A WHO közgyűlésén 2022. május 22-28 között megtárgyalásra kerülő amerikai indítvány

May 13, 2022

Az indítvány NEM a nemzetközi pandémiás szerződés megkötéséhez kapcsolódik és NEM a WHO Alkotmányának a módosítására irányul.
WHO tagállamok 2005-ben elfogadtak egy „INTERNATIONAL HEALTH REGULATIONS” (IHR) című Szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat), amelynek a rendelkezései a WHO tagállamokra kötelezőek. A Szabályzatot a magyar jogalkotás 2009-ben integrálta be a nemzeti jogrendbe, „Az egészségügyi világszervezet nemzetközi egészségügyi rendszabályoknak kihirdetéséről címmel,” a 2009. évi XCI. törvénnyel.
Az államoknak szuverén joguk van az egészségügyi politikájuknak megfelelő jogalkotásra és jogszabályok végrehajtására, de ezt a Szabályzat céljaival összhangban tehetik meg.
A magyar nyelven kihirdetett törvénnyel kapcsolatban probléma, hogy nem megfelelő terminológiát használ, hanem az angol eredetihez képest betett egy szűkítést. Az eredeti angolban a szabályozás tárgyát „public health emergency of international concern” néven jelöli és definiálja. A magyar terminológia a törvényben ezzel szemben nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet.
A fordítási hiba azért releváns, mert a módosítás egy tárgybeli hatókör bővülést hoz be, és az adott esetben kiterjed az állatokat megbetegítő fertőző betegségekre, a környezeti károkkal kapcsolatban bekövetkező egészségügyi szükséghelyzetre, beleértendő ebbe akár egy „klímakatasztrófa”, vagy bármilyen nukleáris baleset vagy esemény. Fordítási hiba esetén mindig az eredeti az irányadó, jelen esetben az angol.
A releváns módosítások:
i) Bevezet számos új fogalmat, az egyik az „érintett Részes Állam”. Ezek azok az országok, amelyekre az adott országban bekövetkezett egészségügyi szükséghelyzet potenciálisan veszélyes. Azaz elég laza fogalom, több országot is magában foglalhat, nem definiált ennél jobban.
ii)    A WHO már a szükséghelyzet kijelentését megelőzően információkat kér be az országtól. Ha az ország bizonyos információk kiadását nem látja indokoltnak, továbbá nem fogadja el a WHO segítségét akár részben, akár egészében, a főigazgató mintegy szankcióként tájékoztatja az érintett összes „részes államot” és a közvéleményt, ehhez nem kell az érintett ország hozzájárulása.
iii)   A nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzet kimondására egy ország vagy több ország esetén is a WHO főigazgatója jogosult, nem szükséges az, hogy valóságosan fennálljon a szükséghelyzet, nem kell az adott ország hozzájárulása semm, hanem elegendő, ha potenciálisan bekövetkezhet az, ez szubjektívvá teszi a döntést. A WHO vezetője ajánlásokat tehet, szakértői csoportokat küldhet, ezeket be kell engedni és ha bizonyos helyszínekre nem engedi be az ország, amelyre elrendelték, ezt indokolni köteles az ország.
iiii) A főigazgató bármikor dönthet úgy, hogy átmeneti közegészségügyi riasztást rendel el akár egy, akár több ország fölött, a szabályai, feltételei nem megfelelően kidolgozottak, önkényre adnak lehetőséget.
v)    A regionális igazgató iránymutatásokat adhat ki ha regionális szükséghelyzetet rendel el, ennek szabályai nem kidolgozottak, ha egészségügyi vészhelyzet kialakulásának lehetőségét látja, akár azelőtt, vagy azután, hogy a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzet kimondásra kerülne.
vi)   A nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzet megszüntetését az az ország nem kérheti, amely fölött kimondták, csak azok az országok, amelyek ”érintett Részes Államok.”
Az oltásokkal, karanténokkal, szállítmányozó eszközökkel, azok fertőtlenítésével, adott esetben megsemmisítésével kapcsolatos szabályok lényegében nem változtak, viszont az előző rendelkezések olyan értelemben hatással vannak ezekre, hogy ezek tekintetében amíg a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzet (amelynek megszüntetését az adott ország nem kérheti) az adott ország tekintetében fennáll, gyakorlatilag nem az adott ország, hanem a WHO és az „érintett Részes Államok” döntenek.
Ezen szabályok hatálybalépése: 6 hónapja van az államoknak arra, hogy visszavonják igen szavazatukat, tehát 2022. december. Ha nem teszik meg, 2023. májusában hatályba lép.

Részletek:

Ez a amerikaiak által előkészített Módosítási javaslat nem a WHO Alkotmányának a módosítására irányul és nem is egy nemzetközi pandémiás szerződés.

A WHO tagállamok 2005-ben elfogadtak egy „INTERNATIONAL HEALTH REGULATIONS” nevű Szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat), amelynek a rendelkezései a WHO tagállamokra kötelezőek. Ennek a módosítására nyújtott be az USA az EU és még számos ország által támogatottan egy indítványt a WHO közgyűlésére, amely 2022. május 22-28 közt tárgyalja és szavaz róla. Magát a Szabályzatot a magyar jogalkotás 2009-ben integrálta be a nemzeti jogrendbe, Az egészségügyi világszervezet nemzetközi egészségügyi rendszabályainak kihirdetéséről címmel a 2009. évi XCI. törvénnyel.

A Szabályzat gyakorlatilag kötelező a részes államokra, a végrehajtása során az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az Egészségügyi Világszervezet Alapokmánya az irányadó. Az államoknak habár szuverén joguk van az egészségügyi politikájuknak megfelelő jogalkotásra és jogszabályok végrehajtására, de ezt a Szabályzat céljaival összhangban tehetik meg.

A magyar a törvénnyel kapcsolatban rögtön van egy probléma, ugyanis nem megfelelő terminológiát használ, hanem az angol eredetihez képest betett egy szűkítést. Az eredeti angolban a szabályozás tárgyát public health emergency of international concern néven jelöli és definiálja. Tehát, mint megfigyelhető, ebben a fogalomban a pandémia, azaz a járvány szó nem szerepel. A magyar fordítás viszont úgy fogalmaz, hogy nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet. Tehát beletették a járványügyi szót. A pontos fordítás az lenne, hogy nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzet. Ez nem csupán szavakon lovagolás, hanem relevanciája van abból a szempontból, hogy maga a szabályzat és a mostani módosítás is szélesebb hatókörű, mint a járványok. Így ez a fordítási hiba fontos, mivel értelmezési problémákat okoz a magyar szövegben. Egyébként ilyen esetekben mindig az eredeti angol az irányadó.

Mindjárt az első fontos módosítási javaslat esetén jelentkezik ez a fordítási hiba. Az eredeti, nem módosított szövegben csak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ) kellett értesíteni a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzet bekövetkeztekor. A módosítás alapján viszont amennyiben ilyen esemény következik be, akkor ha ezen szervek hatáskörét érinti a szükséghelyzet, mint NAÜ, Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), az Állategészségügyi Világszervezet (OIE), az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) illetve más érintett szervezet, ezeket az eseményről értesíteni kell és szakértőket küldhetnek.

Tehát megállapítható az, hogy itt egy tárgybeli hatókör bővülése következett be a szabályzatnak, és az így adott esetben kiterjed az állatokat megbetegítő fertőző betegségekre, a környezeti károk során bekövetkező egészségügyi szükséghelyzetre, beleértendő ebbe akár egy „klímakatasztrófa”, vagy bármilyen nukleáris baleset vagy esemény.

A WHO-nak vannak úgynevezett ajánlásai, amelyek nem kötelezőek, és vannak olyan előírások, amelyek viszont a részes államokra kötelezőek.

Menjünk végig részletesen a releváns módosításokon:

Ha egy állam területén közegészségügyi szükséghelyzet következik be, erről értesítenie kell a WHO-t. A WHO megvizsgálja az értesítést. Konzultál a bejelentést tevő országgal és értesíti a többi országot arról, hogy közegészségügyi szükséghelyzet következett be, és felajánlja a segítségét az államnak. Ha az állam ezt nem fogadja el, akkor ez az előírt információk megtagadásának bizonyul. Ebben az esetben a WHO az összes rendelkezésére álló információt haladéktalanul megosztja az összes érintett részes állammal – ezek az összes olyan ország, amelyre a kötegészségügyi szükséghelyzet hatást gyakorolhat.

Ekkor még mindig nincs elrendelve a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzet az adott országban, de a WHO már riaszt minden országot a beállt helyzetről, továbbá a közvéleményt is tájékoztatni köteles, minden információt rendelkezésükre bocsátva. Ehhez nem kell annak az államnak a hozzájárulása, ahogy a probléma felmerült.

Korábban csak egyféle szükséghelyzet volt. Ez a magyar nem annyira jó fordítás szerint a nemzetközi horderejű közegészségügyi járványügyi szükséghelyzet. Ehhez most csatlakozott még két új intézmény: a regionális közegészségügyi szükséghelyzet. és az átmeneti közegészségügyi riasztás.

1. Nemzetközi horderejű közegészségügyi járványügyi szükséghelyzet.

Ennek kimondására a főigazgatónak van hatásköre. Nem kell hozzá az érintett állam hozzájárulása, sőt tiltakozása ellenére is kimondható. A kimondása feltételei nem szigorúan definiáltak. Akkor mondhatja ki, hogyha úgy ítéli meg, hogy potenciálisan, vagy ténylegesen fennáll a szükséghelyzet. Erről a főigazgató köteles értesíteni az érintett összes részes államot. Tehát nemcsak azt, amelynek a területén az esemény történik, hanem az összes érintett részes államot, hogy konzultáljanak azzal az országgal, amelynek a területén történik a dolog. Ha főigazgató megállapítja, hogy az esemény, nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek minősül, ebben az esetben az ország számára ideiglenes hatályú ajánlásokat tesz. Fontos tudni hogy ezek az ideiglenes hatályú ajánlások elvileg nem kötelezőek az adott országra hogy végrehajtsák. Az eredeti szöveg szerint a szükséghelyzet megszüntetése érdekében az az állam, amellyel szemben elrendelték konzultációt kezdeményezhetett a WHO-nál, és a WHO ezt megszüntette. Most az az állam nem kezdeményezheti a szükséghelyzet feloldását, hanem csak a többi érintett állam az, akinek erre lehetősége van.

2. Átmeneti közegészségügyi riasztás.

Ha a főigazgató a helyzetet úgy ítéli meg, akkor a főigazgató bármikor dönthet úgy, hogy átmeneti közigazgatási riasztást rendel el a részes államok számára. Ez egy enyhébb forma, de itt is több ország érintett.

3. A regionális igazgatók kezébe is került hatáskör:

Ha egy esemény regionális szükséghelyzetnek minősül, akár a nemzetközi vészhelyzetet megelőzően, akár utána is a régióbeli államoknak iránymutatásokat adhat ki.

Ha az adott állam, amely területén az egészségügyi szükséghelyzetet indokló esemény történik nem fogadja el azokat azt a segítséget, objektumokba belépés, szakértői csoportok és hasonlók, az ajánlásokat, iránymutatásokat, amit a WHO-tól kap, akkor a WHO szól a többi államnak. A helyszíni értékelésekre gyakorlatilag az államnak be kell engednie a WHO-t és az általa bevetett szakértői csoportokat, és ha az érintett helyszínekre való belépést megtagadja, ezt indokolnia kell.

Egyébként az ajánlások elvileg nem kötelezőek, ezek a karanténtól kezdve az oltásokon át az izolációt, a kapcsolatok felderítését, kötelező gyógykezeléseket, tárgyak, vagyontárgyak, szállítóeszközök fertőtlenítését, de akár megsemmisítését is jelenthetik.

Vannak azonban a kötelező minimális rendelkezések az országba bármilyen úton (közút, gyalog, légi, hajó) belépéssel és onnan kilépéssel kapcsolatban, ezt azok az országok, vagy régiók, amelyekre kimondásra került a szükséghelyzet, a gyakorlatban alkalmazni kötelesek.

Az utasokat kikérdezése: útvonal, kikkel találkozott, van-e oltása, köteles alávetni magát nem invazív vizsgálatnak, az orrba-szájba nyúlás, a tapogatás, vizelet, széklet- és nyálmintavétel nem tekinthető invazívnak.

Oltási igazolások írhatóak elő, ennek megvannak a formái. Ha nincs, nem mehet be az adott országba.

Ha az érintett részes államok egymással vitába keverednek, békésen ketten megállapodnak, ha nem megy, akkor a főigazgató elé mennek, elmehetnek nemzetközi választottbíróságra, ha ez sem sikerül, a WHO közgyűlése elé kerül az ügy.

Ezen szabályok hatálybalépés: 6 hónapja van az államoknak arra, hogy visszavonják igen szavazatukat, tehát 2022. december. Ha nem teszik meg, 2023. májusában hatályba lép.

2009. évi XCI. törvény

az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZABÁLYOK (2005)

I. RÉSZ

MEGHATÁROZÁSOK, CÉL ÉS ALKALMAZÁSI KÖR, ALAPELVEK ÉS ILLETÉKES HATÓSÁGOK

1. cikk

Meghatározások

1. A Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (a továbbiakban: NER vagy Rendszabályok) alkalmazásában:

érintett: az a személy, poggyász, rakomány, konténer, szállítóeszköz, áru, postacsomag vagy emberi maradványok, akik/amelyek fertőzöttek vagy szennyezettek, vagy akik/amelyek fertőzés vagy szennyezés forrását hordozzák, és ezáltal közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelentenek;

érintett terület: az a földrajzi hely, amelynek vonatkozásában az EVSZ kifejezetten ajánlja egészségügyi intézkedések megtételét e Rendszabályok értelmében;

légi jármű: nemzetközi utazást végrehajtó légi jármű;

légi kikötő: azok a repülőterek, ahova nemzetközi járatok érkeznek, illetve ahonnan indulnak;

érkezés a közlekedési eszköz tekintetében:

a) tengerjáró hajók esetében behajózás a kikötő egy meghatározott részébe vagy lehorgonyzás a kikötő egy meghatározott részében;

b) légi jármű esetében megérkezés a légi kikötőbe;

c) nemzetközi utazást végrehajtó belvízi vízi jármű esetében megérkezés egy belépési helyhez;

d) vonat vagy közúti jármű esetében megérkezés egy belépési helyhez;

poggyász: az utas személyes holmija;

rakomány: szállítóeszközön vagy szállítótartályban szállított áruk;

hatáskörrel rendelkező hatóság: a Rendszabály előírásai szerinti egészségügyi intézkedések megtételére és alkalmazására illetékes hatóság;

szállítótartály (konténer): az a szállító berendezés, amely

a) állandó jellegű és ebből eredően kellő szilárdságú ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen;

b) kifejezetten abból a célból készült, hogy az áruknak egy vagy több szállítási mód igénybevételével történő, átrakás okozta megszakítástól mentes fuvarozását megkönnyítse;

c) úgy készült, hogy könnyen kezelhető legyen, különösen egyik szállítási módról a másikra való átrakása során; és

d) úgy készült, hogy könnyen megrakható és üríthető legyen;

szállítótartály-rakodási terület: a nemzetközi forgalomban részt vevő szállítótartályok be- és kirakodására fenntartott hely vagy létesítmény;

szennyezés: fertőző vagy toxikus ágens vagy anyag jelenléte az ember vagy az állat testfelületén, fogyasztás céljára készített termékben vagy terméken, vagy bármely más élettelen tárgyon, ideértve a szállítóeszközöket is, amely közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelenthet;

szállítóeszköz: nemzetközi utazást végrehajtó légi szállítóeszköz, vízi jármű, vonat, közúti jármű vagy egyéb közlekedési eszköz;

szállítóeszköz üzemben tartója: a szállítóeszközért felelős természetes vagy jogi személy, vagy annak megbízottja;

személyzet: a szállítóeszköz fedélzetén tartózkodó azon személyek, akik nem tartoznak az utasok közé;

dekontaminálás: az az eljárás, amelynek során egészségügyi intézkedéseket hajtanak végre annak érdekében, hogy eltávolítsanak az ember vagy az állat testfelületén, fogyasztás céljára készített termékben vagy terméken, vagy bármely más élettelen tárgyon, ideértve a szállítóeszközöket is, található fertőző vagy toxikus ágenst vagy anyagot, amely közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelenthet;

indulás: a személyek, poggyász, rakomány, szállítóeszközök vagy áruk tekintetében egy terület elhagyása;

rágcsálómentesítés: az az eljárás, amelynek során egészségügyi intézkedéseket hajtanak végre a belépési helyen a poggyászban, rakományban, szállítótartályokban, szállítóeszközökben, létesítményekben, árukban és postacsomagokban található, emberi betegséget terjesztő rágcsálók/patkányok számának veszélyt nem okozó szinten tartására vagy kiirtására;

főigazgató: az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója;

betegség: megbetegedés vagy kóros állapot, függetlenül annak eredetétől vagy forrásától, amely jelentős ártalmat okoz vagy okozhat az emberek számára;

fertőtlenítés: az az eljárás, amelynek során egészségügyi intézkedéseket hajtanak végre annak érdekében, hogy az emberi vagy állati testfelületen, vagy a poggyász, rakomány, szállítótartály, szállítóeszköz, áru, illetve postai csomag belsejében vagy annak felületén található kórokozókat elpusztítsák vagy fertőzőképességüket megszüntessék vegyi vagy fizikai behatás révén;

rovarmentesítés: az az eljárás, amelynek során egészségügyi intézkedéseket hajtanak végre a beléptetési helyen a poggyászban, rakományban, szállítótartályokban, szállítóeszközökben, létesítményekben, árukban és postacsomagokban található, emberi betegséget terjesztő rovarok számának veszélyt nem okozó szinten tartására vagy kiirtására;

esemény: betegség kialakulása vagy olyan történés, amely a betegség kialakulásának lehetőségét teremti meg;

szabad közlekedési engedély: hajónak adott engedély arra, hogy befusson a kikötőbe, behajózzon vagy kihajózzon, rakományt vagy készleteket rakodjon ki vagy be; a légi járműnek adott engedély arra, hogy leszállás után beszállítást és kiszállítást végezzen, rakományt vagy készleteket rakodjon ki vagy be; és a szárazföldi szállító járműnek adott engedély arra, hogy érkezéskor beszállítást vagy kiszállítást végezzen, rakományt vagy készleteket rakodjon ki vagy be;

