Az oltás, ami ölhetett volna – többszáz per az állami kényszer ellen
Mi történik, amikor a gyámhatóság és a bíróság életveszélybe sodor egy gyermeket?
Az alábbi anonimizált feljelentés egy család harcát mutatja be, akik gyermekük életét védik a hatóságok és bíróságok veszélyes gyakorlataival szemben. Több mint háromszáz hasonló per zajlik annak érdekében, hogy véget vessünk ennek a rendszerszintű visszaélésnek. Olvassátok el, és osszátok meg, hogy változás történjen.
”Alulírott dr. Pál-Szántó Ágnes (székhely: 8800 Nagykanizsa, Magyar u. 80. I/1.; KASZ: 36078140; Tel.: +36-30/99-44056; e-mail: drpalszantoagnes@gmail.com; elektronikus elérhetőség: 53719221@cegkapu), dr. Mihalik Angelika ügyvédek kk. Kiskorú gyermek és szülei képviseletében feljelentést teszek foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűncselekménye miatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 165. § (3) bekezdése alapján az alábbi személyek és ismeretlen tettesek ellen:
______________, kamarai jogtanácsos, a _____________ Vármegyei Kormányhivatal _______________ Hivatalának képviselője,
___________ Törvényszék bírája,
_________________ gyámhivatali ügyintéző,
________________ gyámhivatali ügyintéző,
__________________ járási hivatalvezető,
__________________ gyámügyi szakügyintéző,
ismeretlen tettesek, akik a védelembe vételt javasolták (például védőnő, családvédelmi munkatárs, hatósági ügyintéző stb.).
A feljelentés oka
A fenti személyek és ismeretlen tettesek szándékosan veszélyeztették a kiskorú gyermek, Kiskorú gyermek életét és egészségét. A gyámhatóság __________________én _____ Vármegyei Kormányhivatal ___________ Járási Hivatala) ________________ számú határozatával elrendelte a gyermek védelembe vételét, mert nem kapott meg bizonyos kötelező oltásokat (MMR és dTap). A ______________ Törvényszék 8.K.___________/15. számú ítéletével ezt a döntést helybenhagyta.
Azonban mind a gyámhatóság, mind a törvényszék tudta, hogy folyamatban van egy népegészsgügyi hatósági mentesítési eljárás és egy polgári peres eljárás a gyermek olthatósága tekintetében, amelyben azt kértük, hogy a gyermeket mentsék fel az oltások alól, mert azok veszélyesek lehetnek rá. A törvényszék és a gyámhatóság mégis azt állította, hogy az oltás elmaradása veszélyezteti a gyermeket, és a szülők „megtagadták” az oltást, holott az oltást nem tagadták meg, hanem a jogszabályok szerint mentesítést kértek. Ez nem ugyanazt jelenti, nem csupán szavakon lovagolás, és szakemberekként ezt a feljelentetteknek tudnia kell. Még nem volt döntés arról, hogy a gyermek oltható-e egyáltalán.
A védelembe vétel óriási felelősség, gyermekek életéről van szó, és folyamatban lévő eljárások közben a szülőket arra presszionálja a családvédelem, a hatóság és a bíróság, hogy anélkül, hogy tudható lenne, hogy a gyermek oltható-e vagy sem, oltassa be a gyermeket.
Mindeközben a _____________ Törvényszék 13.______________/2025/9. számú jogerős döntésével kimondta, hogy Kiskorú gyermek nem oltható, mert az oltások „az egészségét várhatóan károsan befolyásolnák, halál, súlyos, tartós betegséget vagy megrokkanást okoznának.”
Ez azt jelenti, hogy ha a családvédelem, a gyámhatóság és a bíróság nyomására, a tőlük való félelem miatt a szülők beadatták volna a gyermeknek az oltást, a gyermek meghalhatott volna vagy súlyosan megbetegedhetett volna.
