A csemezpusztai környezeti katasztrófa - további lépések szükségesek

Mekkora veszélyben vannak az ott lakó emberek?

A képen látható helyzet, amelyben 3000 szarvasmarha tetemét temetik el állítólagosan 7 méter mélyen Hegyeshalom közelében, Csemeztanyán, komoly környezetvédelmi és egészségügyi problémákat vet fel, különösen a bomlási gázok, vér és csurgalékvíz felszínre kerülése kapcsán, miután a területen száj- és körömfájás járvány miatt kellett az állatokat leölni.

Amikor ekkora mennyiségű szerves anyag bomlik le, jelentős mennyiségű gáz keletkezik, például metán, szén-dioxid és hidrogén-szulfid, valamint a tetemekből származó folyadékok, mint a vér és egyéb szerves anyagok, csurgalékvízként szivároghatnak a talajba. Ha a temetést szakszerűen, 7 méter mélységben végezték volna, és a gödröt megfelelően lezárták volna agyagos talajjal vagy más tömör réteggel, akkor ezek a gázok és folyadékok nem juthatnának a felszínre ilyen könnyen.

A képeken azonban látható, hogy a tetemek részben még a felszínen vannak, vagy csak sekélyen temették el őket, ami arra utal, hogy a temetés nem fejeződött be, vagy nem megfelelően történt, ahogy azt a Hegyeshalomnál készült felvételek is mutatják, amelyeken a bomlási folyadékok láthatóan a felszínre szivárognak.

A környezeti károk szempontjából ez a helyzet rendkívül aggasztó, különösen, mivel a területen nincs vezetékes víz, és a lakosok kútból nyerik az ivóvizet, ami miatt a talajvíz szennyeződése közvetlen veszélyt jelent. A bomlási folyamatból származó csurgalékvíz, amely magas szervesanyag-tartalommal és potenciális kórokozókkal rendelkezik, beszivároghat a talajba, és elérheti a talajvizet, különösen, ha a talajvízszint magas, vagy a talaj homokos, amely könnyen átereszti a folyadékokat.

A Hegyeshalom melletti Csemeztanyán élő Bakos Mihály, aki 1959 óta lakik a területen, kifejezte aggodalmát, hogy a tetemek közelsége miatt a kútvíz szennyeződhet, és bár a kormány ígéretet tett vízvezeték kiépítésére, a lakosok attól tartanak, hogy a szennyezés már bekövetkezett.

A térképen látható Miklóshalma, Hegyeshalom és Mosonmagyaróvár környékén élő emberek számára ez közvetlen veszélyt jelent, hiszen a talajvíz szennyeződése ivóvízforrásokat érinthet.

A bomlási gázok, például a metán és a hidrogén-szulfid, szintén problémát okoznak: a metán üvegházhatású gáz, amely hozzájárul a klímaváltozáshoz, a hidrogén-szulfid pedig mérgező, és nagy koncentrációban akár halált is okozhat.

Emellett a száj- és körömfájás vírusa, amely miatt az állatokat leölték - mivel annak ellenére, hogy egészségesek voltak de beléjük lett oltva a kórokozó az elpusztításukat megelőzően - a talajvízen, levegőn vagy dögevő állatokon keresztül továbbterjedhet, ami további egészségügyi kockázatot jelent, különösen, mivel a magyar egészségügyi hatóságok szerint a tetemek csak 5-10 méterre vannak a talajvízszint felett.

A terület rekultivációja elméletileg lehetséges, de időigényes és költséges folyamat, különösen egy ilyen mértékű szennyezés esetén. Először a szennyezett talajt el kell távolítani, és veszélyes hulladékként kell kezelni, majd a talajvizet tisztítani kell, például bioremediációs technológiákkal vagy szűrőrendszerekkel. Ezt követően tiszta talajt kell behozni a területre, és újra füvesíteni vagy más módon helyreállítani a területet, de a teljes folyamatot hosszú távú monitoringnak kell kísérnie, hogy biztosítsák, nem szivárog-e további szennyezőanyag a talajba vagy a talajvízbe.