áruk: materiális termékek, ideértve az állatokat és növényeket is, amelyeket nemzetközi utazás során szállítanak, ideértve a szállítóeszköz fedélzetén történő fogyasztásra szánt árukat is;

szárazföldi átkelőhely: szárazföldi belépési hely a Részes Államba, ideértve a közúti járművek és vonatok által használt átkelőhelyeket is;

földi szállító jármű: szárazföldi szállításra szolgáló, nemzetközi utazást végrehajtó gépi meghajtású szállítóeszköz, ideértve a vonatot, buszt, teherautót és személygépkocsit;

egészségügyi intézkedés: azok az eljárások, amelyeket betegség vagy szennyezés terjedésének megelőzése céljából alkalmaznak; az egészségügyi intézkedésbe nem tartoznak bele az igazgatásrendészeti vagy biztonsági intézkedések;

beteg személy: az az egyén, aki olyan testi bajban szenved vagy olyan testi baj hatásait viseli magán, amely közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelenthet;

fertőzés: kórokozó behatolása és fejlődése vagy szaporodása az ember és az állat szervezetében, amely közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelenthet;

ellenőrzés: a területek, poggyász, szállítótartályok, szállítóeszközök, létesítmények, áruk vagy postacsomagok, ideértve a vonatkozó adatokat és dokumentációt is, hatáskörrel rendelkező hatóság általi vagy annak felügyelete mellett történő átvizsgálása annak a megállapítása céljából, hogy fennáll-e közegészségügyi-járványügyi kockázat;

nemzetközi forgalom: személyek, poggyász, rakomány, szállítótartályok, szállítóeszközök, áruk vagy postacsomagok nemzetközi határt átlépő mozgása, ideértve a nemzetközi kereskedelmet is;

nemzetközi utazás:

a) szállítóeszköz tekintetében egynél több állam felségterületére való belépési helyek közötti utazás, vagy ugyanazon állam felségterületére vagy területeire való belépési helyek közötti utazás, ha a szállítóeszköz az utazása során kapcsolatba kerül valamely más állam felségterületével, de kizárólag e kapcsolatok vonatkozásában;

b) utasok tekintetében az az utazás, amelybe beletartozik az attól az államtól eltérő állam felségterületére történő belépés, amely államban az utas megkezdte az utazást;

tolakodó: közvetlen vagy bizalmas érintkezés vagy kikérdezés révén kényelmetlenséget előidéző;

invazív: a bőrön áthatoló szúrás vagy vágás, vagy egy műszer vagy idegen anyag bevezetése a testbe, vagy egy testüreg vizsgálata. A Rendszabályok alkalmazásában a fül, orr és a száj orvosi vizsgálata, hőmérsékletmérés fülben, szájban vagy hónaljban, vagy termikus képalkotással; orvosi vizsgálat; auszkultáció (hallgatózás); külsőleges palpáció (tapintásos vizsgálat); retinoszkópia (szemtükrözés); vizelet-, széklet- vagy nyálminta testen kívüli vétele, külsőleges vérnyomásmérés és elektrokardiográfia nem-invazív eljárásoknak tekintendők;

elkülönítés: a beteg vagy szennyezett személyek, vagy érintett poggyász, szállítótartályok, szállítóeszközök, áruk vagy postacsomagok elválasztása a többitől a fertőzés vagy szennyezés terjedésének megakadályozására alkalmas módon;

orvosi vizsgálat: előzetes státuszfelmérés, amelyet engedéllyel rendelkező egészségügyi dolgozó vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság közvetlen felügyelete alatt álló személy végez el az egyén egészségi állapotának meghatározása és az esetleg másokra jelentett közegészségügyi-járványügyi veszély megállapítása céljából. Ez magában foglalhatja az egészségügyi dokumentumok átvizsgálását és a fizikális vizsgálatot is, amennyiben az adott eset körülményei azt indokolják;

nemzeti NER tájékoztatási központ: a Részes Államok által kijelölt nemzeti központ, amely folyamatosan hozzáférhető a Rendszabályok előírásai szerinti EVSZ NER kapcsolattartó központokkal való kommunikáció céljából;

Szervezet vagy EVSZ: az Egészségügyi Világszervezet;

állandó lakóhely: az érintett Részes Állam belső jogszabályaiban meghatározott jelentéssel bír;

személyes adatok: azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó összes információ;

belépési hely: utasok, poggyász, rakomány, szállítótartályok, szállítóeszközök, áruk és postacsomagok nemzetközi belépésére vagy kilépésére szolgáló átjáró, továbbá az ezek számára belépéskor vagy kilépéskor szolgáltatásokat biztosító szervek és területek;

kikötő: tengeri kikötő vagy belvízi víztesten elhelyezkedő kikötő, ahova, illetve ahonnan nemzetközi utazást végrehajtó hajók érkeznek, illetve indulnak;

postacsomag: címzéssel ellátott küldemény vagy csomag, amelyet nemzetközi viszonylatban postai vagy futárszolgálat szállít;

nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet: az a rendkívüli esemény, amelyet a Rendszabályok előírásaival összhangban akként minősítenek, hogy az

(i) közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelent más államokra nézve a betegség nemzetközi terjedése révén, és

(ii) esetlegesen összehangolt nemzetközi reagálást tesz szükségessé;

közegészségügyi-járványügyi megfigyelés: az utas egészségi állapotának figyelemmel kísérése hosszabb távon a betegség átadása kockázatának meghatározása céljából;

közegészségügyi-járványügyi kockázat: az emberi populációk egészségére károsan ható esemény valószínűsége, különös hangsúllyal azon az eseményen, amely nemzetközileg terjedhet, vagy amely súlyos és közvetlen veszélyt okozhat;

járványügyi zárlat (karantén): gyanús, de nem beteg személyek tevékenységeinek korlátozása és/vagy e személyek, vagy gyanús poggyász, szállítótartályok, szállítóeszközök vagy áruk elkülönítése másoktól a fertőzés vagy szennyezés lehetséges terjedésének megakadályozása céljából;

ajánlás és ajánlott: a Rendszabályok értelmében kiadott ideiglenes vagy állandó hatályú ajánlások;

kórokozó-hordozó (rezervoár): az az állat, növény vagy anyag, amelyben egy adott fertőző kórokozó általában él, és amelynek jelenléte közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelent;

közúti jármű: földi szállító jármű a vonat kivételével;

tudományos bizonyíték: a tudomány megalapozott és elfogadott módszereire alapuló bizonyítási szintet képviselő információ;

tudományos elvek: a természetnek a tudományos módszerek révén ismertté vált, elfogadott alaptörvényei és alapvető tényei;

hajó: nemzetközi utazást végrehajtó, tengeren vagy belvízen közlekedő vízi jármű;

állandó hatályú ajánlás: egy meghatározott, folyamatosan fennálló közegészségügyi-járványügyi kockázat tekintetében az EVSZ által a Rendszabályok 16. cikke értelmében kiadott, nem kötelező erejű javaslat olyan rutinszerűen vagy időszakosan alkalmazandó célirányos egészségügyi intézkedésekre vonatkozóan, amelyek a betegség nemzetközi terjedésének a megelőzése vagy csökkentése, valamint a nemzetközi forgalom zavarásának minimálisra csökkentése érdekében szükségesek;

felügyelet (surveillance): adatok közegészségügyi-járványügyi célból történő rendszeres, folyamatos gyűjtése, összehasonlítása és elemzése, valamint a közegészségügyi-járványügyi információk kellő időben történő terjesztése értékelés és szükség szerinti közegészségügyi-járványügyi reagálás céljából;

gyanús: az a személy, poggyász, rakomány, szállítótartály/konténer, szállítóeszköz, áruk vagy postacsomag, aki/amely a Részes Állam megítélése szerint közegészségügyi-járványügyi kockázatnak volt vagy lehetett kitéve, és aki/amely a betegség terjedésének lehetséges forrása lehet;

ideiglenes hatályú ajánlás: nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetre való reagálásként az EVSZ által a Rendszabályok 15. cikke alapján kiadott, nem kötelező erejű javaslat korlátozott idejű és kockázat-specifikus alkalmazásra, a betegség nemzetközi terjedésének a megelőzése vagy csökkentése, valamint a nemzetközi forgalom zavarásának minimálisra csökkentése érdekében;

ideiglenes lakóhely: az érintett Részes Állam belső jogszabályaiban meghatározott jelentéssel bír;

utas: nemzetközi utazást végrehajtó természetes személy;

kórokozó-terjesztő (vektor): az a rovar vagy más állat, amely közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelentő fertőző kórokozót hordoz;

megerősítés: a Részes Állam által az EVSZ számára nyújtott tájékoztatás, amely megerősíti a szóban forgó Részes Állam felségterületén vagy területein kialakult esemény státusát;

EVSZ NER kapcsolattartó központ: az EVSZ-nek az a szervezeti egysége, amely folyamatosan hozzáférhető a nemzeti NER tájékoztatási központokkal való kommunikáció céljából.

2. Eltérő rendelkezés vagy a szövegösszefüggés ellenkező meghatározása hiányában a Rendszabályokra történő hivatkozás magába foglalja a mellékleteket is.

2. cikk

Cél és alkalmazási kör

A Rendszabályok célja és alkalmazási köre kiterjed a betegségek nemzetközi terjedésének megakadályozására, az ellene való védekezésre, a terjedés leküzdésére és a közegészségügyi-járványügyi reagálásra a közegészségügyi-járványügyi kockázatokkal arányos és azokra korlátozódó, a nemzetközi forgalmat és kereskedelmet szükségtelenül nem zavaró módon.

3. cikk

Alapelvek

1. A Rendszabályok végrehajtása során teljes tiszteletben kell tartani a méltóságot, az emberi jogokat és a személyek alapvető szabadságjogait.

2. A Rendszabályok végrehajtását az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya vezérli.

3. A Rendszabályok végrehajtását a világ összes népének a betegségek nemzetközi terjedésével szembeni védelme érdekében történő egyetemes alkalmazásuk célja vezérli.

4. Az államoknak - az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi jog alapelveivel összhangban - szuverén joguk a jogalkotás és a jogalkalmazás egészségpolitikájuk megvalósításával összefüggésben. Ennek során védelmezniük kell a Rendszabályok célját.

4. cikk

Illetékes hatóságok

1. A Részes Államok kijelölik vagy létrehozzák a nemzeti NER tájékoztatási központot és azokat a hatóságokat, amelyek a központ joghatóságán belül illetékesek a Rendszabályok szerinti egészségügyi intézkedések végrehajtására.

2. A nemzeti NER tájékoztatási központok folyamatosan hozzáférhetők az e cikk 3. bekezdése szerinti EVSZ NER kapcsolattartó központokkal folyó kommunikáció céljából. A nemzeti NER tájékoztatási központok feladatai közé tartoznak az alábbiak:

a) a Rendszabályok, különösen annak 6-12. cikkei, előírásainak végrehajtására vonatkozó sürgős közlemények eljuttatása az EVSZ NER kapcsolattartó központok részére a szóban forgó Részes Állam nevében; és

b) információk eljuttatása a szóban forgó Részes Állam államigazgatásának vonatkozó ágazatai számára, valamint azok hozzájárulásának összegyűjtése, ideértve a felügyeletért és beszámolásért, a belépési helyekért, a közegészségügyi-járványügyi szolgálatért, rendelőkért és kórházakért, valamint egyéb kormányzati egységekért felelős szektorokat.

3. Az EVSZ kijelöl EVSZ NER kapcsolattartó központokat, amelyek folyamatosan hozzáférhetők a nemzeti NER tájékoztatási központokkal folyó kommunikáció céljából. Az EVSZ NER kapcsolattartó központok a Rendszabályok, különösen annak 6-12. cikkei, előírásainak végrehajtására vonatkozó sürgős közleményeket juttatnak el a szóban forgó Részes Államok nemzeti NER tájékoztatási központjának. A Szervezet EVSZ NER kapcsolattartó központokat a Szervezet központjában vagy regionális szintjein is kijelölhet.

4. A Részes Államok közlik az EVSZ-szel nemzeti NER tájékoztatási központjuk elérhetőségeit, és az EVSZ közli a Részes Államokkal az EVSZ NER kapcsolattartó központok elérhetőségeit. Ezeket az elérhetőségeket folyamatosan frissíteni kell és évente meg kell erősíteni. Az EVSZ az összes Részes Állam számára hozzáférhetővé teszi azoknak a nemzeti NER tájékoztatási központoknak az elérhetőségét, amelyekről e cikk előírásai szerint értesítést kap.

II. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÁS ÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI-JÁRVÁNYÜGYI REAGÁLÁS

5. cikk

Felügyelet

1. A Részes Állam haladéktalanul, de legkésőbb a Rendszabályoknak a szóban forgó Részes Államra vonatkozó hatálybalépésétől számított öt éven belül, kialakítja, megerősíti és fenntartja képességét az események felderítésére, a helyzetértékelésre, bejelentésre és a beszámolásra, a Rendszabályokkal összhangban, az 1. mellékletben megállapított eljárásnak megfelelően.

Az egyetemes egészségügyi időszakos felülvizsgálati mechanizmus keretében a rendszer időről időre felülvizsgálatra kerül.

Amennyiben ez a felülvizsgálat forráshiányt és egyéb hiányosságokat állapít meg a hivatkozott rendszer megvalósítása során, az EVSZ és regionális irodái a Részes Állam kérésére technikai támogatást nyújtanak a Részes Államnak, illetve elősegítik a technikai segítségnyújtást, és részt vesznek a pénzügyi források mobilizálásában az említett rendszerek fejlesztése, megerősítése és fenntartása érdekében.

2. Az 1. melléklet A. rész 2. bekezdésében említett helyzetértékelést követően a Részes Állam beszámolhat az EVSZ-nek indokolt szükséglet és végrehajtási terv alapján, és ezzel kétéves határidő-hosszabbítást kaphat, amely alatt teljesítheti az ennek a cikknek az 1. bekezdésében előírt kötelezettségét. A Részes Állam kivételes körülmények esetén, és egy új végrehajtási tervvel alátámasztva, kérheti a határidő további, két évet nem meghaladó meghosszabbítását a főigazgatótól, aki az erre vonatkozó döntést az 50. cikk szerint létrehozott bizottság (a továbbiakban: felülvizsgálati bizottság) szakvéleményének figyelembevételével hozza meg. A cikk 1. bekezdésében említett időtartam lejártával a hosszabbítást kapott Részes Állam évente beszámol az EVSZ-nek a teljes körű végrehajtás felé megtett előrehaladásról.

3. Az EVSZ - kérésükre - segítséget nyújt a Részes Feleknek az ennek a cikknek az 1. bekezdésében említett képességeik kialakításához, megerősítéséhez és fenntartásához.

4. Az EVSZ felügyeleti tevékenységei segítségével az eseményekre vonatkozóan információkat gyűjt, és kiértékeli, hogy azok mekkora valószínűséggel okozzák betegség nemzetközi terjedését és zavarják meg a nemzetközi forgalmat. Az EVSZ által az e bekezdés értelmében kapott információkat értelemszerűen a 11. és a 45. cikk előírásai szerint kell kezelni.

5. Az EVSZ az ismeretlen eredetű vagy hátterű események által keltett nemzeti, regionális vagy globális veszély mértékének felmérésére és ennek folyamatos ellenőrzésére korai előrejelzési szempontokat dolgoz ki, és ezt a kockázatelemzést adott esetben a 11. és 45. cikkel összhangban eljuttatja a Részes Államokhoz. A kockázatelemzésnek a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudás alapján meg kell adnia a potenciális terjedési kockázat szintjét és a közegészségügyi kockázatok szintjét a betegség fertőzőképessége és súlyossága szerint.

6. cikk

Bejelentés

1. A Részes Államok kiértékelik a felségterületükön előforduló eseményeket a 2. mellékletben található döntési eszköz alkalmazásával a nemzeti IHR-fókuszponthoz való beérkezésétől számított 48 órán belül. A Részes Államok a rendelkezésre álló leghatékonyabb tájékoztatási eszköz segítségével, a nemzeti NER tájékoztatási központon keresztül, a közegészségügyi-járványügyi információk kiértékelését követő 24 órán belül, bejelentenek az EVSZ-nek minden olyan eseményt, amely a felségterületükön nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelenthet, a döntési eszköznek megfelelően, továbbá az eseményekre reagálásként megvalósított egészségügyi intézkedéseket. Amennyiben az EVSZ által kapott bejelentés a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA), az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), az Állategészségügyi Világszervezet (OIE), az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) vagy más érintett szervezetek hatáskörét érinti, az EVSZ haladéktalanul tájékoztatja az az érintett szervezeteket.

2. A bejelentést követően a Részes Állam a rendelkezésre álló leghatékonyabb kommunikációs eszközökkel folyamatosan közli az EVSZ-szel a bejelentett eseményre vonatkozóan rendelkezésére álló aktuális, pontos és kellően részletes közegészségügyi-járványügyi adatokat, amelyek lehetőség szerint magukba foglalják a genetikai szekvenciát, az esetdefiníciókat, a laboratóriumi eredményeket, a kockázat forrását és típusát, az esetek és a halálozások számát, a betegség terjedésére ható körülményeket és az alkalmazott egészségügyi intézkedéseket; szükség esetén a Részes Állam beszámol az esetleges nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetre való reagálás során felmerült nehézségekről és a szükséges támogatásról.

7. cikk

Az információk megosztása váratlan vagy szokatlan közegészségügyi-járványügyi események alkalmával

Amennyiben egy Részes Állam bizonyítékkal rendelkezik olyan váratlan vagy szokatlan közegészségügyi-járványügyi esemény előfordulásáról a felségterületén, függetlenül annak eredetétől vagy forrásától, amely nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelenthet, az EVSZ rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó közegészségügyi-járványügyi információt. Ebben az esetben a 6. cikk előírásait teljeskörűen alkalmazni kell.

8. cikk

Konzultáció

Ha a Részes Állam felségterületén előforduló esemény nem teszi szükségessé a 6. cikk szerinti értesítést, különösen azoknak az eseményeknek az esetében, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre kielégítő információ a döntési eszköz kitöltéséhez, a Részes Állam ennek ellenére tájékoztathatja az EVSZ-t erről az eseményről a nemzeti NER tájékoztatási központon keresztül és konzultálhat az EVSZ-szel a megfelelő egészségügyi intézkedésekről. Az ilyen értesítésekre a 11. cikk 2-4. bekezdései alkamazandók. Az a Részes Állam, amelynek felségterületén bekövetkezett az esemény, kérheti az EVSZ segítségét az általa nyert járványügyi bizonyítékok kiértékeléséhez.

9. cikk

Egyéb beszámolók

1. Az EVSZ figyelembe vehet a bejelentésektől vagy konzultációktól eltérő egyéb beszámolókat is, és ezeket a beszámolókat az elfogadott járványügyi alapelveknek megfelelően kiértékeli, majd közli az eseményre vonatkozó információkat azzal a Részes Állammal, amelynek felségterületén állítólag zajlik az esemény. Az EVSZ, mielőtt intézkedne az ilyen beszámolók alapján, konzultál azzal a Részes Állammal, amelynek a felségterületén állítólag zajlik az esemény, és megpróbál tőle megerősítést kapni, a 10. cikkben előírt eljárásnak megfelelően. Ebből a célból az EVSZ az általa kapott információkat hozzáférhetővé teszi a Részes Államok számára, és az EVSZ a forrást csak a kellően indokolt esetben kezelheti bizalmasan. Ezeket az információkat a 11. cikkben előírt eljárással összhangban kell felhasználni.

2. A Részes Államok, a gyakorlatilag kivihető mértékben, a vonatkozó bizonyíték kézhezvételétől számított 24 órán belül, tájékoztatják az EVSZ-t a felségterületükön kívül azonosított olyan közegészségügyi-járványügyi kockázatról, amely a betegség nemzetközi terjedését okozhatja, és amely exportált vagy importált

a) humán esetek,

b) kórokozó-terjesztők (vektorok), amelyek fertőzést vagy szennyeződést hordoznak, vagy

c) szennyezett áruk

formájában nyilvánul meg.

10. cikk

Megerősítés

1. Az EVSZ - a 9. cikk értelmében - információ beérkezésétől számított 24 órán belül bekéri a Részes Államtól az olyan eseményekre vonatkozó bejelentéseken vagy konzultációkon kívüli egyéb forrásokból származó információk megerősítését, amelyek nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet okozhatnak, és amelyek állítólag a szóban forgó állam felségterületén zajlanak. Az ilyen esetekben az EVSZ tájékoztatja a szóban forgó Részes Államot azokról a beszámolókról, amelyeknek a megerősítését kéri.