Tehát nem a szülők veszélyeztették a gyermeket, hanem a családvédelem emberei, a gyámhatóság és a törvényszék, akik figyelmen kívül hagyták, hogy az oltás veszélyes lehet, és szándékosan olyan döntést hoztak, ami nyomás alá helyezte a családot a beoltatásra, és ezzel életveszélybe sodorták a kislányt, miközben polgári peres eljárás volt folyamatban az olthatóság kérdésében.
Miért szándékos a veszélyeztetés?
A Btk. 165. § (3) bekezdése szerint az szándékos veszélyeztetés, ha valaki tudatosan teszi ki más életét vagy egészségét veszélynek. A gyámhatóság és a törvényszék tudta, hogy a mentesítési eljárás folyamatban van, mert ezt jeleztük. Tudták, hogy az oltáselmaradás nem ugyanaz, mint az oltásmegtagadás, hiszen a törvény (Gyvt. 17. § (4d) bekezdés c) pontja és 15/1998. NM rendelet 11/A. § c) pont cb) alpontja) az oltásmegtagadást mondja veszélyeztetőnek, nem azt, ha valaki mentesítést kér. Mégis úgy döntöttek, hogy a gyermeket védelembe kell venni, és ezzel próbáltak nyomást gyakorolni a szülőkre. Ez nem szavakon lovagolás, a hatósági védelembe vétel egy óriási nyomás és kényszerítő eszköz, nem játék. Az a célja, hogy rákényszerítse a szülőket arra, hogy működjenek együtt a hatósággal, annak érdekében, hogy megszűnjön a veszély, azaz jelen esetben az oltás kerüljön beadásra, hiszen az „oltástagadást” minősítették egyedül veszélynek, más „veszélyeztető körülmény” nem állt fenn. Ezek az oltások pedig a jogerős bírósági döntés szerint súlyos, akár halálos veszélyt jelentenek a gyermekre. Ez nem hiba, hanem szándékos veszélyeztetés, mert figyelmen kívül hagyták a gyermek egészségét és a folyamatban lévő eljárást.
Miért nagy a bíróság és a gyámhatóság felelőssége?
A bíróságok és a hatóságok dolga, hogy a törvényeket betartsák, és megvédjék a gyerekeket, nem pedig az, hogy súlyos veszélybe, akár életveszélybe sodorják őket. Az Alaptörvény II. cikke szerint a gyermek élethez való joga szent, a VI. cikke pedig védi a szülők jogát, hogy a gyerekük egészsége érdekében döntsenek. A szülők a törvény szerint jártak el, amikor mentesítést kértek, hogy megvédjék a gyereküket. A gyámhatóság, a családvédelem, a „jelzőrendszer” munkatársai és a törvényszék viszont nem vette figyelembe a mentesítési eljárást, és azt állították, hogy a szülők veszélyeztetik a gyermeket, holott ők maguk sodorták veszélybe azzal, hogy nyomást gyakoroltak az oltás beadatására. Ez nem csak jogi hiba, hanem bűncselekmény, mert szándékosan figyelmen kívül hagyták, hogy az oltás veszélyes lehet, és a későbbi jogerős döntés (FK1) be is bizonyította, hogy a szülőknek igaza volt.
Csatolt bizonyítékok:
A gyámhatóság határozata (___________).
A Miskolci Törvényszék döntése (_________________).
A Miskolci Törvényszék jogerős döntése (_____________________), amely kimondja, hogy a gyermek nem oltható.
Kérem a Tisztelt Rendőrséget, hogy vizsgálja ki az ügyet, és indítson eljárást a fenti személyek és ismeretlen tettesek ellen foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés miatt, mert magatartásukkal és döntéseikkel közvetlen életveszélybe sodorták a gyermeket.”
Egyéb jogérvényesítéssel is fognak élni a szülők és a gyermek, mivel a jogsérelem szinte felmérhetetlen súlyú. A gyermekek élete nem egy akta és nem játék.