Babilon - milyen világban élünk és van-e megoldás? Martyn Iles előadása - Második rész

Bevezető

Egy kis személyes:

Többen próbáltok nekem írni emailt, de csak azoknak a leveleit küldi nekem tovább a Substack, akik előfizetők, akik ingyenes feliratkozók, az ő emailjeiket nem kapom meg, csak egy értesítést küld az üzemeltető.

Tehát ha nem vagy előfizető, csak ingyenes feliratkozó, ne írj nekem emailt, nem kapom meg.

Ha támogatni szeretnéd a munkámat, lehetőség van előfizetésre, akkor kommentelni is tudsz, a leveleidet is megkapom. Ha ingyenesen feliratkozol, megkapod a hírleveleimet, de nem kapom meg az emailjeidet, és nem tudsz kommentelni.

Előfizetni, feliratkozni a subscribe gombra kattintással tudsz.

Az első rész:

A második rész leirata

Ez a magyarázat arra, hogy miért ellenségesek Istennel, különösen, és ez öntudatlanul sajnos még az egyházon belül is gyakran megjelenik, Istennel, mint a Teremtővel szemben. Ilyen időben élünk. És amikor halljuk ezeket Bábelről, arra gondolunk, hát, ez eléggé olyan, mint manapság.

Két dolgot szeretnék Jelenésekből mondani.

Nem olvasom most fel, mert nem igazán gyerekek fülének való. Hivatkozásokat adok, és ellenőrízd otthon, jól mondtam-e.

Először is, a Jelenések könyve azt írja, hogy ez a Babilon dolog egy nagy démoni erődítmény. Démonok lakhelye.

Úgy említi, mint egy személyt, és ez a személy egy olyan démoni erődítmény, amely beszivárog a földi hatalmi rendszerekbe, hogy azokat Isten ellen fordítsa. a korszakokon át zajló nagy csata csúcsosodik ki a Jelenésekben.

Két dolog derül ki Babilonról. Látjuk, hogy az emberi hatalmakat, struktúrákat, a társadalmakat és kultúrákat két dolog elérésére használja. És ez a két dolog különösen Isten népe ellen irányul.

Tehát megvan Bábel alap struktúrája.

Tehát mit tesz Babilon Isten népével? Először is, üldözi őket. Megrészegül Jézus mártírjainak vérétől. Üldözi őket. Nos, mi itt a nyugati országokban nagyon szerencsések vagyunk, hogy nincsenek olyan mártírjaink, mint amilyeneket sok társadalom elszenvedett az idők során, beleértve Dániel Babilonját is.

De azt mondom nektek, hogy ugyanez az alapvető ellenségesség éppen most kezd újra erősödni. És tudom, hogy ebben az országban is sok példa van arra, amit a törlés-kultúrájának nevezünk. Sok ember veszíti el a lehetőségeit, talán még a karrierjét is, sőt, talán még ennél is súlyosabb ellenségességgel néznek szembe amiatt, mert megvallják Jézus Krisztust, vagy nyilvánosan hitet tesznek a kereszténységükről.

Ilyesmiről beszél Jézus Máté evangéliuma ötödik fejezetében, amikor azt mondta, hogy számítsunk arra, hogy gyalázni és üldözni fognak minket. A gyalázkodás kifejezés arra utal, hogy dühödten felháborodnak rajtad az emberek. Tudjátok, ti bigott, homofób, meg minden efféle dolog? Te gyűlölködő! Ezeket a gyalázkodásokat hallgatjuk, és tudod mit? Hallottak valamit, ami nem igaz. Ez egy nagyon nagy probléma az én országomban.