2. Az előző bekezdés és a 9. cikk értelmében a Részes Állam, az EVSZ megkeresésére, elvégzi a megerősítést és:

a) 24 órán belül, megadja az EVSZ megkeresésére adott első válaszát vagy a megkeresés visszaigazolását;

b) 24 órán belül, rendelkezésre bocsátja az EVSZ megkeresésében említett események helyzetére vonatkozó, rendelkezésre álló közegészségügyi-járványügyi információkat;

c) információkat közöl az EVSZ-szel a 6. cikk szerinti helyzetértékelés összefüggésében, ideértve a vonatkozó információkat is, a 6. cikkben előírtak szerint, továbbá az említett cikk (1) és (2) bekezdésében leírt releváns információkat is..

3. Ha az EVSZ nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet okozására képes eseményről kap tájékoztatást, 24 órán belül felajánlja együttműködését a szóban forgó Részes Államnak a betegség nemzetközi terjedése lehetőségének, a nemzetközi forgalom esetleges megzavarásának és a leküzdésre tett erőfeszítések megfelelőségének a kiértékelése terén. Ezek a tevékenységek felölelhetik az együttműködést egyéb szabványosítási szervekkel és nemzetközi segítségnyújtás mozgósításának felajánlását abból a célból, hogy a nemzeti hatóságokat támogassák a helyszíni kiértékelések elvégzésében és összehangolásában. A Részes Állam kérésére az EVSZ információkat bocsát rendelkezésre a felajánlás alátámasztására.

3a) Az EVSZ együttműködési ajánlatának kézhezvételét követő 24 órán belül a részes állam további információkat igényelhet az együttműködésre vonatkozó ajánlat indokolásaként. Az EVSZ 24 órán belül köteles a tájékoztatást megadni. Ha a Részes Állam az együttműködésre vonatkozó eredeti EVSZ-felajánlást követő 48 órán belül az ajánlatot nem fogadja el, akkor ez a rendelkezésre álló információknak a részes államokkal való, e szakasz (4) bekezdése szerinti információk átadására vonatkozó kötelezettség megtagadásának minősül.

4. Ha a Részes Állam 48 órán belül nem fogadja el az együttműködésre tett ajánlatot, az EVSZ-nek jogában áll, amennyiben azt a közegészségügyi-járványügyi kockázat nagyságrendje indokolja, a számára rendelkezésre álló információkat haladéktalanul megosztja megosztani más Részes Államokkal, miközben a Részes Államot az EVSZ együttműködési ajánlatának elfogadására ösztönzi. figyelembe véve a szóban forgó Részes Állam álláspontját.

11. cikk

Információk közlése az EVSZ részéről

1. E cikk 2. bekezdésének sérelme nélkül az EVSZ valamennyi Részes Államnak, és - értelemszerűen - az érdekelt kormányközi szervezeteknek haladéktalanul és a rendelkezésre álló leghatékonyabb módszerek igénybevételével, bizalmasan eljuttatja azokat a közegészségügyi-járványügyi információkat, amelyeket az 5-10. cikkek értelmében kapott, vagy amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetőek és amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Részes Felek képesek legyenek reagálni egy közegészségügyi-járványügyi kockázatra. Az EVSZ köteles közölnie kell azokat az információkat is a többi Részes Állammal, amelyek segíthetnek nekik megakadályozni a hasonló események előfordulását.

2. Az EVSZ a 6.,és 8. cikkek, továbbá a 9. cikk 2. bekezdése értelmében kapott információkat a Rendszabályok szerinti megerősítés, helyzetértékelés és segítségnyújtás céljára használja fel, és az ezekben a rendelkezésekben említett Részes Államokkal történt egyéb megállapodás hiányában ezeket az információkat nem teszi általánosságban hozzáférhetővé teszi más Részes Államok számára amennyiben mindaddig, amíg:

a) az eseményt úgy nem ítélik meg, hogy az nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent a 12. cikk értelmében; vagy

b) a fertőzés vagy szennyezés nemzetközi terjedéséről tanúskodó információkat meg nem erősítette az EVSZ az elfogadott járványügyi alapelvekkel összhangban megerősítette; vagy

c) nincs bizonyíték van arra, hogy:

(i) a nemzetközi terjedés leküzdését célzó intézkedések valószínűleg sikertelenek lesznek a szennyezés, a betegség kórokozója, a kórokozó-terjesztője (vektora) vagy a kórokozó-hordozó (rezervoár) jellege miatt/természetéből adódóan; vagy

(ii) a Részes Állam nem rendelkezik kielégítő operatív képességgel a betegség további terjedése megakadályozásához szükséges intézkedések megtételéhez;

d) a fertőzés vagy szennyezés által esetleg érintett utasok, poggyász, rakomány, szállítótartályok, szállítójárművek, áruk vagy postacsomagok nemzetközi mozgásának jellege és kiterjedése meg nem követeli nemzetközi ellenintézkedések megtételét követeli meg, vagy

e) az EVSZ úgy határoz, hogy ezeket az információkat más részes államok számára is rendelkezésre kell bocsátani annak érdekében, hogy ezek segítségével a részes államok a megfelelő tájékoztatáson alapuló, naprakész kockázatelemzéseket elkészíthessék.

3. Az EVSZ tájékoztatja azzal azt a Részes Államotmal, amelynek a felségterületén az esemény bekövetkezett, konzultál azzal a szándékával kapcsolatban, hogy az információkat e cikk értelmében rendelkezésre bocsátja.

4. Ha az EVSZ az e cikk 2. bekezdése értelmében kapott információkat a Részes Államok rendelkezésére bocsátja a Rendszabályokkal összhangban, akkor köteles ezeket a lakosság számára is hozzáférhetővé tenni, teheti amennyiben ugyanarról az eseményről egyéb információk már nyilvánosan hozzáférhetők és felmerül az igény hitelt érdemlő és független információk terjesztésére.

5. Az EVSZ évente jelentést tesz a Közgyűlésnek az e cikk szerinti valamennyi intézkedéséről, beleértve azokat az eseteket, amikor olyan információkat oszt meg a részes államokkal a figyelmeztető rendszereken keresztül, amelyet nem igazolt az a Részes Állam, amelynek a területén a nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet jelentő esemény történik vagy feltehetően történik.

12. cikk

Nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, regionális közegészségügyi szükséghelyzet vagy átmeneti közegészségügyi riasztás fennállásának eldöntése

1. A főigazgató dönti el a kapott - elsősorban attól a Részes Államtól, amelynek felségterületén az esemény bekövetkezett - információk alapján, hogy egy esemény nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent-e a Rendszabályokban megállapított követelmények és eljárás szerint.

2. A főigazgató, amennyiben a Rendszabályok szerinti helyzetértékelés alapján úgy ítéli meg, hogy potenciálisan vagy ténylegesen nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet áll fenn, köteles értesíteni az összes érintett Részes Államot és arra törekszik, hogy konzultáljon az előzetes megállapításról azzal a Részes Állammal, amelynek a felségterületén az esemény bekövetkezett, és a 49. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően bekérheti a 48. cikk alapján létrehozott bizottság (a továbbiakban: a "Szükyéghelyzeti Bizottság") véleményét. Ha a főigazgató és a Részes Állam e megállapítás tekintetében egyetért, a főigazgató - a 49. cikkben megállapított eljárással összhangban - kikéri a 48. cikk értelmében létrehozott bizottság (a továbbiakban: szükséghelyzeti bizottság) véleményét a megfelelő ideiglenes hatályú ajánlások vonatkozásában. Ha a főigazgató megállapítja, hogy az esemény nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek minősül, a főigazgató a 49. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kikéri a "Szükséghelyzeti Bizottság" véleményét a megfelelő ideiglenes hatályú ajánlásokról.

3. Ha a 2. bekezdés szerinti konzultációt követően a főigazgató és az a Részes Állam, amelynek felségterületén az esemény bekövetkezett, 48 órán belül nem jut egyetértésre abban a tekintetben, hogy az esemény nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent-e, a döntést a 49. cikkben előírt eljárással összhangban kell meghozni.

4. Annak eldöntéséhez, hogy egy esemény nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent-e, a főigazgató figyelembe veszi:

a) a Részes Állam által közölt információkat;

b) a 2. mellékletben található döntési eszközt;

c) a szükséghelyzeti bizottság szakvéleményét;

d) tudományos elveket, továbbá a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat és egyéb vonatkozó információkat; valamint

e) az emberi egészségre jelentett kockázat, a betegség nemzetközi terjedésének kockázata és a nemzetközi forgalom megzavarásának kockázata kiértékelését.

5. Ha a főigazgató Szükséghelyzeti Bizottsággal és az érdekelt az azzal a Részes Állammalokkal folytatott konzultációt követően, amelynek a felségterületén a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet bekövetkezett, úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megszűnt, döntést hoz erről a 49. cikkben előírt eljárással összhangban.

6. Ha egy eseményről megállapítást nyert, hogy nem felel meg a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzet kritériumainak, ugyanakkor a főigazgató úgy ítéli meg, hogy az esemény megköveteli a fokozott nemzetközi szintű tájékoztatást és egy esetleges nemzetközi közegészségügyi intézkedést, a főigazgató a kapott információk alapján bármikor határozhat úgy, hogy átmeneti közegészségügyi riasztást rendel el a Részes

Államok számára, és a 49. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően konzultálhat a Szükséghelyzeti Bizottsággal.

7. A regionális igazgató meghatározhatja, hogy egy esemény regionális vonatkozású közegészségügyi szükséghelyzetnek minősül-e, és ezzel összefüggésben iránymutatásokat adhat a régióbeli részes államoknak, mielőtt vagy miután a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetnek minősülő eseményről szóló értesítést megküldik a főigazgatónak, aki erről tájékoztatja az összes részes államot.

13. cikk

Közegészségügyi-járványügyi reagálás

1. A Részes Állam haladéktalanul, de legkésőbb a Rendszabályoknak a szóban forgó Részes Államra vonatkozó hatálybalépésétől számított öt éven belül, kialakítja, megerősíti és fenntartja képességét a közegészségügyi-járványügyi kockázatokra és nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetekre történő azonnali és hatékony reagálásra, az 1. melléklet szerint. Az EVSZ a Tagállamokkal konzultálva irányelveket tesz közzé a Részes Államok támogatására közegészségügyi-járványügyi reagálási képességük kialakításában.

2. Az 1. melléklet A. rész 2. bekezdésében említett helyzetértékelést követően a Részes Állam beszámolhat az EVSZ-nek indokolt szükséglet és végrehajtási terv alapján, és ezzel kétéves határidő-hosszabbítást kaphat, amely alatt teljesítheti az ennek a cikknek az 1. bekezdésében előírt kötelezettségét. A Részes Állam kivételes körülmények esetén, és egy új végrehajtási tervvel alátámasztva, kérheti a határidő további, két évet nem meghaladó meghosszabbítását a főigazgatótól, aki az erre vonatkozó döntést a felülvizsgálati bizottság szakvéleményének figyelembevételével hozza meg. Az e cikk 1. bekezdésében említett időtartam lejártával a hosszabbítást kapott Részes Állam évente beszámol az EVSZ-nek a teljes körű végrehajtás felé megtett előrehaladásról.

3. A Részes Állam kérésére az Az EVSZ együttműködik segítséget nyújt a Részes Államnak a közegészségügyi-járványügyi kockázatokra és egyéb eseményekre adott reagálásban szakmai útmutatás és segítségnyújtás, továbbá a meglévő ellenintézkedések hatásosságának a kiértékelése útján, ideértve, szükség esetén, nemzetközi szakértői csapatok mozgósítását a helyszíni segítségnyújtáshoz. A Részes Állam 48 órán belül köteles elfogadni vagy elutasítani az ilyen segítségnyújtásra vonatkozó ajánlatot, és az ajánlat elutasítása esetén köteles megindokolni az elutasítást. Az EVSZ az elutasítást és annak indokolását megosztja a többi Részes Állammal.

4. Ha az EVSZ, a szóban forgó Részes Államokkal a 12. cikk előírásai szerint konzultálva, megállapítja, hogy nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet áll fenn, az e cikk 3. bekezdésében említett támogatáson túl további segítséget is felajánlhat kell felajánlania a Részes Államnak, ideértve a nemzetközi kockázat súlyosságának és az ellenintézkedések megfelelőségének a kiértékelését. A Részes Állam 48 órán belül elfogadja vagy elutasítja a segítségnyújtási ajánlatot, és az ajánlat elutasítása esetén közli a EVSZ-el az elutasítás indoklását, amelyet a EVSZ megoszt a többi Részes Állammal. A helyszíni értékelések tekintetében a Részes Állam a nemzeti jogával összhangban ésszerű erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megkönnyítse a rövid távú hozzáférést az érintett helyszínekhez; elutasítás esetén a hozzáférés megtagadását indokolnia kell.

5. Az EVSZ kérésére a Részes Államoknak a lehetséges mértékben támogatniuk kell az EVSZ által összehangolt reagálási tevékenységeket.

6. Kérésre az EVSZ megfelelő útmutatást és segítséget nyújt a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet által érintett vagy fenyegetett más Részes Államoknak is.

14. cikk

Az EVSZ együttműködése kormányközi szervezetekkel és nemzetközi szervekkel

1. Az EVSZ értelemszerűen együttműködik, és összehangolja tevékenységeit hatáskörrel rendelkező más kormányközi szervezetekkel és nemzetközi szervekkel a Rendszabályok megvalósítása során, ideértve megállapodások megkötését és egyéb hasonló konstrukciókat.

2. Amennyiben egy esemény bejelentése, megerősítése vagy az arra való reagálás elsősorban más kormányközi szervezetek vagy nemzetközi szervek hatáskörébe tartozik, az EVSZ összehangolja tevékenységeit ezekkel a szervezetekkel vagy szervekkel a népegészség védelmét szolgáló megfelelő intézkedések megtételének a biztosítása céljából.

3. A fentiek sérelme nélkül, a Rendszabályok egyetlen előírása sem zárja ki vagy nem korlátozza azt, hogy az EVSZ tanácsot, támogatást, illetve szakmai vagy egyéb segítséget nyújtson közegészségügyi-járványügyi célból.

III. RÉSZ

AJÁNLÁSOK

15. cikk

Ideiglenes hatályú ajánlások

1. Amennyiben a 12. cikk előírásai szerint megállapították, hogy nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet áll fenn, a főigazgató ideiglenes hatályú ajánlásokat ad ki a 49. cikk szerinti eljárással összhangban. Az ideiglenes hatályú ajánlások módosíthatók vagy kiterjeszthetők, értelemszerűen, nevezetesen akkor, miután megállapították, hogy a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet elmúlt, más ideiglenes hatályú ajánlások adhatók ki, szükség szerint, a rendkívüli helyzet újbóli előfordulásának megelőzése vagy haladéktalan felismerése céljából.

2. Az ideiglenes hatályú ajánlások magukban foglalhatnak szakértői csoportok bevetését, valamint olyan egészségügyi intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet által érintett Részes Államnak vagy más Részes Államoknak kell megtenniük a személyek, poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök és/vagy postacsomagok vonatkozásában a betegség nemzetközi terjedésének a megakadályozása vagy enyhítése és a nemzetközi forgalom zavarásának minimálissá tétele érdekében.

3. Az ideiglenes hatályú ajánlásokat bármikor meg lehet szüntetni a 49. cikkben előírt eljárással összhangban, és kiadásukat követő három hónap elteltével automatikusan hatályukat vesztik. Az ideiglenes hatályú ajánlások módosíthatók vagy további, három hónapot nem meghaladó időtartamra meghosszabbíthatók. Az ideiglenes hatályú ajánlások nem maradhatnak hatályban az azt követő második EVSZ Közgyűlés után, amikor azt a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet megállapították, amelyre vonatkoznak.

16. cikk

Állandó hatályú ajánlások

Az EVSZ a megfelelő egészségügyi intézkedésekre vonatkozó állandó hatályú ajánlásokat fogalmazhat meg az 53. cikkel összhangban, rutinszerű vagy időszakos alkalmazásra. Ezeket az intézkedéseket a Részes Államok alkalmazhatják a személyek, poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök és/vagy postacsomagok vonatkozásában meghatározott, folyamatos közegészségügyi-járványügyi kockázatok tekintetében annak érdekében, hogy megakadályozzák, vagy enyhítsék a betegség nemzetközi terjedését és elkerüljék a nemzetközi forgalom zavarását. Az EVSZ - az 53. cikkel összhangban - értelemszerűen módosíthatja, vagy visszavonhatja ezeket az ajánlásokat.

17. cikk

Az ajánlásokra vonatkozó feltételek

A főigazgató ideiglenes vagy állandó hatályú ajánlások kiadása, módosítása vagy visszavonása során figyelembe veszi az alábbiakat:

a) a közvetlenül érintett Részes Államok álláspontja;

b) a szükséghelyzeti bizottság, illetőleg a felülvizsgálati bizottságnak a szaktanácsa;

c) tudományos alapelvek, valamint rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok és információk;

d) olyan egészségügyi intézkedések, amelyek a körülményeknek megfelelő kockázatbecslés alapján nem korlátozzák jobban a nemzetközi forgalmat, és nem zaklatják jobban a személyeket, mint az ésszerűen rendelkezésre álló, az egészség védelmének megfelelő szintjét biztosítani képes alternatívák;

e) vonatkozó nemzetközi szabványok és okmányok;

f) egyéb fontos kormányközi szervezetek és nemzetközi szervek által folytatott tevékenységek; továbbá

g) az esemény szempontjából fontos más megfelelő és konkrét információk.

Az ideiglenes hatályú ajánlások tekintetében, a körülmények sürgető volta korlátozhatja a főigazgatót az e cikk e) és f) pontjában említettek figyelembevételében.

18. cikk

Személyekre, poggyászra, rakományra, szállítótartályokra, szállítóeszközökre, árukra és postacsomagokra vonatkozó ajánlások

1. Az EVSZ által a Részes Államok számára kiadott ajánlások személyek vonatkozásában az alábbi javaslatokat foglalhatják magukban:

- nincs szükség konkrét egészségügyi intézkedések megtételére;

- meg kell vizsgálni az utazásokra vonatkozó előzményeket az érintett területeken;

- meg kell vizsgálni az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy orvosi vizsgálatok és laboratóriumi elemzések megtörténtek;

- elő kell írni orvosi vizsgálatokat;

- meg kell vizsgálni a védőoltások és egyéb profilaktikus intézkedések megtörténtének igazolását;

- elő kell írni védőoltások vagy egyéb profilaktikus intézkedések megtételét;

- a gyanús személyeket közegészségügyi-járványügyi megfigyelés alá kell helyezni;

- a gyanús személyek vonatkozásában karantént vagy egyéb egészségügyi intézkedéseket kell foganatosítani;

- az érintett személyek vonatkozásában szükség szerint elkülönítést és kezelést kell alkalmazni;

- a gyanús vagy érintett személyek kapcsolatait fel kell deríteni;

- a gyanús vagy érintett személyek belépését meg kell tagadni;

- a nem érintett személyek belépését az érintett területekre meg kell tagadni; és

- meg kell valósítani az érintett területekről kilépő személyek szűrővizsgálatát és/vagy a kilépésük korlátozását.

