A világon tényleg a magyar kötelező oltási rendszer az egyik legtökéletesebben kimunkált, és a kötelező oltások alóli mentesség automatikus.
Így oldja meg az állama mentesülést: Amennyiben a kötelező oltástól a gyermek meghal, a törvény erejénél fogva mind az orvos, mind a gyártó, mind az állam mentesül mindenféle felelősség alól.
Azaz azt csinálnak a gyermekeinkkel, amit csak akarnak, mentesülve minden felelősség alól, egy nemlétező közérdek, a nyájimmunitás nevében.
Olyan oltásokkal oltják be őket, amelyeknek semmiféle klinikai kísérletei nem voltak, aztán amelyik gyermek belehal, az belehalt, így járt, az állam, az orvosok és a gyártó mossák kezeiket.
Magyarországon senkit nem illet meg az élethez fűződő jog
1. Mivel a gyerekeknek nincs élethez fűződő joga a kötelező oltások miatt, így senkinek, neked sincs.
HBVAXPRO - lecserélték az EngerixB-t, ezzel oltanak szeptembertől az iskolákban EngerixB helyett - háromszor
2024 szeptembertől a gyerekeket az EngerixB helyett HBVAXPRO oltással oltják hetedikben, ez egy 3 sorozatból álló kötelező oltás HepatitisB ellen, az elsőt szeptemberben fogják kapni.
Tiszteletreméltó sziniszterelnökünk kora ifjúságától fogva, de politiusi karrierjének kezdetétől mindenképpen, szoros barátságot ápol egy meg nem nevezhető, csak körülírva jellemezhető lénnyel, jelesül a szélhámos hencegés és hazudozó képmutatás szellemével. Ez a szövetségkötés az, ami őt fölemelte, ettől lett ő egy géniusz és világraszólóan tehetséges államférfi. A szívében valahol el van vágva a gyökérzettől, a lényeget ő sem látja, legföljebb ügyesen agyal róla. (Úgy mondják ezt, hogy: „princípiumzavar”.) A rábízottak több mint kétharmada ugyanilyen gyökértelen, tehát nekik nem számít, őket nem sérti. Akik szenvedik, azoknak egyetlen menekülési útvonal: fölfelé (mármint nem testben, hanem lélekben.)
A magyarországi sajtó elengedte a füle mellett és elmulasztotta lecsapni a magas labdát, senki sem vette a fáradságot, hogy kielemezze, mire gondolt a költő, avagy mit is jelent valójában ez a bomlott hablaty:
„A gyerek a mi fölfogásunkban közjószág is, mer' a nemzet is a gyermekeiben és a jövőjében él, azon kívül, hogy persze, saját személyes boldogságot ad minden szülőnek, de mégis csak a jövőről van szó, ezért a gyermek érték, akik ilyet vállalnak, ilyen életformát, családos [életet], azokat támogatjuk. De ezt úgy kell tenni, hogy ez ne beavatkozásnak tűnjön. Még egyszer mondom, tizenegynéhány éve gyakorlom ezt a szakmát, vagy vagyok miniszterelnök és rendre minden évben vannak viták, amelyek erről [szólnak]. Annyira evidens a számomra, hogy jót akarunk, hiszen segíteni akarunk a családoknak, a gyerekvállalást akarjuk ösztönözni és mégis meg kell védeni egy evidensen jó álláspontot is a visszatérő politikai vitákban. De hát ettől szép a mi országunk, hogy ilyen bonyolult...”
Kiegészítem az előző hozzászólásomat, hogy egyértelmű legyen:
„A gyerek a mi fölfogásunkban közjószág is...” – ez magyarra fordítva azt jelenti: „a mi fölfogásunkban” nem létezik szuverén EMBER, aki e világra születik, annak életére jogcímet formál Evilág Ura. „A mi fölfogásunkban” az EMBER nem az üdvösség, a megszabadulás, a fölébredés potencialitása, hanem az állati sorban – v.ö. nyáj, csorda, (-immunitás), bűnbak, áldozati bárány, stb. – tartott szellemi rabszolga, akit Evilág Ura jog szerint birtokol és a hatalma alá hajt. Humanitáriusan, filantróp módon és demokratikusan közérdekű, „evidens” legalitással. Ez „a mi fölfogásunk”.