Az emberek gonoszságot beszélnek rólad Jézus miatt, ez ugyanaz a régi ellenségesség. A világ babilonijai nem tűrik el az egy igaz és élő Istenről való bizonyságtétt. És ez annyira elfajult az én országomban, hogy vannak olyan, a második legnépesebb államban, Viktória államban elfogadott törvények, ott van Melbourne is, és ez az ellenségesség egy szó szerinti megjelenése. Tehát ha szülő vagy, és a gyermeked az iskolából azzal jön haza, abból az iskolából, ahol a gender elméletről tanítják, és Peti a gyereked, azaz fiú, és azt mondja: "Anya, apa, szerintem nem vagyok fiú, azt hiszem, lány vagyok. És emiatt ezeket a dolgokat akarom csinálni, meg azokat.”  Nos, ha erre a szülők azt mondják, hogy ne most, hanem várjunk egy kicsit, és kivárjuk, mert lehet, hogy ez csak most van, és elmúlik, és nem viccelek, és ez Victoria államban jogilag így van, emiatt Viktória államban akár 10 évre is börtönbe kerülhetsz. Ez az a fajta alapvető ellenségesség ami az én országomban felnövekvőben van. Ez az a fajta gyökeres ellenségeskedés, amit Kanadában már látunk.

Ilyen alapvető ellenségességet látunk Kaliforniában. Ez az a fajta alap ellenségesség, ami egyre inkább felnövekszik a nyugati államokban.

De Babilon nem csupán üldözi Isten népét, hanem el is csábítgatja őket.

Nézzétek meg a világban az embereket. A gyerekek miatt nem megyek bele a részletekbe.

A Jelenések 17 kettőben azt olvassuk, hogy paráznaságának borától megrészegedtek a föld lakói. Mi van ebben a borban? Luxus, csillogás, gazdagság, kényelem, jó élet, bűn, szexuális kísértések, perverziók, pénz, gyöngyök. Gazdasági jólét. Népszerűség, hírnév. Gyors autók, klassz parfümök, nagy hajók. Televízió, Hollywood, YouTube.

Ez mind kenyér és cirkusz. Az amerikai álom, a jó élet.

És Babilon azt mondja. Tudod mit? Felajánlok neked nagyon sok dolgot. Csak annyit kell tenned, hogy megiszod ezt a bort. És persze mi történik, ha túl sokat iszol, elalszol. Lelkileg álomba merülsz. Ez korunknak a lelki baja.

Tisztában vagyunk az üldöztetéssel, de azzal nem vagyunk tisztában, hogy egy szeretet-háború zajlik a szívünkben. Vajon mi között? Ott van ennek a múló világnak és az által felkínált dolgoknak a szeretete, és ott a megalkuvás kísértése, hogy megszerezzünk mindent, ezért feladjuk a következő világ és Isten országa iránti szeretetünket.  Ahogyan Jézus mondta a laodíceai gyülekezetnek. Ti azt mondjátok, meggazdagodtatok. Gazdagok vagytok. Semmiben sem szenvedek hiányt. Ők valószínűleg jólétben éltek, viszont a szívük becsapottá vált. Jézus azt mondja neki, hogy nem veszitek észre, hogy nyomorultak, szánalmasak, szegények, vakok és mezítelenek vagytok. Nem veszitek észre, hogy ebben a nagy kényelemben és bőségben lelkileg egy katasztrófa vagytok.

A szívünkben háború folyik a két szeretet között, szeretetháború folyik, aminek az egyik legékesebb bizonyítéka napjainkban az, hogy sokan jobban aggódnak amiatt, hogy megmentsék a vagyonukat, mint amiatt, hogy lelkeket mentsenek. Jobban aggódunk amiatt, hogy elveszítünk olyan jó dolgokat, amik megvoltak az oly sokáig élvezett kultúránkban, mint a felebarátaink lelki üdve miatt. Jobban törődünk azzal, hogy olyanokkal vegyük körül magunkat, akiknek a politikai nézetei azonosak a mienkkel, és alig foglalkozunk azzal, hogy elérjük őket az evangéliummal.

Sok dolog zajlik napjainkban. Háború van a szívünkben a szeretetek között.