2. Az EVSZ által a Részes Államok számára kiadott ajánlások poggyász, rakomány, szállítótartályok, szállítóeszközök, áruk és postacsomagok vonatkozásában az alábbi javaslatokat foglalhatják magukban:

- nincs szükség konkrét egészségügyi intézkedések megtételére;

- meg kell vizsgálni az árujegyzéket és a tervezett útvonalat;

- ellenőrzéseket kell végrehajtani;

- meg kell vizsgálni az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy induláskor vagy az átszállítás során intézkedéseket tettek a fertőzés vagy szennyezés felszámolására;

- végre kell hajtani a poggyász, rakomány, szállítótartályok, szállítóeszközök, áruk, postacsomagok és emberi maradványok kezelését a fertőzés vagy szennyezés eltávolítására, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és kórokozó-hordozókat (rezervoár) is;

- konkrét egészségügyi intézkedéseket kell alkalmazni az emberi maradványok biztonságos kezelésének és szállításának szavatolására;

- elkülönítést vagy karantént kell bevezetni;

- a fertőzött, szennyezett vagy gyanús poggyászt, rakományt, szállítótartályokat, szállítóeszközöket, árukat és postacsomagokat le kell foglalni és ellenőrzött körülmények között meg kell semmisíteni, amennyiben nem állnak rendelkezésre eredményes kezelések vagy eljárások;

- meg kell tagadni az indulást vagy belépést.

3. Az ideiglenes hatályú ajánlások kidolgozása során a főigazgató konzultál az érintett nemzetközi ügynökségekkel, például az ICAO-val, az IMO-val és a WTO-val annak érdekében, hogy a nemzetközi utazás és kereskedelem szükségtelen akadályozása elkerülhető legyen. Az ideiglenes ajánlásoknak továbbá biztosítaniuk kell azt, hogy a nélkülözhetetlen egészségügyi szakemberek, valamint az alapvető egészségügyi termékek és eszközök mentesülhessenek a beutazási és kereskedelmi korlátozások alól.

4. Az e törvény - beleértve a 43. cikket is - szerinti egészségügyi intézkedések végrehajtása során a Részes Államok a vonatkozó nemzetközi jog figyelembevételével ésszerű erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy:

(a) Az egészségügyi dolgozók mozgásának és az ellátási láncok működésének a megkönnyítése érdekében szükséghelyzeti tervekkel rendelkeznek a nemzetközi szintű közegészségügyi vészhelyzetre;

(b) Az utazási korlátozások szükségtelenül ne akadályozzák a közegészségügyi válaszlépésekhez nélkülözhetetlen egészségügyi szakemberek mozgását;

(c) a kereskedelmet érintő korlátozások olyan rendelkezéseket tartalmazzanak, amelyek védik az alapvető orvosi termékek és készletek előállításához és szállításához szükséges ellátási láncokat; és

(d) Az érintettek hazatelepítésével megfelelő időben foglalkozzanak, miközben biztosítják azokat a bizonyítottan megalapozott intézkedéseket, amelyekkel megelőzhető a betegségek terjedése.

IV. RÉSZ

BELÉPÉSI HELYEK

19. cikk

Általános kötelezettségek

A Részes Államok a Rendszabályokban meghatározott egyéb kötelezettségeiken túl

a) gondoskodnak arról, hogy kialakítsák az 1. mellékletben említett képességeket a kijelölt belépési pontok vonatkozásában az 5. cikk 1. bekezdésében és a 13. cikk 1. bekezdésében előírt határidőn belül;

b) meghatározzák a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a felségterületükön kijelölt belépési helyek mindegyikének a vonatkozásában;

c) az EVSZ rendelkezésére bocsátanak, a lehetséges mértékben, amennyiben erre a Szervezet erre felkéri őket konkrét lehetséges közegészségügyi-járványügyi kockázatra való reagálás érdekében, a belépési helyeken a fertőzés vagy szennyezés forrásaira vonatkozó fontos adatokat, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és kórokozó-hordozókat (rezervoárokat) is, amelyek a betegség nemzetközi terjedését eredményezhetik.

20. cikk

Légi kikötők és kikötők

1. A Részes Államok kijelölik azokat a légi kikötőket és kikötőket, amelyek kialakítják az 1. mellékletben meghatározott képességeket.

2. A Részes Államok gondoskodnak arról, hogy az „Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés alóli felmentéséről” és az „Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésének elvégzéséről” a 39. cikk szerinti követelményekkel és a 3. mellékletben előírt modellel összhangban kerüljön kiadásra.

3. A Részes Államok eljuttatják az EVSZ-hez azoknak a kikötőknek a listáját, amelyek jogosultak felajánlani a következőket:

a) az „Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésének elvégzéséről” kiállítása, továbbá az 1. és 3. mellékletekben említett szolgáltatások nyújtása; vagy

b) csak az „Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés alóli felmentéséről” kiállítása; továbbá

c) az „Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés alóli felmentéséről” egy hónapos időtartammal történő meghosszabbítása, amíg a hajó meg nem érkezik abba a kikötőbe, ahol az igazolást át lehet venni.

A Részes Államok tájékoztatják az EVSZ-t minden olyan változásról, amely a listán szereplő kikötők helyzetében bekövetkezik. Az EVSZ az e bekezdéssel összhangban kapott tájékoztatást közzéteszi.

4. Az EVSZ az adott Részes Állam kérésére gondoskodhat annak tanúsításáról, megfelelő vizsgálatot követően, hogy a felségterületén található valamely légi kikötő vagy kikötő megfelel az e cikk 1. és 3. bekezdésében említett követelményeknek. Ezeket a tanúsításokat az EVSZ időszakonként felülvizsgálhatja, az adott Részes Állammal konzultálva.

5. Az EVSZ az illetékes kormányközi szervezetekkel és nemzetközi szervekkel együttműködve kidolgozza és közzéteszi a légi kikötők és kikötők e cikk szerinti tanúsításának feltételeit. Az EVSZ ugyancsak közzéteszi a tanúsított légi kikötők és kikötők listáját.

21. cikk

Szárazföldi határátkelők

1. Amennyiben közegészségügyi-járványügyi indokok azt alátámasztják, a Részes Állam kijelölhet szárazföldi határátkelőket, amelyek kialakítják az 1. mellékletben előírt képességeket, figyelembe véve a következőket:

a) a különféle típusú nemzetközi forgalom nagysága és gyakorisága a Részes Állam kijelölni szándékozott szárazföldi határátkelőjén, egyéb belépési helyekkel összehasonlítva;

b) az azokon a területeken fennálló közegészségügyi-járványügyi kockázatok, ahonnan a nemzetközi forgalom érkezik, vagy amelyen keresztül áthalad egy adott szárazföldi határátkelőhöz történő érkezését megelőzően.

2. A közös országhatárokkal rendelkező Részes Államok vegyék fontolóra a következőket:

a) a betegség nemzetközi terjedésének a szárazföldi határátkelőkön történő megelőzésére vagy megakadályozására vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodások vagy megegyezések megkötése, az 57. cikkel összhangban; továbbá

b) szomszédos szárazföldi átkelők közös kijelölése az 1. mellékletben említett képességek vonatkozásában, az e cikk 1. bekezdésében előírtaknak megfelelően.

22. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóságok szerepe

1. A hatáskörrel rendelkező hatóságok feladata, hogy

a) figyelemmel kísérjék, hogy az érintett területekről induló és oda érkező poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök, postacsomagok és emberi maradványok olyan körülmények között legyenek, amelyek biztosítják azt, hogy mentesek legyenek a fertőzés vagy szennyeződés forrásaitól, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és a kórokozó-hordozókat (rezervoárokat) is;

b) biztosítsák, a lehetőség határain belül, hogy a belépési helyeken az utasok által használt létesítmények higiénés állapota folyamatosan megfelelő legyen, és a létesítmények mentesek legyenek a fertőzés vagy szennyezés forrásaitól, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és a kórokozó-hordozókat (rezervoárokat) is;

c) ellenőrizzék a poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök, postacsomagok és emberi maradványok esetében a rágcsálómentesítést, fertőtlenítést, rovarirtást vagy dekontaminálást, vagy a személyek esetében az egészségügyi intézkedéseket, a Rendszabályokkal összhangban;

d) értesítsék a szállítóeszközök üzemben tartóit - a lehetőség szerint minél előbb - arról, hogy szándékukban áll ellenőrző intézkedéseket alkalmazni egy szállítóeszköz vonatkozásában, valamint írásos tájékoztatást nyújtsanak - adott esetben - az alkalmazni szándékozott módszerekről;

e) ellenőrizzék a szennyezett víz vagy élelmiszer, emberi vagy állati ürülék, szennyvíz és minden egyéb szennyezett anyagnak a szállítóeszközről történő eltávolítását és biztonságos megsemmisítését;

f) tegyenek meg a Rendszabályokkal összeegyeztethető minden gyakorlati intézkedést annak figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére, hogy hajók ne ürítsenek ki szennyvizet, hulladékot, ballasztvizet és betegségek előidézésre képes egyéb olyan anyagokat, amelyek szennyezhetik egy kikötő, folyó, csatorna, tengerszoros, tó vagy egyéb nemzetközi vízi út vizét;

g) felügyeljék azokat a szolgáltatókat, akik/amelyek szolgáltatásokat nyújtanak az utasok, poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök, postacsomagok és emberi maradványok vonatkozásában a belépési helyeken, ideértve ellenőrzések és orvosi vizsgálatok szükség szerinti elvégzését is;

h) rendelkezzenek hatásos vészforgatókönyvvel a népegészséget érintő váratlan esemény kezelésére; valamint

i) tájékoztassák a nemzeti NER tájékoztatási központot a Rendszabályok alkalmazásával összhangban megtett, vonatkozó közegészségügyi-járványügyi intézkedésekről.

2. Az EVSZ-nek az érintett területről érkező utasok, poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök, postacsomagok és emberi maradványok tekintetében ajánlott intézkedéseit ismételten alkalmazni lehet érkezéskor, amennyiben ellenőrizhető jelzések és/vagy bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az érintett területről történő induláskor alkalmazott intézkedések eredménytelenek voltak.

3. A rovarirtást, rágcsálómentesítést, fertőtlenítést, dekontaminálást vagy egyéb egészségügyi eljárásokat úgy kell végrehajtani, hogy az ne okozzon a személyeknek sérülést és lehetőség szerint kényelmetlenséget, ne okozzon olyan természetkárosítást, amelynek közegészségügyi-járványügyi kihatása lehet, továbbá ne rongálja a poggyászt, rakományt, szállítótartályokat, árukat, szállítóeszközöket és/vagy postacsomagokat.

V. RÉSZ

KÖZEGÉSZSÉGÜGYI-JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEK

I. fejezet

Általános rendelkezések

23. cikk

Egészségügyi intézkedések érkezéskor és induláskor

1. Az alkalmazandó nemzetközi egyezményekben és a Rendszabályok vonatkozó cikkeiben megállapított rendelkezésekre is figyelemmel, a Részes Állam közegészségügyi-járványügyi érdekből, érkezéskor vagy induláskor, megkövetelheti:

a) az utasok tekintetében:

(i) az utas célállomására vonatkozó tájékoztatást, hogy az utassal kapcsolatba lehessen lépni;

(ii) az utas útvonalára vonatkozó tájékoztatást annak megállapítására, hogy tartózkodott-e érintett területen vagy annak közelében, vagy esetlegesen kapcsolatba került-e a fertőzéssel vagy szennyezéssel az érkezést megelőzően, továbbá az utas egészségügyi dokumentumainak ellenőrzését, ha azok a Rendszabályok alapján szükségesek; és/vagy

(iii) olyan nem-invazív orvosi vizsgálat elvégzését, amely a legkevésbé tolakodó módon biztosítja a közegészségügyi-járványügyi cél elérését;

b) poggyász, rakomány, szállítótartályok, áruk, szállítóeszközök, postacsomagok és emberi maradványok átvizsgálását.

2. Amennyiben az e cikk 1. bekezdésében előírt intézkedések vagy más eszközök alkalmazásával közegészségügyi-járványügyi kockázatra utaló bizonyítékok merülnek fel, a Részes Állam kiegészítő egészségügyi intézkedéseket alkalmazhat, a Rendszabályokkal összhangban, különösen a gyanús vagy érintett utas vonatkozásában eseti alapon elvégezheti azt a legkevésbé tolakodó és invazív orvosi vizsgálatot, amellyel elérhető a betegség nemzetközi terjedésének a megakadályozása, mint közegészségügyi-járványügyi cél.

3. A Rendszabályok szerinti orvosi vizsgálat, védőoltás, gyógyszeres megelőző kezelés (kemoprofilaxis) vagy egészségügyi intézkedés utason nem végezhető el az utas, az utas szülője vagy gyámja előzetesen adott, kifejezett, tájékozott beleegyezése nélkül, a 31. cikk 2. bekezdésében előírt rendelkezés kivételével és a Részes Állam jogszabályaival és nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.

4. Azt az utast, vagy annak az utasnak a szüleit vagy gyámját, akit be kell oltani, vagy akinek gyógyszeres megelőző kezelést (kemoprofilaxist) kell felajánlani a Rendszabályok értelmében, tájékoztatni kell a védőoltással, a védőoltás elmulasztásával, a profilaxis alkalmazásával vagy annak elmulasztásával kapcsolatos minden kockázatról, összhangban a Részes Állam jogszabályaival és nemzetközi kötelezettségeivel. A Részes Államok tájékoztatják orvosaikat ezekről az előírásokról az adott Részes Állam jogszabályaival összhangban.

5. Olyan orvosi vizsgálatot, orvosi beavatkozást, védőoltást vagy egyéb profilaktikus intézkedést, amely a betegség átvitelének kockázatával jár, csak az elfogadott nemzeti vagy nemzetközi biztonsági iránymutatásokkal és kötelező előírásokkal összhangban szabad utason elvégezni vagy alkalmazni, a kockázat minimálisra csökkentését biztosító módon.

II. fejezet

Szállítóeszközökre és szállítóeszközök üzemben tartóira vonatkozó különös rendelkezések

24. cikk

Szállítóeszközök üzemben tartói

1. A Részes Államok megtesznek minden elfogadható, a Rendszabályokkal összeegyeztethető intézkedést annak biztosítására, hogy a szállítóeszközök üzemben tartói:

a) megfeleljenek az EVSZ által ajánlott és a Részes Állam által elfogadott egészségügyi intézkedéseknek;

b) tájékoztassák az utasokat azokról az egészségügyi intézkedésekről, amelyeket az EVSZ ajánlott és a Részes Állam elfogadott a szállítóeszköz fedélzetén történő alkalmazásra; és

c) állandóan olyan állapotban tartsák a rájuk bízott szállítóeszközöket, hogy azok mentesek legyenek a fertőzés vagy szennyezés forrásaitól, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és a kórokozó-hordozókat (rezervoárokat). Amennyiben ezek jelenlétére utaló bizonyítékot találnak, előírható a fertőzés vagy szennyezés forrásainak elhárítását célzó intézkedések megtétele.

2. Az e cikk értelmében a szállítóeszközökre és szállítóeszközök üzemben tartóira alkalmazandó különleges rendelkezéseket a 4. melléklet tartalmazza. A szállítóeszközökre és a szállítóeszközök üzemben tartóira a kórokozó-terjesztő által közvetített betegségek tekintetében alkalmazandó rendelkezéseket az 5. melléklet tartalmazza.

25. cikk

Hajók és légi járművek tranzitforgalomban

A 27. és 43. cikkekre is figyelemmel, vagy ha alkalmazandó nemzetközi egyezmények erre felhatalmazást nem adnak, a Részes Államnak nem lehet egészségügyi intézkedést alkalmaznia az alábbiakra:

a) a nem érintett területről érkező hajó, amely tengeri csatornán vagy vízi úton halad át az adott Részes Állam felségterületén egy másik Állam felségterületén található kikötő felé tartva. Az ilyen hajónak engedélyezni kell, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság felügyelete alatt üzemanyagot, vizet, élelmiszert és utánpótlást vegyen fel;

b) olyan hajó, amely a joghatósága alá tartozó vizeken halad át anélkül, hogy kikötőben vagy a partjainál kikötne; és

c) légi jármű tranzitforgalomban a joghatósága alá tartozó légi kikötőben, azzal a kivétellel, hogy a légi jármű tartózkodását a légi kikötő meghatározott területére lehet korlátozni, a be- és kiszállás, vagy a be- és kirakodás megtiltásával. A légi jármű számára azonban engedélyezni kell, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság felügyelete alatt üzemanyagot, vizet, élelmiszert és utánpótlást vegyen fel.

26. cikk

Civil teherautók, vonatok és autóbuszok tranzitforgalomban

A 27. és 43. cikkekre is figyelemmel, vagy ha alkalmazandó nemzetközi egyezmények erre felhatalmazást nem adnak, nem lehet egészségügyi intézkedéseket alkalmazni a nem érintett területről érkező civil teherautó, vonat vagy autóbusz tekintetében, amely egy felségterületen fel- vagy leszállás, be- vagy kirakodás nélkül halad át.

27. cikk

Érintett szállítóeszközök

1. Amennyiben egy szállítóeszköz fedélzetén klinikai tüneteket és panaszokat, valamint közegészségügyi-járványügyi kockázat jelenlétére utaló tényeken vagy bizonyítékokon alapuló információkat - ideértve fertőzés vagy szennyezés forrását is - észlelnek, a hatáskörrel rendelkező hatóság a szállítóeszközt érintettként kezeli, továbbá:

a) elvégezheti, vagy ellenőrzése mellett elvégeztetheti, a szállítóeszköz fertőtlenítését, dekontaminálását, rovarmentesítését vagy rágcsálómentesítését, értelemszerűen; és

b) minden egyes esetben eldöntheti, hogy milyen technikát kell alkalmazni a Rendszabályokkal összhangban a közegészségügyi-járványügyi kockázat megfelelő szintű visszaszorításának az elérése érdekében. Azokban az esetekben, amikor léteznek az EVSZ által ajánlott módszerek vagy anyagok ezekhez az eljárásokhoz, akkor azokat kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy dönt, hogy más módszerek egyformán biztonságosak és megbízhatók.

A hatáskörrel rendelkező hatóság kiegészítő egészségügyi intézkedéseket is tehet, ideértve szükség szerint a szállítóeszközök elkülönítését, a betegség terjedésének a megakadályozása érdekében. A kiegészítő intézkedéseket be kell jelenteni a nemzeti NER tájékoztatási központnak.

2. Ha a belépési hely szerinti hatáskörrel rendelkező hatóság nem tudja elvégezni az e cikkben előírt mentesítési intézkedéseket, ennek ellenére az érintett szállítóeszköz számára engedélyezhető az indulás, figyelemmel az alábbiakra:

a) a hatáskörrel rendelkező hatóság az induláskor tájékoztatja a következő ismert belépési hely szerinti hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságot a b) pontban említett információk típusáról; és

b) hajó esetében a feltárt bizonyítékokat és az előírt mentesítési intézkedéseket be kell jegyezni a Hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésének elvégzéséről szóló igazolásba.

Minden ilyen szállítóeszköz számára engedélyezni kell, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság ellenőrzése mellett üzemanyagot, vizet, élelmiszert és utánpótlást vegyen fel.

