A 39/2007. AB határozatról, amely szerint a kötelező oltások alkotmányosak, annak ellenére, hogy meghalnak benne gyerekek
Az Alkotmánybíróság 39/2007. (VI. 20.) AB határozata, részletesen tárgyalja az életkorhoz kötött védőoltások alkotmányjogi aspektusait. Az AB határozat 4.2.1. pontjában kifejezetten elismeri, hogy "nincsenek veszélytelen védőoltások", és hogy az oltási kockázatok egészen a "beoltott személy haláláig terjednek". Ezzel az AB maga is elismeri, hogy az oltások nem csak kisebb mellékhatásokat, de akár haláleseteket is okozhatnak.
Az Alaptörvény II. cikke szerint "Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz." Az élethez való jog abszolút jog, amely alapjogi szempontból nem korlátozható, mivel az emberi méltóság alapvető eleme. Az AB határozat azonban a szükségesség és arányosság elvével igyekszik megindokolni az oltási kötelezettség alkotmányosságát, amely gyakorlatilag az élethez való jog versenyeztetését jelenti egy közösségi érdekkel, nevezetesen a járványügyi védelemmel. Ez az érvelés ellentétes az Alaptörvény II. cikkével, mivel az nem engedi meg az egyén élethez való jogának mások érdekében történő korlátozását vagy feláldozását.
Az AB határozatban foglalt érvek alapján, amely szerint az állam dönt a kockázatok viseléséről, valójában azt sugallja, hogy egyes egyének élete áldozhatóvá válik egy közösségi érdek oltárán. Ez az elv sérti az Alaptörvény II. cikkben rögzített emberi méltósághoz és élethez való jogot, amelyek alapvető emberi jogok, és nem korlátozhatók a közérdek nevében. Az, hogy az állam kötelezővé tesz egy olyan beavatkozást, amely potenciálisan halált okozhat egy gyermeknél, anélkül, hogy az egyén vagy szülő döntési jogát elismerné, egy civilizált államban etikátlan és alaptörvényellenes.
Az AB határozat tehát maga is problémás, mivel az Alaptörvény II. cikkének fényében nem veszi figyelembe az abszolút jogok sérthetetlenségét. Az élethez való jog nem mérlegelhető egy közérdekkel szemben, különösen nem olyan módon, hogy egy gyermek élete esetleg feláldozhatóvá váljon egy jövőbeli járvány megelőzése érdekében. Ez a gyakorlat a gyermekáldozatok követelésének egy modern formája, amely alapvetően ellentétes egy jogállam elveivel és az Alaptörvény alapjogi garanciáival.
Talán érdemes lenne most már magát a "magyar" kormányt, mint jogi személyt feljelenteni, beperelni, elindítani ellene egy keresetet, emberek, gyermekek halálát okozó szándékos testi sértésért, vagy akárhogy is kell ezt megfogalmazni, a lényeg, hogy most már ne a lábához menjünk panaszért, hanem a fejéhez vádoltként. Amíg ezt nem tesszük meg, addig a "magyar" kormány csak hallgat és lapul, mint az a bizonyos büdös csomag a fűben. Talán elég bizonyíték van most már arra, hogy magát a kormányt kell beperelni gyermekek szándékos megbetegítéséért, és szándékos haláláért.
Sajnos már régen nem ezekkel a goj-jog törvényekkel kellene foglalkozni kinlódni az embereknek. Ezt már régen magunk mögött kellet volna hagyni, mert ezt nem az emberek érdekében hozták létre. Ezért is tudják úgy csűrni csavarni ahogyan éppen nekik jó. De további sikereket kívánok hátha az emberek egyszer megértik, hogy ez a rendszer nem értük van.