Mi az, ami eltérít téged? Babilon és mindaz, amit felkínál? Vajon egy nagyobb király lesz? Hölgyeim és uraim, Babilon emelkedik. Itt van a modern nyugaton, és most az a kérdés az, hogy akkor most miképpen éljünk.

Sokan úgy állnak hozzá, hogy semmi értelme az egésznek, úgyis minden összeomlik. Tudod, minden esik szét és minden egyre rosszabb lesz, és fejvesztett csirkeként szaladgálnak, azt óbégatva, minden esik szét, minden esik szét, széthullik minden. Hát igen, lehet, hogy összedől a világ, de azért mégsem szabad itt megállni. Muszáj tudnunk, hogy mit tegyünk ez ügyben. Tudnunk kell, hogyan éljünk. És nagyszerű, hogy van egy példaképünk erre vonatkozóan. Remek dolog, hogy van kihez viszonyulni. Itt van nekünk Dániel, egy férfi, aki az ókori Babilonban élt egy olyan társadalomban, amely meghökkentően olyan volt, mint a miénk.

Babilon büszke volt. Babilon lázadó volt. Babilon versengett Istennel. És ez ott van abban, ahogyan Isten bánik Naburazánnal, aki üldözte Isten népét. Úgy értem, ez a fickó az oroszlánok közt végezte. És ő volt, aki megpróbálta Isten népét egy jó élettel elcsábítani. És Dániel megmutatja nekünk, hogy hogyan navigáljuk mindeközben.

És Daniel első napjából rengeteg mindent megtudhatunk arról, hogyan navigáljunk az egészben. Az imént hallottuk a Szentírás szövegét, és lebben Dániel első napját egy válság összefüggésében ismerjük meg. A krízis háttere pedig mindössze ennyi. Isten nemzetét bekebelezte Babilon. Jött Babilon, és elsöpörte őket.

A megmaradt Júdabelieket magukkal vitték, és azok az emberek már nem Isten társadalmában éltek. Most már egy babiloni társadalomban éltek, és ennek nem lett volna szabad megtörténnie, mert ők Isten választott népe voltak. Különlegesek voltak. Az élő Isten keze védte őket oly sok évszázadon keresztül, és ő szabadította ki őket Egyiptom földjéről.

És kivezette őket a Vörös-tengeren keresztül, és minden nehézség ellenére megtartotta őket a pusztában. Ő védte meg őket a csatákban. Ő biztosított számukra győzelmeket az akadályok között. Félelmet ébresztett a világ nemzeteiben és birodalmaiban, egy kicsi kis néptől való félelmet. És ők voltak a bizonyság a népek számára arról, hogy kicsoda Isten és milyen Isten.

A világ rendje fennállása érdekében alapvető fontosságúnak tűnt ennek a népnek a létezése. Ez volt az élő Isten népe, és itt volt a temploma, amelyet büntetlenül senki sem érinthetett meg. Aki hozzáért a frigyládához, az bumm, meghalt. Így működött ez. Az ilyen jó népek, mint ez, nem süllyedhetnek el!! Woke pogányok nem győzik le a kereszténységet!! Nem így kellene ennek történnie!!

Persze csak addig, míg nem győz Babilon. És nem így kellett volna ennek lennie. És hirtelen ott van Dániel, akinek egy istenellenes babiloni rendszerben kell navigálnia. És voltaképpen egyedül van, ő, meg pár barátja vannak együtt. Csakhogy az a helyzet, hogy Isten engedte ezt megtörténni. Azt írja, hogy Isten Nabukodonozor kezébe adta Jehoákim júdai királyt, Isten házának néhány edényével együtt.