3. Azt a szállítóeszközt, amelyet korábban érintettnek tekintettek, attól kezdve nem kell továbbra is érintettnek tekinteni, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság megbizonyosodik az alábbiakról:

a) az e cikk 1. bekezdésében előírt intézkedéseket eredményesen elvégezték; és

b) a fedélzeten nincsenek olyan körülmények, amelyek közegészségügyi-járványügyi kockázatot jelenthetnének.

28. cikk

Hajók és légi járművek a belépési helyeken

1. A 43. cikkre vagy az alkalmazandó nemzetközi egyezmények előírásaira is figyelemmel, hajótól vagy légi járműtől közegészségügyi-járványügyi indokkal nem lehet megtagadni valamely belépési helyre történő behajózást, illetve leszállást. Amennyiben a belépési hely nem rendelkezik a Rendszabályok szerinti intézkedések alkalmazásához szükséges feltételekkel, a hajót vagy légi járművet utasítani lehet arra, hogy saját kockázatára haladjon tovább a számára megfelelő legközelebbi belépési helyhez, feltéve, hogy a hajón vagy légi járművön nincsen olyan működési probléma, amely miatt ez a kitérés nem lenne biztonságos.

2. A 43. cikkre vagy az alkalmazandó nemzetközi egyezmények előírásaira is figyelemmel, a Részes Államok közegészségügyi-járványügyi indokkal nem tagadhatják meg a szabad közlekedési engedélyt („free pratique”) hajótól vagy légi járműtől; különösen nem tiltható meg számukra a be- vagy kiszállás, rakomány vagy fedélzeti ellátmány ki- vagy berakodása, vagy üzemanyag, víz, élelmiszer és utánpótlás felvétele. A Részes Államok a szabad közlekedési engedély megadását függővé tehetik ellenőrző szemle elvégzésétől, és amennyiben fertőzési vagy szennyezési forrást találnak a fedélzeten, a szükséges fertőtlenítési, dekontaminálási, rovarirtási vagy rágcsálómentesítési, vagy a fertőzés vagy szennyezés terjedésének megakadályozásához szükséges egyéb intézkedések végrehajtásától.

3. Amennyiben kivitelezhető és az előző bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével, a Részes Állam engedélyezi a szabad közlekedési engedély megadását a hajó vagy légi jármű számára rádió vagy más hírközlési eszköz útján, amennyiben a hajótól vagy légi járműtől annak érkezése előtt kapott tájékoztatás alapján a Részes Állam úgy ítéli meg, hogy a hajó vagy légi jármű érkezése nem eredményezi betegség behurcolását vagy terjedését.

4. A hajó kapitánya vagy a légi jármű parancsnoka, vagy megbízottjaik, a rendeltetési kikötőbe vagy rendeltetési légi kikötőbe történő érkezést megelőző lehető legkorábban tájékoztatja a kikötő vagy légi kikötő irányítóit a fedélzeten előfordult olyan megbetegedésről, amely fertőző jellegű betegség jele lehet, vagy közegészségügyi-járványügyi kockázatra utaló tényről, mihelyt a kapitány vagy parancsnok tudomást szerez ilyen megbetegedésről vagy közegészségügyi-járványügyi kockázatról. Ezt a tájékoztatást haladéktalanul továbbítani kell a kikötő, illetve a légi kikötő hatáskörrel rendelkező hatósága részére. Sürgős helyzetben a kapitány vagy a parancsnok ezt az információt közvetlenül a megfelelő kikötői vagy légi kikötői hatósággal közli.

5. Abban az esetben, ha egy gyanús vagy érintett légi jármű a légi jármű parancsnokán vagy a hajó kapitányán kívül álló okok miatt más légi kikötőben száll le, mint ahol eredetileg le kellett volna szállnia, vagy más kikötőben köt ki, mint ahol eredetileg ki kellett volna kötnie, az alábbi intézkedéseket kell alkalmazni:

a) a légi jármű parancsnoka vagy a hajó kapitánya, vagy más felelős személy minden lehetséges eszközzel arra törekszik, hogy késedelem nélkül kapcsolatba lépjen a legközelebbi hatáskörrel rendelkező hatósággal;

b) mihelyt a hatáskörrel rendelkező hatóság tudomást szerez a leszállásról vagy partot érésről, alkalmazhatja az EVSZ által ajánlott intézkedéseket vagy a Rendszabályokban előírt egyéb intézkedéseket;

c) hacsak szükséghelyzet miatt vagy kommunikáció céljából nem feltétlenül szükséges, a légi jármű vagy a hajó fedélzetén tartózkodó utasok nem hagyhatják el annak közvetlen környékét és rakomány nem vihető el onnan, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság ezt engedélyezi; továbbá

d) amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság által előírt összes egészségügyi intézkedés megtörtént, a légi jármű vagy hajó - ezeknek az egészségügyi intézkedéseknek a tekintetében - folytathatja útját vagy abba a légi kikötőbe vagy kikötőbe, ahol eredetileg le kellett volna szállnia vagy ki kellett volna kötnie, vagy ha műszaki okokból ez nem lehetséges, egy számára megfelelő helyen található légi kikötőbe vagy kikötőbe.

6. Az e cikkben meghatározott rendelkezésektől eltérve, a hajó kapitánya vagy a légi jármű parancsnoka minden olyan szükséghelyzeti intézkedést megtehet, amelyre a fedélzeten tartózkodó utasok egészsége és biztonsága szempontjából szükség van. A kapitány, illetve a parancsnok késedelem nélkül tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot az e bekezdés szerint tett intézkedésekről.

29. cikk

Civil teherautók, vonatok és autóbuszok belépési helyeken

Az EVSZ a Részes Államokkal konzultálva irányadó elveket dolgoz ki az egészségügyi intézkedéseknek a belépési helyeken jelentkező és szárazföldi határátkelőkön áthaladó civil teherautókra, vonatokra és autóbuszokra történő alkalmazására.

III. fejezet

Utasokra vonatkozó különös rendelkezések

30. cikk

Közegészségügyi-járványügyi megfigyelés alatt álló utasok

A 43. cikkre vagy az alkalmazandó nemzetközi egyezmények előírásaira is figyelemmel, az érkezésekor közegészségügyi-járványügyi megfigyelés alá helyezett gyanús utas számára engedélyezhető a nemzetközi utazás folytatása, amennyiben az utas nem jelent elkerülhetetlen közegészségügyi-járványügyi kockázatot, és a Részes Állam értesíti a célállomás belépési helyén hatáskörrel rendelkező hatóságot az utas várható érkezéséről. Érkezéskor az utazónak jelentkeznie kell ennél a hatóságnál.

31. cikk

Az utas belépésével kapcsolatos egészségügyi intézkedések

1. Az utas belépésének a Részes Állam felségterületére nem lehet feltétele invazív orvosi vizsgálat, védőoltás vagy egyéb profilaktikus intézkedés elvégzése, azzal a kivétellel, hogy a Rendszabályok - a 32., 42., és 45. cikkekre is figyelemmel - nem tiltják a Részes Államoknak azt, hogy orvosi vizsgálatot, védőoltást vagy egyéb profilaktikus intézkedést, oltási bizonyítványt vagy egyéb profilaktikus intézkedésekre vonatkozó igazolást írjanak elő az alábbi esetekben:

a) meg kell állapítani, hogy fennáll-e közegészségügyi-járványügyi kockázat;

b) az ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedélyért folyamodó utasok belépésének feltételeként;

c) az utasok belépésének feltételeként a 43. cikk előírásaival, vagy a 6. és 7. mellékletekkel összhangban; vagy

d) amelyek a 23. cikk rendelkezései értelmében elvégezhetők.

2. Amennyiben az az utas, akire vonatkozóan a Részes Állam orvosi vizsgálatot, védőoltást vagy egyéb profilaktikus intézkedést ír elő e cikk 1. bekezdése szerint, nem egyezik bele ebbe az intézkedésbe, vagy megtagadja a 23. cikk 1. bekezdés a) pontjában említett információk vagy dokumentumok rendelkezésre bocsátását, a szóban forgó Részes Állam, a 32., 42., és 45. cikkekre is figyelemmel, megtagadhatja a belépést az utastól. Ha elkerülhetetlen közegészségügyi-járványügyi kockázatra utaló adatok merülnek fel, a Részes Állam - nemzeti jogszabályaival összhangban és a kockázat leküzdéséhez szükséges mértékben - kötelezheti az utast, vagy a 23. cikk 3. bekezdése szerint javasolhatja az utasnak, hogy vesse alá magát:

a) a legkevésbé invazív és tolakodó orvosi vizsgálatnak, amely eléri a közegészségügyi-járványügyi célt;

b) védőoltásnak vagy egyéb profilaktikus intézkedéseknek; vagy

c) olyan egyéb elfogadott egészségügyi intézkedéseknek, amelyek megakadályozzák, vagy visszaszorítják a betegség terjedését, ideértve az elkülönítést, járványügyi zárlatot (karantént) vagy az utas közegészségügyi- járványügyi megfigyelés alá helyezését.

32. cikk

Bánásmód az utasokkal szemben

A Rendszabályok szerinti egészségügyi intézkedések megvalósítása során a Részes Államok az utasokkal méltóságuk, emberi jogaik és alapvető szabadságjogaik tiszteletben tartásával bánnak, és a lehető legkisebb mértékűre csökkentik az intézkedésekkel kapcsolatos kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget többek között oly módon, hogy:

a) az utassal udvariasan és tiszteletteljesen bánnak;

b) figyelembe veszik az utas nemét, szociokulturális és etnikai hovatartozását vagy vallási meggyőződését; és

c) biztosítják, vagy intézkednek annak biztosítására, hogy a karanténba helyezett, elkülönített, vagy orvosi vizsgálatoknak vagy egyéb közegészségügyi-járványügyi célú eljárásoknak alávetett utasok kapjanak kielégítő mennyiségű ételt és vizet, megfelelő elszállásolást és ruházatot, őrizzék poggyászukat és egyéb személyes ingóságaikat, részesüljenek megfelelő orvosi kezelésben, rendelkezésükre bocsássák a szükséges kommunikációs eszközöket, lehetőség szerint olyan nyelven, amelyet értenek, és megkapják az egyéb megfelelő segítséget.

IV. fejezet

Árukra, szállítótartályokra és szállítótartály-rakodási területekre vonatkozó különös rendelkezések

33. cikk

Tranzitáruk

A 43. cikkre vagy az alkalmazandó nemzetközi egyezmények előírásaira is figyelemmel, az átrakodás nélküli tranzitárut, az élőállat kivételével, nem kell alávetni a Rendszabályok szerinti intézkedéseknek, illetve nem szabad visszatartani közegészségügyi-járványügyi indokok alapján.

34. cikk

Szállítótartályok és szállítótartály-rakodási területek

1. A Részes Államok biztosítják, a lehetőség határain belül, hogy a szállítótartályok feladói gondoskodjanak - különösen a berakodás folyamán - a nemzetközi forgalomban használt szállítótartályok folyamatos fertőzésmentes vagy szennyezésmentes állapotban tartásáról, ideértve a kórokozó-terjesztőktől (vektoroktól) és a kórokozó-hordozóktól (rezervoároktól) való mentességet is.

2. A Részes Államok biztosítják, a lehetőség határain belül, hogy a szállítótartály-rakodási területek folyamatosan fertőzésmentes vagy szennyezésmentes állapotban legyenek, ideértve a kórokozó-terjesztőktől (vektoroktól) és a kórokozó-hordozóktól (rezervoároktól) való mentességet is.

3. Amennyiben a Részes Állam álláspontja szerint a nemzetközi szállítótartály-forgalom megfelelően nagy mértékű, a hatáskörrel rendelkező hatóságok megteszik a Rendszabályokkal összhangban álló valamennyi gyakorlati intézkedést, ideértve a megszemlélés végrehajtását is, a szállítótartály-rakodási területek és szállítótartályok higiénés állapotának felmérésére annak a biztosítása céljából, hogy teljesítsék a Rendszabályokban előírt kötelezettségeiket.

4. A szállítótartály-rakodási területeken gondoskodni kell, a lehetőség határain belül, a szállítótartályok megszemlélésére és elkülönítésére szolgáló létesítményekről.

5. A szállítótartályok címzettjei és feladói mindent megtesznek a keresztszennyezés elkerülésére a többször használható szállítótartályok megrakásakor.

VI. RÉSZ

EGÉSZSÉGÜGYI DOKUMENTUMOK

35. cikk

Általános szabály

Nemzetközi forgalomban csak az e Rendszabályokban meghatározott vagy az EVSZ ajánlásai szerinti egészségügyi dokumentumokat szabad előírni, azzal, hogy ez a cikk nem alkalmazható az ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedélyt kérelmező személyekre, továbbá nem alkalmazható a nemzetközi kereskedelmi forgalomba kerülő áruk vagy rakományok közegészségügyi-járványügyi állapotára vonatkozó, az alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel összhangban előírt dokumentumokra. A hatáskörrel rendelkező hatóság jogosult az utast arra kérni, hogy töltsön ki a kapcsolatairól tájékoztató formanyomtatványokat és az egészségi állapotára vonatkozó kérdőíveket, amennyiben ezek megfelelnek a 23. cikkben előírt követelményeknek.

36. cikk

Oltási bizonyítványok vagy igazolások egyéb profilaktikus intézkedésről

1. Az e Rendszabályokkal összhangban az utasok tekintetében alkalmazott védőoltásoknak és profilaktikus intézkedéseknek, valamint az azokra vonatkozó bizonyítványoknak és igazolásoknak meg kell felelniük a 6. melléklet előírásainak, és értelemszerűen, egyes betegségek tekintetében a 7. melléklet előírásainak.

2. Attól az utastól, aki rendelkezik a 6. melléklet, vagy értelemszerűen, a 7. melléklet előírásaival összhangban kiállított oltási bizonyítvánnyal vagy igazolással egyéb profilaktikus intézkedésről, nem tagadható meg a belépés annak a betegségnek az alapján, amelyre a bizonyítvány vagy igazolás vonatkozik, még akkor sem, ha érintett területről érkezik, kivéve azt az esetet, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóságnak ellenőrizhető jelzések és/vagy adatok állnak a rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a védőoltás vagy egyéb profilaktikus intézkedés nem volt hatásos.

37. cikk

Tengerészeti egészségügyi nyilatkozat

1. Mielőtt a hajó egy Részes Állam felségterületén elsőnek érintett kikötőbe érkezik, a hajó kapitánya tájékozódik a fedélzeten tartózkodók egészségi állapotáról, és - kivéve azt az esetet, amikor a Részes Állam ezt nem írja elő - érkezéskor, vagy ha a hajó felszereltsége olyan és a Részes Állam előírja az előzetes továbbítást, a kikötőbe érkezést megelőzően, kitölti és átadja a kikötő szerinti hatáskörrel rendelkező hatóságnak a Tengerészeti egészségügyi nyilatkozatot, amelyet a hajóorvos, ha van ilyen, ellenjegyez.

2. A hajó kapitánya, vagy a hajóorvos, ha van ilyen, rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amelyet a hatáskörrel rendelkező hatóság a nemzetközi utazás tartama alatt a fedélzeten tapasztalt egészségügyi körülményekkel kapcsolatban előír.

3. A Tengerészeti egészségügyi nyilatkozatot a 8. mellékletben található mintának megfelelően kell elkészíteni.

4. A Részes Állam dönthet úgy, hogy

a) eltekint a Tengerészeti egészségügyi nyilatkozat benyújtásától valamennyi beérkező hajó tekintetében; vagy

b) előírja a Tengerészeti egészségügyi nyilatkozat benyújtását a fertőzött területekről érkező hajókra vonatkozó ajánlás értelmében, vagy előírja azoknak a hajóknak a tekintetében, amelyek egyéb módon fertőzést vagy szennyezést hordozhatnak.

A Részes Állam tájékoztatja a hajók üzemben tartóit vagy megbízottaikat ezekről az előírásokról.

38. cikk

Az Általános repülési nyilatkozat egészségügyi része

1. Repülés közben vagy egy Részes Állam felségterületén az első légi kikötőben történő leszálláskor a légi jármű parancsnoka vagy megbízottja a legjobb tudása szerint kitölti és átadja a légi kikötő szerinti hatáskörrel rendelkező hatóságnak - kivéve azt az esetet, amikor a Részes Állam ezt nem írja elő - az Általános repülési nyilatkozat egészségügyi részét, amelynek meg kell felelnie a 9. mellékletben említett mintának.

2. A légi jármű kapitánya vagy megbízottja rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amelyet a Részes Állam a nemzetközi utazás tartama alatt a fedélzeten tapasztalt egészségügyi körülményekkel és az ott esetlegesen alkalmazott egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatban előír.

3. A Részes Állam dönthet úgy, hogy

a) eltekint az Általános repülési nyilatkozat egészségügyi részének benyújtásától valamennyi beérkező légi jármű tekintetében; vagy

b) előírja az Általános repülési nyilatkozat egészségügyi részének benyújtását a fertőzött területekről érkező légi járművekre vonatkozó ajánlás értelmében, vagy előírja azoknak a légi járműveknek a tekintetében, amelyek egyéb módon fertőzést vagy szennyezést hordozhatnak.

A Részes Állam tájékoztatja a légi járművek üzemben tartóit vagy megbízottaikat ezekről az előírásokról.

39. cikk

Hajók közegészségügyi-járványügyi igazolásai

1. Az Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés alóli felmentéséről és az Igazolás hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésének elvégzéséről legfeljebb hat hónapig érvényes. Az igazolások érvényességi időtartama egy hónappal meghosszabbítható, amennyiben az előírt átvizsgálás vagy az ellenintézkedések nem hajthatók végre a kikötőben.

2. Amennyiben nem mutatják be az érvényes Igazolást hajók közegészségügyi-járványügyi intézkedés alóli felmentéséről vagy az Igazolást hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésének elvégzéséről, vagy a hajó fedélzetén közegészségügyi-járványügyi kockázatra utaló bizonyítékot találnak, a Részes Állam a Rendszabályok 27. cikkének 1. bekezdésében foglaltak szerint járhat el.

3. Az e cikk szerinti igazolásnak meg kell felelnie a 3. mellékletben található mintának.

4. Amennyiben lehetséges, az ellenintézkedéseket akkor kell végrehajtani, amikor a hajó és rakterei üresek. Rakomány nélküli hajó esetében az intézkedéseket a berakodás előtt kell végrehajtani.

5. Amennyiben ellenintézkedések szükségesek, és azokat megfelelően végrehajtották, a hatáskörrel rendelkező hatóság kiadja az Igazolást hajók közegészségügyi-járványügyi intézkedéseinek elvégzéséről, arra bejegyezve a feltárt bizonyítékokat és az elvégzett ellenintézkedéseket.

6. A hatáskörrel rendelkező hatóság a Rendszabályok 20. cikke szerinti bármely kikötőben kiadhatja az Igazolást hajók közegészségügyi-járványügyi intézkedés alóli felmentéséről, amennyiben meggyőződik arról, hogy a hajó mentes a fertőzéstől és a szennyezéstől, ideértve a kórokozó-terjesztőket (vektorokat) és kórokozó-hordozókat (rezervoárokat) is. Az igazolást általában csak akkor adja ki, ha a hajó átvizsgálása üres raktereknél, vagy akkor történt meg, amikor a rakterek csak ballasztot vagy egyéb anyagokat tartalmaztak, amelyek jellege vagy elhelyezése olyan, hogy lehetővé teszi a rakterek teljes átvizsgálását.

