A ki a bölcsekkel jár, bölcs lesz; aki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol
Mivel egy, a tanárok aktuális mozgalmát támogató pedagógus a substackomon a pedagógusok védelmére kelt, egy kicsit még foglalkozom a mozgalommal.
Egy korábbi, kb. két héttel ezelőtti tüntetésükről egy részlet, videóért katt a képre.
A hölgy, aki a performansz után beszél, a Tanítanék mozgalom vezetője
Ha esetleg nem tudod, ki az a Kaleta:
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kaleta_G%C3%A1bor
"A ki a bölcsekkel jár, bölcs lesz; aki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják. Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd. Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket. Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül; Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal; Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak: Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására. Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt: Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek; Ilyen az útja minden haszonleső embernek: gazdájának életét veszi el. A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát. Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit. Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?! Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek. Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette; És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok: Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek. Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás. Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak. Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották. Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet. Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek. Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket. A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől."
Példabeszédek 13:20; 1:7-33