Más szóval, besétáltak oda, elvették őket, és semmi sem történt. Rendkívüli. Vajon hogyan emelkedhet fel egy keresztény nemzetben Babilon? Hogyan bukhatnak el az egyházak és hogyan győzhetnek az Isten-ellenes intézmények? Hogyan történhetnek ilyen rossz dolgok, és lehet, hogy még rosszabb is lesz? Tudjátok hogyan??? Azt hiszem, Dániel hite igazán próbára volt téve, mert a zsidó hitben nagyon sok rész van, ami azt mondta, az nem történhet meg, ami megtörtént.

Most szeretnék feltenni egy kérdést. A mi hitünk mennyire kötődik ahhoz, hogy ennek nem szabadna megtörténnie? Mennyi a hitünkből valójában Babilon kiáltása, amely azt mondja, hogy kényelem, béke, jólét, nincsenek nehézségek, csak jó élet? Mennyire hiszünk ebben?

Vajon ezt meg honnan szedjük? Megmondom nektek, nem az Újszövetségből, mert, halkan mondom, az Újszövetség ennek a szöges ellentétét tanítja.

Az Újszövetség azt tanítja, hogy egy olyan világgal állunk szemben, amelyikkel gondjaink lesznek. Jézus azt mondja, hogy a világban nyomorúságunk lesz.

Jézus azt mondja, ha a világ gyűlöl titeket, emlékezzetek arra, hogy engem is gyűlölt. Jézus azt ígéri, hogy nem lesz könnyű. Pál azt mondja Timóteusnak, azt mondja, hogy mindazok, akik igyekeznek istenfélő életet élni Krisztus Jézusban, üldöztetést fognak szenvedni. Hát nem kemény? Mindenkinek, minden kereszténynek szól ez. És most itt van nekünk egy próba. Mennyit kell szenvednünk? És Dániel képes hosszú idő után beismerni, hogy tudod mit, Isten nem mindig ilyen.

Időnként Isten megengedi a bajt. Időnként Istennek nagyobb és jobb célja van a bajokon keresztül, és ebben nagy vigaszunk van. Dániel annyit tesz, hogy mindenben megvallja Isten szuverenitását. És lehet, hogy megrendülünk, amikor azt halljuk, hogy Isten ezt megteszi? Igen, bizony, és ennek részben az az oka, hogy rossz képünk van Istenről. Másrészt viszont azért is, mert el akarunk menekülni az egyik legfontosabb tanítás elől.

Kerüljük azt a gondolatot, hogy Isten irányít mindent, és azt gondoljuk, hogy ezzel valamiképpen Isten karakterét védelmezzük. Pedig egyet hadd mondjak, távolról sem kell megfutamodnunk ettől a tanítástól, inkább magunkévá kell tennünk. Azért kell elfogadunk ezt, mert csak így lesz békességünk a nehézségekben.

Amikor minden megy a pudingba, egyedül ez a tanítás ad békességet. Nem tudom, nálatok létezik-e ez a kifejezés, arra használjuk, amikor minden szétesett. Értitek?

És nyugodtan mondhatod, hogy rendben van, mert Isten irányít. És tudod, mit jelent ez? Ha Isten irányít, akkor a rossz soha nem fogja a gonosz céljait szolgálni.

Nem képes rá. Isten szuverenitása azt jelenti, hogy ez lehetetlen. Minden, beleértve magát a gonoszt is, Isten jó és tökéletes céljait szolgálja. Hát nem csodálatos? És Dániel, biztos vagyok benne, hogy hitbeli válságában azt mondta: "Ez lehetetlen, egyáltalán vajon létezik-e Isten?".

Mindenféle kérdés. De tudod mit? Ahogy írja a könyvét, teljes örömmel elmondhatja, hogy Isten tette ezt, mert most már tudja, hogy mindezzel Isten egy nagyobb jót akart elérni amikor ezt a csapást okozta a népének.

Csak éppen Dániel akkor ezt nem láthatta még, de utólag már látta.