7. Amennyiben az ellenintézkedések végrehajtásának körülményeit annak a kikötőnek a hatáskörrel rendelkező hatósága, ahol az átvizsgálás zajlott, úgy ítéli meg, hogy azok nem teszik lehetővé a kielégítő eredmény elérését, a hatáskörrel rendelkező hatóság ilyen értelmű bejegyzést tesz a Hajók közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésének elvégzéséről szóló igazolásba.

VII. RÉSZ

DÍJAK

40. cikk

Az utasokra vonatkozó egészségügyi intézkedések díjai

1. Az ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedélyért folyamodó utasok kivételével, továbbá e cikk 2. bekezdésére is figyelemmel, a Részes Állam nem számíthat fel díjat a Rendszabályok értelmében a közegészség védelmét célzó alábbi intézkedésekért:

a) a Rendszabályok szerinti orvosi vizsgálat, vagy egyéb, kiegészítő vizsgálat, amelyet a Részes Állam előírhat a vizsgált utas egészségi állapotának a megállapításához;

b) védőoltás vagy más profilaktikus intézkedés, amelyet az utas számára az érkezésekor biztosítanak, és amely nem közzétett előírás, vagy amely olyan előírás, amelyet a védőoltás vagy egyéb profilaktikus intézkedés megtételét megelőző 10 napon belül tettek közzé;

c) elkülönítésre vagy járványügyi zárlatra vonatkozó, az utassal szemben alkalmazott megfelelő intézkedések;

d) az utas számára kiállított igazolás, amely tartalmazza az alkalmazott intézkedéseket és azok alkalmazásának dátumát; vagy

e) az utassal együtt utazó poggyásszal kapcsolatban elvégzett egészségügyi intézkedések.

2. A Részes Államok az e cikk 1. bekezdésében említetteken kívül minden más egészségügyi intézkedésért díjat kérhetnek, ideértve azokat, amelyeket elsősorban az utas érdekében alkalmaznak.

3. Abban az esetben, ha díjat számítanak fel a Rendszabályok szerinti egészségügyi intézkedések utasokra történő alkalmazásáért, minden Részes Államban csak egy díjszabás lehet ezekre a díjakra vonatkozóan, és

a) a díjaknak ennek a díjszabásnak kell megfelelniük;

b) a díjak nem haladhatják meg a nyújtott szolgáltatás tényleges költségét; és

c) a díjakat a szóban forgó utas nemzetiségére, állandó lakóhelyére vagy ideiglenes lakóhelyére való tekintet nélkül ki kell szabni.

4. A díjszabást és annak minden módosítását legalább 10 nappal a díjszabás alkalmazását megelőzően közzé kell tenni.

5. A Rendszabályokban előírt rendelkezések nem zárják ki, hogy a Részes Államok az e cikk 1. bekezdése szerinti egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatban felmerült költségeik megtérítését kérjék:

a) a szállítóeszközök üzemben tartóitól vagy tulajdonosaitól az alkalmazottaik tekintetében; vagy

b) az érdekelt biztosítóktól.

6. Nem tagadható meg az utastól vagy a szállítóeszköz üzemben tartójától a Részes Állam felségterületének elhagyása attól függően, hogy az e cikk 1. vagy 2. bekezdésében említett díjakat ténylegesen megfizette-e.

41. cikk

Poggyász, rakomány, szállítótartályok/konténerek, szállítóeszközök, áruk vagy postacsomagok utáni díjak

1. Abban az esetben, ha díjat számítanak fel a Rendszabályok szerinti egészségügyi intézkedések poggyászra, rakományra, szállítótartályokra/konténerekre, szállítóeszközökre, árukra vagy postacsomagokra történő alkalmazásáért, minden Részes Államban csak egy díjszabás lehet ezekre a díjakra vonatkozóan, és

a) a díjaknak ennek a díjszabásnak kell megfelelniük;

b) a díjak nem haladhatják meg a nyújtott szolgáltatás tényleges költségét; és

c) a díjakat a szóban forgó poggyász, rakomány, szállítótartályok/konténerek, szállítóeszközök, áruk vagy postacsomagok nemzetiségére, zászlajára, lajstromozására vagy tulajdonosára való tekintet nélkül ki kell szabni. Különösen, nem tehető különbség a belföldi és a külföldi poggyász, rakomány, szállítótartályok/konténerek, szállítóeszközök, áruk vagy postacsomagok között.

2. A díjszabást és annak minden módosítását legalább 10 nappal a díjszabás alkalmazását megelőzően közzé kell tenni.

VIII. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Egészségügyi intézkedések alkalmazása

A Rendszabályok értelmében tett egészségügyi intézkedéseket késlekedés nélkül meg kell valósítani és végre kell hajtani, továbbá átlátható és diszkrimináció-mentes módon kell alkalmazni.

43. cikk

Kiegészítő egészségügyi intézkedések

1. A Rendszabályok előírásai nem zárják ki, hogy a Részes Államok fontos belső jogszabályaikkal és a nemzetközi jog alapján fennálló kötelezettségeikkel összhangban, konkrét közegészségügyi-járványügyi kockázatokra vagy nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetre válaszképpen, olyan egészségügyi intézkedéseket valósítsanak meg, amelyek:

a) az egészség védelmének ugyanolyan vagy magasabb szintjét eredményezik, mint az EVSZ ajánlásai; vagy

b) a 25. cikk, a 26. cikk, a 28. cikk 1. és 2. bekezdése, a 30. cikk, a 31. cikk 1. bekezdés c) albekezdése és a 33. cikk előírásai szerint tilosak,

feltéve, hogy ezek az intézkedések egyébként összeegyeztethetők a Rendszabályokkal.

Ezek az intézkedések nem korlátozhatják nagyobb mértékben a nemzetközi forgalmat, és nem lehetnek nagyobb mértékben invazívak vagy betolakodók a személyek tekintetében, mint azok az ésszerűen hozzáférhető alternatívák, amelyek az egészség védelmének megfelelő szintjét eredményezik.

2. A Részes Államok arra vonatkozó döntésüket, hogy az e cikk 1. bekezdésében említett egészségügyi intézkedéseket vagy a 23. cikk 2. bekezdésében, a 27. cikk 1. bekezdésében, a 28. cikk 2. bekezdésében és a 31. cikk 2. bekezdés c) albekezdésében előírt kiegészítő intézkedéseket alkalmazzák-e, az alábbiak megfontolására alapozzák:

a) tudományos alapelvek;

b) a rendelkezésre álló tudományos tényadatok, amelyek az emberi egészséget fenyegető kockázatot bizonyítják, vagy ha ezek nem kielégítőek, a rendelkezésre álló információk, ideértve az EVSZ-től és egyéb vonatkozó kormányközi szervezettől és nemzetközi szervtől származó információkat is; és

c) az EVSZ által kiadott, hozzáférhető konkrét útmutatás vagy javaslat.

3. Az e cikk 1. bekezdésében említett olyan kiegészítő egészségügyi intézkedést alkalmazó Részes Állam, amely jelentősen zavarja a nemzetközi forgalmat, tájékoztatja az EVSZ-t ennek közegészségügyi-járványügyi indokairól és az azokat megalapozó tudományos adatokról. Az EVSZ ezeket az információkat és a megvalósított egészségügyi intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást megosztja a többi Részes Állammal. E cikk alkalmazásában, a jelentős zavarás általánosságban a nemzetközi utasok, poggyász, rakomány, szállítótartályok/konténerek, szállítóeszközök, áruk stb. belépésének vagy indulásának megtagadását, vagy 24 órát meghaladó késleltetését jelenti.

4. Az e cikk 3. és 5. bekezdése értelmében nyújtott tájékoztatás és egyéb vonatkozó információk mérlegelését követően az EVSZ felkérheti a szóban forgó Részes Államot arra, hogy vizsgálja felül az intézkedések alkalmazását.

5. Az e cikk 1. és 2. bekezdésében említett olyan kiegészítő egészségügyi intézkedést alkalmazó Részes Állam, amely jelentősen zavarja a nemzetközi forgalmat, a megvalósítást követő 48 órán belül tájékoztatja az EVSZ-t ezekről az intézkedésekről és ezek egészségügyi indokairól, kivéve, ha azokra ideiglenes hatályú vagy állandó hatályú ajánlás vonatkozik.

6. Az e cikk 1. vagy 2. bekezdése alapján egészségügyi intézkedést alkalmazó Részes Állam három hónapon belül felülvizsgálja ezt az intézkedést, figyelembe véve az EVSZ javaslatát és az e cikk 2. bekezdésében említett feltételeket.

7. Az e cikk 1. vagy 2. bekezdése értelmében alkalmazott intézkedés által érintett bármely Részes Állam - az 56. cikk szerinti jogainak sérelme nélkül - kérheti a szóban forgó intézkedést alkalmazó Részes Államtól, hogy konzultáljon vele. A konzultációk célja az intézkedést megalapozó tudományos adatok és közegészségügyi-járványügyi indokok tisztázása, továbbá közösen elfogadható megoldás kimunkálása.

8. E cikk előírásai alkalmazhatók a tömeges rendezvényeken részt vevő nemzetközi utasokra vonatkozó intézkedések megvalósítására is.

44. cikk

Együttműködés és segítségnyújtás

1. A Részes Államok vállalják, hogy a lehetséges mértékben együttműködnek egymással az alábbiak terén:

a) események felderítése és felmérése, és az azokra való reagálás a Rendszabályok értelmében;

b) szakmai együttműködés és logisztikai támogatás nyújtása vagy elősegítése, különösen a Rendszabályokban előírt közegészségügyi-járványügyi képességek kialakítása, megerősítése és fenntartása vonatkozásában;

c) pénzügyi erőforrások mozgósítása a Rendszabályok szerinti kötelezettségeik teljesítésének megkönnyítése érdekében; és

d) törvénytervezetek, valamint egyéb rendeletek és közigazgatási rendelkezések kidolgozása a Rendszabályok alkalmazása céljából.

2. Az EVSZ együttműködik a Részes Államokkal, kérésükre, a lehetséges mértékben, az alábbiak terén:

a) közegészségügyi-járványügyi képességeik értékelése és felmérése a Rendszabályok eredményes alkalmazásának az elősegítése érdekében;

b) szakmai együttműködés és logisztikai támogatás nyújtása vagy elősegítése a Részes Államok számára; és

c) pénzügyi források mozgósítása a fejlődő országoknak az 1. mellékletben említett képességek kiépítésében, megerősítésében és fenntartásában történő támogatására.

3. Az együttműködés e cikk értelmében több csatornán valósítható meg, ideértve a kétoldalú együttműködést, a regionális hálózatokat és az EVSZ regionális irodáit, valamint kormányközi szervezetek és nemzetközi szervek révén.

45. cikk

Személyes adatok kezelése

1. A Részes Állam által a Rendszabályok alkalmazásával összefüggésben gyűjtött más Részes Államtól vagy az EVSZ-től kapott egészségügyi adatokat, amelyek azonosított vagy azonosítható személyre vonatkoznak, bizalmasan kell kezelni, és név nélkül kell feldolgozni, a nemzeti jogszabályok előírásainak megfelelően.

2. Az 1. bekezdéstől eltérve, a Részes Államok nyilvánosságra hozhatnak és feldolgozhatnak személyes adatokat, ha az a közegészségügyi-járványügyi kockázat felmérése és kezelése céljából lényeges fontosságú, de a Részes Államoknak nemzeti jogszabályaikkal összhangban, továbbá az EVSZ-nek biztosítaniuk kell, hogy a személyes adatok:

a) feldolgozása korrekt és jogszerű legyen, és ne használják fel azokat a továbbiakban a céllal össze nem egyeztethető módon;

b) megfelelőek, tárgyhoz tartozóak legyenek és a célhoz viszonyítva ne legyenek túlzottak;

c) pontosak, és ha szükséges, naprakészek legyenek; minden ésszerű lépést meg kell tenni annak a biztosítására, hogy a pontatlan vagy nem teljes adatokat töröljék, vagy kijavítsák; és

d) megőrzése a szükségesnél tovább ne tartson.

3. Az EVSZ az érintett személy kérésére - a lehetőség határain belül - rendelkezésére bocsátja az e cikkben említett személyes adatait érthető formában, indokolatlan késedelem vagy költség nélkül, és ha szükséges, lehetővé teszik azok javítását.

46. cikk

Biológiai anyagok, reagensek és diagnosztikai anyagok szállítása és kezelése

A Részes Államok - a nemzeti jogszabályokra is figyelemmel és a vonatkozó nemzetközi útmutatásokat figyelembe véve - elősegítik a Rendszabályok szerinti közegészségügyi-járványügyi válaszintézkedések igazolásának és megvalósításának céljára szolgáló biológiai anyagok és diagnosztikai minták, reagensek és egyéb diagnosztikai anyagok szállítását, belépését, kilépését, feldolgozását és megsemmisítését.

IX. RÉSZ

A NER SZAKÉRTŐI NÉVJEGYZÉK, A SZÜKSÉGHELYZETI BIZOTTSÁG ÉS A FELÜLVIZSGÁLATI BIZOTTSÁG

I. fejezet

A NER szakértői névjegyzék

47. cikk

Összetétel

A főigazgató létrehoz egy az összes vonatkozó szakterület szakértőit tartalmazó névjegyzéket (a továbbiakban: NER szakértői névjegyzék). A NER szakértői névjegyzék tagjait a főigazgató nevezi ki az EVSZ szakértői testületekre és bizottságokra vonatkozó szabályzatával összhangban (a továbbiakban: EVSZ tanácsadó testületi szabályzat), ha a Rendszabályok másképpen nem rendelkeznek. A főigazgató kinevez továbbá minden Részes Állam kérésére egy tagot, és adott esetben, szakértőket a vonatkozó kormányközi és regionális gazdasági integrációs szervezetek javaslata alapján. Az érdekelt Részes Államok tájékoztatják a főigazgatót az általuk tagként javasolt szakértők szakképesítéséről és szakterületéről. A főigazgató rendszeresen tájékoztatja a Részes Államokat és a vonatkozó kormányközi és regionális gazdasági integrációs szervezeteket a NER szakértői névjegyzék összetételéről.

II. fejezet

A szükséghelyzeti bizottság

48. cikk

Feladatmeghatározás és összetétel

1. A főigazgató létrehoz egy szükséghelyzeti bizottságot, amely a főigazgató kérésére véleményt nyilvánít arról, hogy:

a) egy esemény nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet jelent-e;

b) egy nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet elmúlt-e;

c) javasolt-e átmeneti hatályú ajánlások kiadása, módosítása, meghosszabbítása vagy felfüggesztése.

2. A szükséghelyzeti bizottságot szakértők alkotják, akiket a főigazgató választ ki a NER szakértői névjegyzékéből, valamint az érintett régiók regionális igazgatóiból, és ha szükséges, a Szervezet más szakértői tanácsadó testületeiből. A főigazgató határozza meg a tagsági megbízatás időtartamát, figyelembe véve a folyamatosság biztosítását egy konkrét esemény és annak következményei vizsgálata során. A főigazgató a szükséghelyzeti bizottság tagjait egy adott ülésszakhoz szükséges szakértelem és tapasztalat alapján, továbbá a kiegyensúlyozott életkori, nemi és földrajzi képviselet kellő tekintetbevételével választja ki, azzal, hogy a tagok részvételét megelőzően a jelen Törvény szerinti képzésben való részvételt is előírja. A szükséghelyzeti bizottságnak legalább egy tagja olyan szakértő, akit az a Részes Állam jelöl, amelynek felségterületén az esemény bekövetkezett. A Szükséghelyzeti Bizottság tagjai között kell lennie legalább egy olyan szakértőnek, akit az a Részes Állam jelöl, amelynek területén az esemény bekövetkezik, valamint olyan szakértőknek is, akiket az érintett Részes Államok jelölnek. A 48. és 49. cikk alkalmazásában az "érintett Részes Állam" olyan részes államot jelent, amely földrajzilag közel van a kérdéses eseményhez, vagy amelyet a kérdéses esemény más módon érint.

3. A főigazgató saját kezdeményezése alapján vagy a szükséghelyzeti bizottság kérésére kinevezhet egy vagy több technikai szakértőt a bizottság mellé szaktanácsadóként.

49. cikk

Eljárás

1. A főigazgató a szükséghelyzeti bizottság üléseinek összehívásához kiválaszt több szakértőt a 48. cikk 2. bekezdésében említett szakértők közül, a folyamatban lévő konkrét esemény szempontjából legjobban megfelelő szakterületek és tapasztalat alapján. E cikk alkalmazásában a szükséghelyzeti bizottság „ülései” magukba foglalhatják a telekonferenciákat, videokonferenciákat vagy az elektronikus kommunikációt is.

2. A főigazgató közli a szükséghelyzeti bizottsággal a napirendet és az eseményre vonatkozó minden fontos információt, ideértve a Részes Államok által nyújtott tájékoztatást, továbbá azokat az ideiglenes hatályú ajánlásokat, amelyeket a főigazgató kiadni javasol.

3. A szükséghelyzeti bizottság megválasztja elnökét és minden ülése után tömör összefoglaló jelentést készít eljárásáról és tanácskozásáról, feltüntetve benne ajánlásokra vonatkozó javaslatait is.

3.a) Ha a Szükséghelyzeti Bizottság nem hoz egyhangú határozatot, a tagnak vagy tagoknak joga van arra, hogy eltérő szakmai véleményüket önálló, vagy együttes különvéleményben kifejezésre juttassák. Ebben meg kell indokolni a különvéleményt, és ez a dokumentum a Szükséghelyzeti Bizottság jelentésének részét képezi.

3.b) A Szükséghelyzeti Bizottság összetételét és az általa készített jelentést teljes terjedelmében a tagállamok rendelkezésére kell bocsátani.

4. A főigazgató felkéri érintett Részes Államokat, beleértve azt a Részes Államot, amelynek a felségterületén az esemény bekövetkezett, hogy mutassa be álláspontját terjesszék be álláspontjukat a szükséghelyzeti bizottságnak. E célból a főigazgató szükség szerinti idővel korábban küldött értesítéssel tájékoztatja a Részes Államokat a szükséghelyzeti bizottság ülésének időpontjairól és napirendjéről. Az szóban forgó a Részes Állam, amelynek a felségterületén az esemény bekövetkezett azonban nem kérheti a szükséghelyzeti bizottság ülésének elhalasztását azért, hogy véleményét a bizottság elé tárhassa.

5. A szükséghelyzeti bizottság álláspontját eljuttatja a főigazgatónak megfontolásra. A kérdésekben a főigazgató hozza meg a végső döntést.

6. A főigazgató tájékoztatja a Részes Államokat a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megállapításáról és annak befejeződéséről, a szóban forgó Részes Állam által megtett egészségügyi intézkedésekről, az ideiglenes hatályú ajánlásokról, ezen ajánlások módosításáról, meghosszabbításáról és megszüntetéséről, továbbá a szükséghelyzeti bizottság álláspontjáról. A főigazgató tájékoztatja a szállítóeszközök üzemben tartóit a Részes Államok és vonatkozó nemzetközi szervek révén ezekről az átmeneti hatályú ajánlásokról, ideértve azok módosítását, meghosszabbítását vagy megszüntetését. Ezt követően a főigazgató ezeket az információkat és ajánlásokat a lakosság számára is hozzáférhetővé teszi.