A 3000 szarvasmarha tetemének bomlása azonban olyan mértékű szennyezést okozhat, hogy a rekultiváció rendkívül nehézkes lehet, különösen, ha a talajvíz már szennyezett, ami regionális problémává válhat a térképen látható környező települések számára, például a közelben található Nickelsdorf és a Nova-Rock fesztivál helyszíne számára, amelyeket a kezeletlen tetemekből származó szag és kórokozók is érinthetnek.

A képen látható helyzet alapján valószínű, hogy a temetést nem szakszerűen végezték, és a "még nem fejezték be" magyarázat nem állja meg a helyét, ahogy azt a Hegyeshalomnál készült felvételek is alátámasztják, amelyeken a tetemek nem megfelelően vannak eltemetve, és a bomlási folyadékok a felszínre szivárognak.

A tetemek nagy része még a felszínen van, a gödör mélysége pedig nem tűnik 7 méternek, ami arra utal, hogy a temetés nem megfelelő, és a gázok valamint folyadékok emiatt juthattak a felszínre. Ha valóban 7 méter mélyre temették volna a tetemeket, és a gödröt szakszerűen lezárták volna, a felbugyogás nem lenne ilyen mértékű.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a száj- és körömfájás miatt leölt állatok, köztük a Levél településen tartott marhák, amelyek 95%-a egészséges volt, mégis elpusztításra kerültek és be lettek oltva a kórokozóval.

Az osztrák oldalon, Nickelsdorf polgármestere, Gerhard Zapfl is felháborodását fejezte ki, mondván, hogy elfogadhatatlan, hogy az magyar állam ilyen eljárást engedélyez, míg Hegyeshalom polgármestere, Szőke László egy nyílt levélben tiltakozott Viktor Orbánnál a katasztrofális gyakorlat ellen.

Ez a helyzet azonnali beavatkozást igényel, különösen, mivel a lakosok és a szomszédos Ausztria is aggódik a környezeti és egészségügyi következmények miatt.

Az illetékes környezetvédelmi és egészségügyi hatóságokat, például Magyarországon a NÉBIH-et vagy a környezetvédelmi felügyelőséget, haladéktalanul értesíteni kell, hogy kivizsgálják az ügyet, és elrendeljék a szükséges intézkedéseket, például a tetemek szakszerű eltávolítását és a terület fertőtlenítését.

Környezeti hatásvizsgálatra is szükség van a talaj-, talajvíz- és légszennyezés mértékének felmérésére, valamint a helyi lakosság tájékoztatására a lehetséges egészségügyi kockázatokról, különösen a talajvíz szennyeződése miatt, amely a kútvízre támaszkodó Csemeztanya lakosait közvetlenül érinti.

Az információk részben a helyeik által készített fotókon és térképen alapulnak, amelyek a Hegyeshalom melletti Csemeztanyán készült felvételeket és a terület térképét mutatják.

Emellett az általános környezetvédelmi és egészségügyi ismereteken alapulnak, amelyeket a nagy mennyiségű állati tetem kezelésével kapcsolatos nemzetközi és magyarországi előírásokból merítettem, például a magyarországi állati hulladékkezelési szabályozást részletező 71/2013. (VII. 31.) VM rendeletből, valamint a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség talaj- és talajvízszennyezés kezelésére vonatkozó útmutatóiból.

A bomlási folyamatok és azok környezeti hatásai kapcsán olyan tanulmányokat lettel alapul véve, mint a "Decomposition of Livestock Carcasses and Its Environmental Impact" című cikk a Journal of Environmental Management folyóiratból, amely az állati tetemek bomlásának környezeti következményeit tárgyalja.

A rekultivációs eljárások leírásánál a talajremediációval kapcsolatos általános, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) "Soil Contamination and Remediation" című jelentésében található gyakorlatok kerültek leírásra.

További részletek a Heute.at 2025. április 6-án jelent meg "Seuche in Ungarn – Massengrab mit Tausenden Tieren nah der Grenze entdeckt" című cikkéből és az Euronews magyar nyelvű cikkéből származnak, amely 2025. április 7-én jelent meg "Hegyeshalom: száj-és körömfájás marha" címmel, és amely a helyi lakosok aggodalmait, valamint a temetés körülményeit részletezi.