A kegyelem munkáját végezte Isten Dánielnek és a barátainak az életében, és a kegyelem munkája Dávidnak és barátainak az életében abban mutatkozott meg, hogy nem mentette meg Dánielt a babiloni tapasztalatoktól, hanem arra kérte, hogy hit által járja végig azt a megtapasztalást, és arra kérte Dánielt és a barátait, hogy ezáltal ma, ebben a teremben is megmutassa nekünk Isten hűségét, amikor töviről hegyire elolvassuk az ő történetét, abban minden baját és megpróbáltatását.

És szerintem ma este talán ezzel a helyzettel állunk szemben. Talán nem fog Isten a világban folyó sok dologtól megszabadítani minket, hanem arra kér minket, talán mindannyiunkat, hogy hitben járjuk végig ezt a babiloni megtapasztalást. És Isten jól fogja végezni a dolgát. És ez egy olyan jó munka lesz, amire amikor végeztünk és visszatekintünk, azt mondhatjuk, hogy Isten benne volt, és békességünk lesz emiatt.

Dániel életében a kegyelemnek ez a munkája egy színlelt, hamis, kedvező lehetőséggel kezdődött. Dániel valójában egy hihetetlen lehetőséget kapott. Dániel egy olyan ajánlatot kapott, ami mondjuk manapság egy Harvard egyetemi felvétellel egyenlő, azt, hogy az ókori világban ennek megfelelő helyen tanulhasson. Az ajánlat egy különleges, a király által támogatott oktatási program volt. Miért kapta ezt? Azért, hogy a király szolgálatába álljon. Más szóval, mintha Washingtonba kapna állást. Ő lett volna a nagyhatalmú vezetők egyike. Óriási befolyással rendelkezett volna, rengeteg pénzt keresett volna, jó és kényelmes élettel. Ezüsttálcán felkínáltak neki mindent, amit csak Babilon fel tud ajánlani.

És ők azt mondták, tessék, haver. Fogadd el. Ez elképesztő ajánlat. És mondok nektek valamit. Dániel a kis porfészek Júdából jön, és utazik a vidéken, és megy Babilon felé. Húúú, micsoda szép látvány lehetett!! Azokban az időkben ilyen metropoliszt soha életében nem láthatott! Száz méter magas falak vették körül a várost.

Volt egy száz méter magas felhőkarcoló a város közepén, Zara volt a neve, az Ég és Föld Alapjainak Háza volt az elnevezése. Ott voltak Babilon függőkertjei. Neburazadán Nagy Palota épületegyüttese, ez volt az ókori világ hét csodájának egyike, az Emberiség Alapjainak Háza néven.

A Felvonulási út egy 20 méter széles kövezett utca volt. Már említettem a hatalmas falakat, amelyek elképesztően magasak voltak, zafírkék csempékkel és fehér sárkánymozaikokkal borítva. Ez a srác azt gondolhatta volna, hűha! Látod-e micsoda lehetőséget kaptunk? Miután átmentünk ezen a sok viszontagságon, Isten megáldott minket, itt kaptunk Istentől egy lehetőséget.

Ez egy álom. És Babilon azt mondja, hogy ez a tiéd lehet.

Ez olyan, mint a Jelenések könyve, igaz-e? Babilon mondja, igyál a lehetőségek, a fényűzés, a csillogás borából.

Gyerünk, már, csatlakozz!! Nézd, miket kaphatsz!! Hát nem csábító? És még az agyát is átmossák. Kiképzik a káldeusok irodalmára és nyelvére. És vegyük észre, hogy ez milyen fontos. Már nem zsidó. Azt akarják, hogy káldeus legyen.

Kicsit olyan, mint ma, nem? Az oktatási rendszer, mit csinál? A zsidó-keresztény eszméket egy új eszmerendszerrel helyettesíti. És ez nem az olvasásról, írásról és számolásról szól. Hanem filozófiáról, politikáról és ideológiákról. Tehát megvan az agymosás elmélete és gyakorlata.

Az agymosás olyan átfogó, hogy ezek a fiatalok, Dániel és barátai új neveket kapnak.