7. Azok a érintett Részes Államok amelyeknek a felségterületén az esemény bekövetkezett, javasolhatják a főigazgatónak a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet és/vagy az átmeneti hatályú ajánlások megszüntetését, és ilyen értelmű előadást tarthatnak a szükséghelyzeti bizottság előtt.

III. fejezet

A felülvizsgálati bizottság

50. cikk

Feladatmeghatározás és összetétel

1. A főigazgató létrehoz egy felülvizsgálati bizottságot, amely az alábbi feladatokat látja el:

a) szakmai ajánlásokat fogalmaz meg a főigazgató számára e Rendszabályok módosításai tekintetében;

b) szakmai tanácsokat ad a főigazgatónak az állandó hatályú ajánlások, illetve azok módosításai vagy megszüntetése vonatkozásában;

c) szakmai tanácsokat ad a főigazgatónak azokban a kérdésekben, amelyeket a főigazgató e Rendszabályok működésével kapcsolatban a bizottság elé utal.

2. A felülvizsgálati bizottság szakértői bizottságnak minősül és az EVSZ tanácsadó testületi szabályzatának hatálya alá tartozik, e cikk eltérő rendelkezései hiányában.

3. A felülvizsgálati bizottság tagjait a főigazgató választja és nevezi ki a NER szakértői névjegyzékében, és adott esetben, a Szervezet egyéb szakértői tanácsadó testületeiben szereplő személyek közül.

4. A főigazgató határozza meg a felülvizsgálati bizottság üléseire meghívandó tagok számát, meghatározza az ülések időpontját és tartamát, és összehívja a bizottságot.

5. A főigazgató a felülvizsgálati bizottság tagjait csak egy-egy ülésszak munkájának tartamára nevezi ki.

6. A főigazgató a felülvizsgálati bizottság tagjait a kiegyensúlyozott földrajzi képviselet, a nemek közötti egyensúly, a fejlett és fejlődő országokból származó szakértők közti egyensúly, a világ egyes régióiban képviselt tudományos álláspontok, megközelítések és gyakorlati tapasztalatok sokféleségének a megjelenítése, és a tudományágak közötti megfelelő egyensúly elveinek alapján nevezi ki.

51. cikk

Munkamódszer

1. A felülvizsgálati bizottság döntéseit a jelen lévő és szavazati joggal rendelkező tagok többségével hozza.

2. A főigazgató felkéri a tagállamokat, az Egyesült Nemzeteket és annak szakosított szerveit, valamint az EVSZ-szel hivatalos kapcsolatban álló egyéb fontos kormányközi szervezeteket vagy nem-kormányzati szervezeteket, hogy jelöljenek képviselőket a bizottsági üléseken való részvételre. Ezek a képviselők feljegyzéseket nyújthatnak be, és az elnök egyetértésével, nyilatkozatokat tehetnek a megbeszélés tárgyát képező témákkal kapcsolatban. Szavazati joggal e képviselők nem rendelkeznek.

52. cikk

Jelentések

1. A felülvizsgálati bizottság minden ülésszakra jelentést készít, amelyben kifejti a bizottság véleményét és javaslatát. A jelentést a felülvizsgálati bizottság az ülésszak lezárása előtt elfogadja. A bizottság véleménye és javaslatai nem kötelező erejűek a Szervezetre nézve, és a főigazgatónak szóló tanácsként fogalmazódnak meg. A jelentés szövegét a bizottság beleegyezése nélkül nem lehet módosítani.

2. Ha a felülvizsgálati bizottság következtetései nem egyhangúak, bármelyik tagnak joga van saját szakmai különvéleményét kifejezni egyéni vagy csoportos jelentésben, amely tartalmazza a különvélemény kialakításának az indokait, és a bizottság jelentésének részét képezi.

3. A felülvizsgálati bizottság jelentését a főigazgatónak nyújtja be, aki az abban foglalt véleményt és tanácsot adott esetben az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlése vagy a Végrehajtó Bizottság elé terjeszti megfontolásra és intézkedésre.

53. cikk

Állandó hatályú ajánlásokra vonatkozó eljárás

Amennyiben a főigazgató megítélése szerint állandó hatályú ajánlás szükséges és megfelelő egy konkrét közegészségügyi-járványügyi kockázat vonatkozásában, kikéri a felülvizsgálati bizottság véleményét. Az 50-52. cikkek vonatkozó bekezdései mellett az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) állandó hatályú ajánlásokra, azok módosítására vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatot a főigazgató, vagy a főigazgatón keresztül a Részes Államok nyújthatnak be a felülvizsgálati bizottságnak;

b) bármely Részes Állam beterjeszthet releváns adatokat a felülvizsgálati bizottság elé megfontolásra;

c) a főigazgató felkérhet bármely Részes Államot, az EVSZ-szel hivatalos kapcsolatban álló kormányközi szervezetet vagy nem-kormányzati szervezetet arra, hogy bocsássa a felülvizsgálati bizottság rendelkezésére a birtokában lévő, a javasolt állandó hatályú ajánlás témájára vonatkozó összes információt, a felülvizsgálati bizottság által meghatározottak szerint;

d) a főigazgató a felülvizsgálati bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére kinevezhet egy vagy több technikai szakértőt a felülvizsgálati bizottság szakértői segítésére. Ezek a szakértők szavazati joggal nem rendelkeznek;

e) a felülvizsgálati bizottságnak az állandó hatályú ajánlásokra vonatkozó véleményét és álláspontját tartalmazó jelentést el kell juttatni a főigazgatónak megfontolásra és döntésre. A főigazgató a felülvizsgálati bizottság véleményéről és álláspontjáról tájékoztatja az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlését;

f) a főigazgató tájékoztatja a Részes Államokat az állandó hatályú ajánlásokról, továbbá azok módosításairól vagy megszüntetéséről, a felülvizsgálati bizottság álláspontjával együtt;

g) az állandó hatályú ajánlásokat a főigazgató megfontolásra beterjeszti az Egészségügyi Világszervezet soron következő Közgyűlése elé.

IV. fejezet:

53a. cikk

A Végrehajtási Bizottság

Hatáskör és a bizottság összetétele

1. A Részes Államok létrehoznak egy Végrehajtási Bizottságot, amely az alábbi feladatok ellátásáért felelős:

(a) Az EVSZ és a Részes Államok által a részére benyújtott, az e Szabályzat szerinti kötelezettségeknek való megfeleléssel kapcsolatos információk vizsgálata;

b) az e Szabályzat szerinti kötelezettségek végrehajtásának figyelemmel kísérése, tanácsadás és/vagy segítségnyújtás a Részes Államoknak az e Szabályzat szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében;

(c) a Részes Államok által felvetett, az e Szabályzat szerinti kötelezettségek végrehajtásával és betartásával kapcsolatos aggályok kezelése révén a rendelkezések betartásának előmozdítása; és

(d) Éves jelentés benyújtása az EVSZ Közgyűlésének, az alábbi tartalommal:

(i) a Végrehajtási Bizottság munkájának ismertetése a vizsgált időszak alatt;

(ii) a vizsgált időszak alatt tapasztalt, az előírt kötelezettségek be nem tartásával kapcsolatos problémák; és

(iii) a Bizottság következtetései és javaslatai.

2. A Végrehajtási Bizottság hatásköre:

a) További tájékoztatást igényelhet a vizsgálata tárgyát képező ügyekről;

(b) bármely érintett Részes Állam hozzájárulásával információgyűjtést végezhet az adott Részes Állam területén;

(c) megvizsgál minden hozzá benyújtott releváns információt;

(d) szükség esetén szakértőket és tanácsadókat vesz igénybe, beleértve a nem kormányzati szervezetek képviselőit vagy a nyilvánosság tagjait; és

(e) ajánlásokat tesz az érintett Részes Államnak és/vagy a WHO-nak arra vonatkozóan, hogy a Részes Állam hogyan érhet el előrelépést a javasolt technikai segítség kiaknázása és pénzügyi támogatások igénybevétele terén.

3. A Végrehajtási Bizottság tagjait az egyes régiók Részes Államai jelölik azzal, hogy minden régióból hat kormányzat szakértője vesz részt a bizottság munkájában.

A Végrehajtási Bizottság tagjait négyéves időtartamra nevezik ki, és évi három alkalommal ülésezik.

Ügyvitel

1. A Végrehajtási Bizottság arra törekszik, hogy ajánlásait konszenzus alapján tegye meg.

2. A Végrehajtási Bizottság megkeresheti a főigazgatót annak érdekében, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete és szakosított szervei, valamint az EVSZ-el hivatalos kapcsolatban álló egyéb érintett kormányközi szervezetek vagy nem kormányzati szervezetek képviselőit kérje fel arra, hogy szükség esetén egy adott kérdés megvitatása céljából delegáljanak képviselőket a bizottság ülésein való részvételre. Az ekként delegált képviselők az elnök hozzájárulásával a vitatott kérdés körében nyilatkozattételre jogosultak.

Negyedéves jelentések

1. A Végrehajtási Bizottság minden egyes üléséről jelentést készít, amely tartalmazza a bizottság véleményét és javaslatait. A Végrehajtási Bizottság az ülés vége előtt jóváhagyja a jelentését. A Végrehajtási Bizottság álláspontja és javaslatai nem kötelezik az EVSZ-t, a Részes Államokat vagy más szervezeteket, hanem azok az érintett részes államnak szóló útmutatásokként kerülnek megfogalmazásra.

2. Ha a Bizottság nem hoz egyhangú határozatot, bármelyik tagnak joga van arra, hogy eltérő szakmai véleményét önálló, vagy együttes különvéleményben kifejezésre juttassa, amelyben meg kell indokolni a különvéleményt, és ez a dokumentum a Bizottság jelentésének részét képezi.

3. A Végrehajtási Bizottság jelentését valamennyi Részes Államnak és a főigazgatónak is be kell benyújtani, aki a Végrehajtási Bizottság jelentéseit és javaslatait adott esetben az EVSZ Közgyűlése vagy az Igazgatóság, valamint az érintett bizottságok elé terjeszti megfontolásra.

X. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. cikk

Beszámolás és felülvizsgálat

1. A Részes Államok és a főigazgató beszámol az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésének a Rendszabályok alkalmazásáról az EVSZ Közgyűlésének döntésével összhangban.

2. Az EVSZ Közgyűlése rendszeresen felülvizsgálja a Rendszabályok működését. Ebből a célból szaktanácsot kérhet a felülvizsgálati bizottságtól a főigazgató közvetítésével. Az első ilyen felülvizsgálatnak legkésőbb öt évvel a Rendszabályok hatálybalépését követően kell megtörténnie.

3. Az EVSZ rendszeresen tanulmányokat készít a 2. melléklet felülvizsgálata és működésének értékelése céljából. Az első ilyen felülvizsgálatnak legkésőbb egy évvel a Rendszabályok hatálybalépését követően kell megkezdődnie. A felülvizsgálatok eredményeit, ha az helyénvaló, az EVSZ Közgyűlése elé kell terjeszteni megvitatás céljából.

55. cikk

Módosítások

1. A Rendszabályok módosítására bármely Részes Állam vagy a főigazgató tehet javaslatot. A módosításokra vonatkozó indítványokat az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlése elé kell terjeszteni megvitatás céljából.

2. Az indítványozott módosítások szövegét a főigazgató közli a Részes Államokkal legkésőbb négy hónappal az EVSZ-nek azt a Közgyűlését megelőzően, amelyen az indítványt vitára beterjesztik.

3. A Rendszabályoknak az EVSZ Közgyűlése által e cikk értelmében elfogadott módosításai valamennyi Részes Állam számára az EVSZ Alapokmányának 22. cikkében, továbbá a Rendszabályok 59-64. cikkeiben meghatározott feltételekkel, valamint jogokra és kötelezettségekre figyelemmel lépnek hatályba.

56. cikk

Vitás kérdések rendezése

1. Két vagy több Részes Állam között a Rendszabályok értelmezése vagy alkalmazása tekintetében felmerülő jogvita esetén a szóban forgó Részes Államok először a vitás kérdés egyezségi tárgyalásos úton, vagy választásuk szerinti egyéb békés úton történő rendezésére törekszenek, ideértve a jó szolgálatot, közvetítést vagy megegyezést. A megállapodás sikertelensége nem mentesíti a vitás kérdésben érintett feleket a vitás kérdés megoldására való további törekvés felelősségétől.

2. Abban az esetben, ha a vitás kérdést nem rendezték az e cikk 1. bekezdésében említett módon, a szóban forgó Részes Államok megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdést a főigazgató elé utalják, aki mindent megtesz annak rendezésére.

3. A Részes Állam bármikor írásban közölheti a főigazgatóval, hogy kötelező érvényűnek fogadja el a választottbíráskodást a Rendszabályok értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó valamennyi vitás kérdésben, amelyben részes fél, vagy egy konkrét vitás kérdésben bármely más Részes Állam vonatkozásában, amely elfogadja ugyanezen kötelezettségeket. A választottbíráskodást az Állandó Választottbíróságnak az államok közötti vitás kérdések választottbíráskodására vonatkozó, a választottbíráskodás iránti kérelem időpontjában alkalmazandó fakultatív szabályaival összhangban kell lefolytatni. A választottbíráskodást kötelező érvényűnek elfogadó Részes Államok a választottbírósági ítéletet kötelező erejűnek és jogerősnek ismerik el. A főigazgató erről tájékoztatja az EVSZ Közgyűlését, ha helyénvaló.

4. A Rendszabályok előírásai nem korlátozzák a Részes Állam nemzetközi egyezmények - amelyekben részes fél - szerinti jogát arra, hogy a vitás kérdések rendezésének más kormányközi szervezetek által vagy bármely nemzetközi egyezmény alapján alkalmazott mechanizmusait vegye igénybe.

5. Az EVSZ és egy vagy több Részes Állam között a Rendszabályok értelmezése vagy alkalmazása vonatkozásában felmerült vita esetében az ügyet az EVSZ Közgyűlése elé kell terjeszteni.

57. cikk

Kapcsolat más nemzetközi egyezményekkel

1. A Részes Államok elfogadják, hogy a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokat és más vonatkozó nemzetközi egyezményeket úgy kell értelmezni, hogy azok összeegyeztethetők legyenek. A NER előírásai nem érintik a Részes Államoknak más nemzetközi egyezményekből eredő jogait és kötelezettségeit.

2. E cikk 1. bekezdésére is figyelemmel, a Rendszabályok előírásai nem tiltják, hogy azok a Részes Államok, amelyek egészségügyi, földrajzi, társadalmi vagy gazdasági körülményeik folytán bizonyos közös érdekekkel rendelkeznek, külön szerződéseket vagy megállapodásokat kössenek azzal a céllal, hogy elősegítsék a Rendszabályok alkalmazását, különösen az alábbiak vonatkozásában:

a) a közegészségügyi-járványügyi információk közvetlen és gyors cseréje különböző államok egymással szomszédos területei között;

b) a nemzetközi part menti közlekedésre és a joghatóságuk alá tartozó vizeken történő nemzetközi közlekedésre alkalmazandó egészségügyi intézkedések;

c) különböző államok egymással szomszédos területein, a közös határaikon alkalmazandó egészségügyi intézkedések;

d) az érintett személyek vagy érintett emberi maradványok szállításának megszervezése a célnak megfelelően különlegesen átalakított közlekedési eszközzel; és

e) patkánymentesítés, rovarmentesítés, fertőtlenítés, dekontamináció vagy egyéb kezelés, amelynek célja az áruk mentessé tétele betegség kórokozójától.

3. A Rendszabályok szerinti kötelezettségeik sérelme nélkül, azok a Részes Államok, amelyek egy regionális gazdasági integrációs szervezet tagjai, kölcsönös kapcsolataikban az adott regionális gazdasági integrációs szervezet hatályos közös szabályait alkalmazzák.

58. cikk

Nemzetközi egészségügyi egyezmények és rendszabályok

1. A Rendszabályok, a 62. cikk rendelkezéseire és az alábbiakban felsorolt kivételekre is figyelemmel, azon államok között, amelyeket kötnek ezek a Rendszabályok, valamint ezen államok és az EVSZ vonatkozásában, az alábbi nemzetközi egészségügyi egyezmények és rendszabályok rendelkezéseinek helyébe lépnek:

a) a Párizsban 1926. június 21-én aláírt Nemzetközi Közegészségügyi Egyezmény;

b) a Hágában 1933. április 12-én aláírt Nemzetközi Egyezmény a Közegészségügyről a Légi Közlekedésben;

c) a Párizsban 1934. december 22-én aláírt Nemzetközi Megállapodás az Egészségügyi Igazolások Eltörléséről;

d) a Párizsban 1934. december 22-én aláírt Nemzetközi Megállapodás az Egészségügyi Igazolások Konzuli Felülhitelesítésének Eltörléséről;

e) a Párizsban 1938. október 31-én aláírt, az 1926. június 21-i Nemzetközi Közegészségügyi Egyezményt módosító Egyezmény;

f) a Washingtonban 1944. december 15-én aláírásra megnyitott, az 1926. június 21-i Nemzetközi Közegészségügyi Egyezményt módosító 1944. évi Nemzetközi Közegészségügyi Egyezmény;

g) a Washingtonban 1944. december 15-én aláírásra megnyitott, az 1933. április 12-i Nemzetközi Közegészségügyi Egyezményt módosító 1944. évi Nemzetközi Egyezmény a Közegészségügyről a Légi Közlekedésben;

h) a Washingtonban aláírt, az 1944. évi Nemzetközi Közegészségügyi Egyezmény meghosszabbítására vonatkozó, 1946. április 23-i Jegyzőkönyv;

i) a Washingtonban aláírt, az 1944. évi Nemzetközi Egyezmény a Közegészségügyről a Légi Közlekedésben meghosszabbítására vonatkozó, 1946. április 23-i Jegyzőkönyv;

j) az 1951. évi Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok, és az 1955., 1956., 1960., 1963. és 1965. évi Kiegészítő Rendszabályok; valamint

k) az 1969. évi Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok, továbbá az 1973. és 1981. évi módosításai.

2. A Havannában, 1924. november 14-én aláírt Pán-Amerikai Egészségügyi Kódex hatályban marad, kivéve a 2., 9., 10., 11. cikkeket, a 16. cikktől az 53. cikkel bezárólag, valamint a 61. és 62. cikkeket, amelyekre e cikk 1. bekezdésének megfelelő részét kell alkalmazni.

59. cikk

Hatálybalépés; elutasítás vagy fenntartások megfogalmazásának határideje

1. Az EVSZ Alkotmánya 22. cikkében előírt határidő e Rendszabályok, vagy azok módosításának elutasítására, vagy fenntartások megfogalmazására, a főigazgatónak arra vonatkozó értesítésétől számított 6 hónap 18 hónap, hogy az EVSZ Közgyűlése elfogadta a Rendszabályokat vagy azok módosításait. A főigazgatóhoz az említett határidő után beérkezett elutasítás vagy fenntartás nem érvényes.

1a. A EVSZ Alkotmánya 22. cikkének végrehajtása során a jelen Szabályzat elutasítására vagy fenntartására előírt határidő hat hónap attól a naptól számítva, amikor a főigazgató értesítést küldött arról, hogy a Közgyűlés elfogadta a jelen Szabályzatot.

2. A Rendszabályok az e cikk 1. bekezdésében említett értesítés keltétől számított 24 hónap elteltével, továbbá e Szabályzat módosítások az e cikk (1a) bekezdésében említett értesítés időpontját követő hat hónap elteltével lépnek hatályba, kivéve

a) annak az államnak a tekintetében, amely a 61. cikkel összhangban elutasította a Rendszabályokat vagy annak módosítását;

b) annak a fenntartást tevő államnak a tekintetében, amelyre vonatkozóan a Rendszabályok a 62. cikk előírásaival összhangban lépnek hatályba;

c) annak az államnak a tekintetében, amely a főigazgatónak az e cikk 1. bekezdésében említett értesítése időpontját követően lesz az EVSZ tagállama, és amely a Rendszabályoknak még nem részes fele, és amelynek tekintetében a Rendszabályok a 60. cikk előírásaival összhangban lépnek hatályba; és

d) annak az államnak a tekintetében, amely nem tagállama az EVSZ-nek, de elfogadja ezeket a Rendszabályokat, és amely állam tekintetében a Rendszabályok a 64. cikk 1. bekezdésével összhangban lépnek hatályba.

3. Ha valamely állam nem tudja belső jogszabályait és igazgatási rendelkezéseit az e cikk 2. bekezdésében előírt határidőn belül teljeskörűen összhangba hozni ezekkel a Rendszabályokkal vagy annak módosításaival, akkor ez az állam az e cikk 1. bekezdésében előírt határidőn belül a még elvégzendő hozzáigazításokra vonatkozó nyilatkozatot juttat el a főigazgatóhoz, amelyeket legkésőbb 12 hónappal a Rendszabályok vagy annak módosításai rá vonatkozó hatálybalépését követően elvégez.

60. cikk

Az EVSZ új tagállamai

Az az állam, amely a főigazgatónak az 59. cikk 1. bekezdése szerinti értesítését követően lesz az EVSZ tagállama, és amely még nem részese ezeknek a Rendszabályoknak, közölheti visszautasítását, vagy bármely fenntartását ezeknek a Rendszabályoknak a tekintetében attól az időponttól számított tizenkét hónapon belül, amikor az EVSZ tagjává válását követően a főigazgató értesíti. Elutasítás hiányában a Rendszabályok ezen állam tekintetében, a 62. és 63. cikkek előírásaira is figyelemmel, az említett időtartam lejártával lépnek hatályba. A Rendszabályok ezen állam tekintetében legkorábban az 59. cikk 1. bekezdése szerinti értesítés időpontját követő 24 hónap elteltével léphetnek hatályba.

61. cikk

Elutasítás

Amennyiben egy állam az 59. cikk 1. bekezdésében előírt határidőn belül értesíti a főigazgatót a Rendszabályok vagy annak módosítása elutasításáról, a Rendszabályok vagy annak szóban forgó módosítása ennek az államnak a tekintetében nem lép hatályba. Az 58. cikkben felsorolt nemzetközi egészségügyi egyezmények vagy rendszabályok, amelyeknek a szóban forgó állam már részese, továbbra is hatályban maradnak ennek az államnak a tekintetében.

62. cikk

Fenntartások

1. Az államok e cikkel összhangban fenntartásokkal élhetnek a Rendszabályokkal szemben. A fenntartások nem lehetnek összeegyeztethetetlenek a Rendszabályok céljával és szándékával.

2. A Rendszabályokkal szembeni fenntartásokról értesíteni kell a főigazgatót az 59. cikk 1. bekezdése és a 60. cikk, a 63. cikk 1. bekezdése vagy a 64. cikk 1. bekezdése előírásaival összhangban, az esettől függően. Az az állam, amely nem tagállama az EVSZ-nek, a Rendszabályok elfogadásáról szóló értesítéssel együtt tájékoztatja a főigazgatót fenntartásairól. A fenntartásokkal élő államoknak közölniük kell a főigazgatóval fenntartásaik indokait.

3. A Rendszabályok részleges elutasítását fenntartásnak kell tekinteni.

4. A főigazgató a 65. cikk 2. bekezdésével összhangban értesítést tesz közzé az e cikk 2. bekezdése értelmében kapott minden fenntartásról. A főigazgató az alábbi módokon jár el:

a) amennyiben a fenntartással a Rendszabályok hatálybalépését megelőzően éltek, felkéri azokat a tagállamokat, amelyek nem utasították el a Rendszabályokat, hogy hat hónapon belül tájékoztassák a fenntartásokkal szembeni kifogásukról; vagy

b) amennyiben a fenntartással a Rendszabályok hatálybalépését követően éltek, felkéri a Részes Államokat, hogy hat hónapon belül tájékoztassák a fenntartásokkal szembeni kifogásukról.

A fenntartással szemben kifogással élő államoknak közölniük kell a főigazgatóval kifogásuk indokait.

5. A határidő letelte után a főigazgató értesíti a Részes Államokat a fenntartások tekintetében hozzá érkezett kifogásokról. Amennyiben az e cikk 4. bekezdésében említett értesítés keltétől számított hat hónap végéig az e cikk 4. bekezdésében említett államok egyharmada nem élt kifogással egy fenntartással szemben, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni, és a Rendszabályok hatályba lépnek a fenntartással élő állam tekintetében, a fenntartás tárgyát képező előírások kivételével.

6. Amennyiben az e cikk 4. bekezdésében említett államok legalább egyharmada kifogással él a fenntartással szemben az e cikk 4. bekezdésében említett értesítés keltétől számított hat hónap végéig, a főigazgató tájékoztatja erről a fenntartással élő államot azért, hogy az fontolja meg fenntartása visszavonását a főigazgató értesítésének keltétől számított három hónapon belül.

7. A fenntartással élő állam továbbra is teljesíti a fenntartás tárgyára vonatkozó valamennyi kötelezettségét, amelyeket a szóban forgó állam az 58. cikkben felsorolt nemzetközi egészségügyi egyezmények vagy rendszabályok alapján elfogadott.

8. Amennyiben a fenntartással élő állam nem vonja vissza fenntartását a főigazgatónak az e cikk 6. bekezdésében említett értesítése keltétől számított három hónapon belül, a főigazgató kikéri a felülvizsgálati bizottság szakvéleményét, ha a fenntartással élő állam ezt kéri. A felülvizsgálati bizottság késedelem nélkül és az 50. cikk előírásainak megfelelően tájékoztatja a főigazgatót a fenntartásnak a Rendszabályok működésére kifejtett hatásáról.

9. A főigazgató a fenntartást és - adott esetben - a felülvizsgálati bizottság szakvéleményét az EVSZ Közgyűlése elé terjeszti megvitatásra. Ha az EVSZ Közgyűlése többségi szavazattal kifogással él a fenntartással szemben azzal az indokkal, hogy az összeegyeztethetetlen a Rendszabályok céljával és szándékával, a fenntartást nem fogadják el és a Rendszabályok a fenntartással élő állam vonatkozásában csak azt követően lépnek hatályba, hogy az állam fenntartását a 63. cikk értelmében visszavonja. Amennyiben az EVSZ Közgyűlése elfogadja a fenntartást, a Rendszabályok a fenntartással élő állam tekintetében e fenntartásra is tekintettel lépnek hatályba.

63. cikk

Elutasítás vagy fenntartás visszavonása

1. A 61. cikk értelmében tett elutasítást az állam bármikor visszavonhatja a főigazgatónak küldött értesítéssel. Ebben az esetben a Rendszabályok a szóban forgó állam tekintetében akkor lépnek hatályba, amikor a főigazgató az értesítést kézhez vette, kivéve, amikor az állam az elutasítása visszavonásakor él fenntartással, amely esetben a Rendszabályok a 62. cikk előírásai szerint lépnek hatályba. A Rendszabályok a szóban forgó állam tekintetében legkorábban az 59. cikk 1. bekezdésében említett értesítés keltétől számított 24 hónap elteltével léphetnek hatályba.

2. A Részes Állam bármikor visszavonhatja az elutasítást, vagy a fenntartás egészét vagy egy részét, a főigazgatónak küldött értesítéssel. Ebben az esetben a visszavonás attól az időponttól hatályos, amikor az arról szóló értesítést a főigazgató kézhez vette.

64. cikk

Államok, amelyek nem tagállamai az EVSZ-nek

1. Az az állam, amely nem tagállama az EVSZ-nek, de részese az 58. cikkben felsorolt nemzetközi egészségügyi egyezményeknek vagy rendszabályoknak, vagy amely államot a főigazgató értesített arról, hogy az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlése elfogadta ezeket a Rendszabályokat, részese lehet a Rendszabályoknak az azok elfogadásáról a főigazgatónak küldött értesítéssel, és az elfogadás - a 62. cikk rendelkezéseire is figyelemmel - a Rendszabályok hatálybalépésének napjától lép hatályba, vagy amennyiben az elfogadásról szóló értesítés e dátum után történik, három hónappal az után az időpont után, amikor az elfogadásról szóló értesítést a főigazgató kézhez vette.

2. Az az állam, amely nem tagállama az EVSZ-nek, és amely a Rendszabályok részese lett, bármikor visszaléphet a Rendszabályokban való részvételétől a főigazgatónak címzett értesítéssel, amely hat hónappal az után az időpont után válik hatályossá, amikor a főigazgató azt kézhez vette. A visszalépő állam ettől az időponttól kezdve visszatér az 58. cikkben felsorolt azon nemzetközi egészségügyi egyezmények vagy rendszabályok rendelkezéseinek az alkalmazásához, amelyeknek korábban részese volt.

65. cikk

A főigazgató értesítései

1. A főigazgató értesíti az EVSZ valamennyi tagállamát és társult tagját, valamint az 58. cikkben felsorolt nemzetközi egészségügyi egyezmények vagy rendszabályok egyéb részes feleit arról, hogy az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlése elfogadta a Rendszabályokat.

2. A főigazgató értesíti továbbá ezeket az államokat, valamint minden további államot, amely a Rendszabályok vagy azok bármely módosítása részes felévé vált, minden olyan értesítésről, amelyet az EVSZ a 60., illetve a 64. cikk értelmében kapott, továbbá az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésének a 62. cikk értelmében hozott döntéséről.

66. cikk

Hiteles szövegek

1. A Rendszabályok arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövegei egyformán hitelesek. A Rendszabályok eredetei szövegeit az EVSZ-nél kell elhelyezni.

2. A főigazgató az 59. cikk 1. bekezdésében előírt értesítéssel együtt eljuttatja a Rendszabályok hitelesített példányait az összes tagállamnak és társult tagnak, valamint az 58. cikkben felsorolt nemzetközi egészségügyi egyezmények vagy rendszabályok egyéb részes feleinek.

3. A Rendszabályok hatálybalépésekor a főigazgató eljuttatja a Rendszabályok hitelesített példányait az Egyesült Nemzetek főtitkárához az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerinti nyilvántartásba vétel céljából.

1. melléklet

A. A felügyelet és a reagálás alapvető fontosságú képességeire vonatkozó követelmények

1. A Részes Felek felhasználják a meglévő nemzeti struktúrákat és erőforrásokat annak érdekében, hogy rendelkezzenek a Rendszabályokban előírt alapvető fontosságú képességekkel, különös tekintettel az alábbiakra:

a) felügyeleti, beszámolási, értesítési, reagálási, megerősítési és együttműködési tevékenységek; és

b) a kijelölt légi kikötőkre, kikötőkre és szárazföldi határátkelőkre vonatkozó tevékenységek.

2. A Részes Állam a Rendszabályoknak a rá vonatkozó hatálybalépését követő két éven belül felméri a meglévő nemzeti struktúrák és erőforrások képességét az e mellékletben előírt minimális követelmények teljesítésére. A felmérés eredményeképpen a Részes Állam intézkedési tervet dolgoz ki és hajt végre az alapvető fontosságú képességek meglétének és működésének biztosítására felségterülete egészén, az 5. cikk 1. bekezdése és a 13. cikk 1. bekezdése előírásainak megfelelően.

3. A Részes Államok és az EVSZ támogatják az e melléklet szerinti felmérési, tervezési és megvalósítási folyamatokat.

4. A helyi közösségek szintjén és/vagy az elsőfokú közegészségügyi-járványügyi reagálási szinten

A képességek:

a) az adott időben és helyen várható szintet meghaladó számú megbetegedéssel vagy halálesettel járó eseményeknek a Részes Állam felségterületén belül minden körzetben való felderítésére vonatkozó képesség; és

b) minden hozzáférhető lényeges információnak az egészségügyi reagálás megfelelő szintjére történő haladéktalan jelentésére vonatkozó képesség. Közösségi szinten a jelentést a helyi közösségi egészségügyi ellátó intézmény vagy a megfelelő egészségügyi személyzet számára kell megtenni. Az elsőfokú közegészségügyi-járványügyi hatósági reagálási szintnek a jelentést továbbítania kell a közbenső vagy országos reagálási szint felé a szervezeti struktúrák függvényében. E melléklet alkalmazásában a lényeges információk az alábbiakat foglalják magukban: klinikai esetleírások, laboratóriumi leletek, kockázati források és típusok, humán megbetegedések és halálesetek száma, a betegség terjedését befolyásoló körülmények és alkalmazott egészségügyi intézkedések; továbbá

c) előzetes ellenintézkedések haladéktalan megvalósítására vonatkozó képesség.

5. A közbenső közegészségügyi-járványügyi reagálási szinteken

A képességek:

a) a bejelentett események állapotának megerősítésére és a további ellenőrző/felügyeleti intézkedések támogatására vagy megvalósítására vonatkozó képesség; és

b) a bejelentett események haladéktalan értékelésére, és amennyiben azok sürgősnek minősülnek, az összes lényeges információnak az országos szintre történő jelentésére vonatkozó képesség. E melléklet alkalmazásában a sürgős események feltételei: súlyos közegészségügyi-járványügyi hatás és/vagy szokatlan vagy váratlan jellegű markáns terjedési képességgel.

6. Országos szinten

Helyzetértékelés és értesítés. A képességek:

a) a sürgős eseményekre vonatkozó jelentések 48 órán belüli értékelésére vonatkozó képesség; és

b) képesség az EVSZ haladéktalan értesítésére a nemzeti NER tájékoztatási központon keresztül abban az esetben, ha a helyzetértékelés arra utal, hogy az esemény a 6. cikk 1. bekezdése és a 2. melléklet rendelkezései szerint bejelentendő, továbbá képesség az EVSZ tájékoztatására a 7. cikk és a 9. cikk 2. bekezdés alapján.

Közegészségügyi-járványügyi reagálás. A képességek:

a) a hazai és nemzetközi terjedés megelőzéséhez szükséges ellenintézkedések gyors meghatározására vonatkozó képesség;

b) szakszemélyzet biztosítása, minták laboratóriumi vizsgálata (országon belül vagy az együttműködő központok bevonásával) és logisztikai támogatás (pl. berendezések, utánpótlás és szállítás) révén történő segítségnyújtásra vonatkozó képesség;

c) képesség a helyi vizsgálatokat kiegészítő, igény szerinti helyszíni segítségnyújtásra;

d) képesség közvetlen operatív kapcsolat biztosítására a vezető egészségügyi és más tisztségviselőkkel a visszaszorítási és ellenintézkedések gyors jóváhagyása és megvalósítása végett;

e) képesség közvetlen kapcsolattartásra más kulcsfontosságú minisztériumokkal;

f) képesség összeköttetés biztosítására, a rendelkezésre álló leghatékonyabb kommunikációs eszközök segítségével, kórházakkal, rendelőkkel, légi kikötőkkel, kikötőkkel, szárazföldi határátkelőhelyekkel, laboratóriumokkal és egyéb sarkalatos fontosságú műveleti területekkel az EVSZ-től beérkező, mind a Részes Állam saját felségterületén, mind más Részes Államok felségterületén zajló eseményekre vonatkozó információk és ajánlások terjesztése érdekében;

g) képesség egy országos közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzeti reagálási terv kidolgozására, alkalmazására és fenntartására, ideértve multidiszciplináris/multiszektoriális csapatok felállítását olyan események elhárítása céljából, amelyek nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet képezhetnek; és

h) képesség a fentiek megszakítás nélküli biztosítására.

B. A kijelölt légi kikötők, kikötők és szárazföldi határátkelők alapvető fontosságú képességeire vonatkozó követelmények

1. Mindenkor

A képességek:

a) képesség

(i) megfelelő egészségügyi szolgálathoz való hozzáférés biztosítására, ideértve a diagnosztikai lehetőségeket is, amelyeknek az elhelyezkedése lehetővé teszi a megbetegedett utasok azonnali kivizsgálását és ellátását; és

(ii) megfelelő személyzethez, felszereléshez és helyiségekhez való hozzáférés biztosítására;

b) képesség a megbetegedett utasoknak a megfelelő egészségügyi létesítménybe történő szállításához szükséges berendezés és személyzet elérhetőségének biztosítására;

c) képesség kiképzett személyzet biztosítására a szállítóeszközök átvizsgálásához;

d) képesség biztonságos környezet biztosítására a beléptetési hely létesítményeit igénybe vevő utasok számára, ideértve az ivóvízellátást, étkezési lehetőségeket, a fedélzeti utasellátó létesítményeket, nyilvános illemhelyeket, megfelelő létesítményeket a szilárd és folyékony hulladékok ártalmatlanítására, és egyéb potenciális kockázati zónák higiénéjének biztosítását, szükség szerint ellenőrzési programok lefolytatásával; és

e) képesség - a lehetőségek határain belül - program és szakképzett személyzet biztosítására a kórokozó-terjesztők (vektorok) és kórokozó-hordozók (rezervoárok) visszaszorítására a beléptetési helyeken és azok környezetében.

2. A nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet okozni képes eseményre történő reagáláshoz

A képességek:

a) képesség a közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetre történő megfelelő reagálás biztosítására egy közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzeti felkészülési terv kidolgozásával és működtetésével, ideértve egy koordinátor és kapcsolattartó pontok kinevezését a fontos beléptetési helyek, közegészségügyi-járványügyi és egyéb szervek és szolgálatok számára;

b) képesség az érintett utasok vagy állatok vizsgálatáról és ellátásáról történő gondoskodásra az elkülönítésüket, kezelésüket és egyéb szükségessé váló támogató szolgáltatásokat meghatározó, a helyi egészségügyi és állat-egészségügyi létesítményekkel kötött megállapodások révén történő biztosításával;

c) képesség megfelelő helyiség biztosítására a gyanús vagy érintett személyek kikérdezéséhez;

d) képesség a gyanús utasok vizsgálatáról, szükség esetén, elkülönítéséről való gondoskodásra, lehetőség szerint a beléptetési helytől távolabbi létesítményekben;

e) képesség poggyász, rakomány, szállítótartályok/konténerek, szállítóeszközök, áruk vagy postacsomagok rovarmentesítésére, rágcsálómentesítésére, fertőtlenítésére, dekontaminálására vagy más módon történő kezelésére ajánlott intézkedések alkalmazására, ideértve - szükség szerint - ezeknek az adott célra külön kijelölt és felszerelt helyiségekben történő elvégzésére való képességet is;

f) képesség belépési vagy kilépési ellenőrzések alkalmazására az érkező és induló utasok vonatkozásában; és

g) képesség speciálisan kialakított berendezések és megfelelő személyi védelemmel ellátott, kiképzett személyzet elérhetőségének biztosítására az esetlegesen fertőzést vagy szennyeződést hordozó utasok elszállításához.

Angelika’s Newsletter

Discussion about this post

Angelika’s Newsletter

A WHO közgyűlésén 2022. május 22-28 között megtárgyalásra kerülő amerikai indítvány

Összefoglaló:

Részletek:

Discussion about this post