Szeretném megmutatni milyen fontos ez. A Dániel név azt jelenti, hogy Isten a bírám. Az új neve Belsazár. A Belsazár azt jelenti, hogy Marduk védje meg az életét. Marduk pedig a legfőbb babiloni istenség volt.

Hananjá azt jelenti, hogy az Úr kegyelmet mutat. Az új neve, Sidrák azt jelenti, hogy Aku parancsa. Aku pedig a Hold istene.

Mísáel azt jelenti, hogy aki olyan, mint az Isten. Mésák, az új neve szándékosan egy blaszfémikus játék ezzel a névvel. Ki olyan, mint Aku?

Azarja azt jelenti, hogy az Úr segít. Az új neve, Abednegó pedig azt jelenti, hogy Nabu szolgája, aki Marduk fia.

A nyelvet arra használják, hogy eltöröljék a jót és az igazat. És még a héber nevük is eltűnik, hogy egy olyan új névvel és nyelvezettel helyettesítsék, amely a pogányság ideológiáját és hazugságát támogatja. És napjainkban ehhez nagyon hasonlót látunk.

Nemrég Bangkokban voltam, és akár hiszik, akár nem, egy keresztény konferencián voltam. Elég furcsa hely egy keresztény konferenciához, egy szállodásban biztosítottak szállást nekem.

Az út túloldalán volt egy hely, olyan volt, mint egy bár, és a neve Szin volt, Es, kettő ee és egy en. És a reklámszlogenje az volt, hogy Szin and Be Szín, magyarul: Látsszon a bűn. Elképesztő, hogy az a bár egyáltalán nem próbálja elriasztani az embereket. Tökéletesen felfogták milyen a nyugati vendégkör, és ezzel akarják becsábítani őket. Tudod, valamikor régen a bűn egy utálatos, förtelmes, undorító dolog volt, de ma már inkább csalogató dolog.

De ennél is továbbmennek. Mi a helyzet az olyan szavakkal, mint a meleg vagy a homokos? Teljesen megváltozott a jelentésük. Mit szóltok ahhoz a szóhoz, mint a büszkeség- prájd?

Az a bűn, ami miatt Sátán kizuhant a mennyből, a története a büszkeséghez, a prájdhoz kapcsolódik. Igaz? És most mi van? Egy felkarolandó politikai mozgalom elnevezése lett. Mi a helyzet az egyenlőséggel? Nem változott meg a jelentése?

Mi a helyzet az igazsággal? Manapság azt szoktuk mondani, hogy az igazság, az igazság az az én igazságom.

Egyébként ez is egy újabb versengés Istennel, amiben azt mondjuk, hogy valójában az igazságot én birtoklom, nem pedig a Teremtő Isten, aki teremtette. Azt hiszem, a minap beszéltem erről először valakivel, és mindketten úgy gondoltuk, hogy az én igazságom kifejezést először Oprah Winfreytől hallottuk, még a kétezres évek elején, a kilencvenes évek végén.

És ez nagyon bejött. És mi a helyzet a szerelem jelentésével? A szeretet régen arról szólt, hogy valakinek a legmagasabb és legjobb érdekeit szolgáljuk. Most meg arról szól, hogy jól érezzük magunkat, igaz-e? Az érzéseinknek való megfelelésről szól. Uh, mondd ezt Jézusnak, aki ránézett a gazdag ifjú uralkodóra, és szerette őt, majd beszélt hozzá, és az ifjú erre szomorúan elment.

Ez hogy működik a modern szeretetfelfogással? Jézus eléggé szerette és elmondta neki, amit hallania kellett, aminek nem sok köze volt az érzéseihez. A szavaknak megváltozott a jelentése. A mögöttes gondolat az, hogy megöljük a régi elképzeléseket. Még az olyan dolgok terén is, mint az anya, az apa. Figyeld meg, mára a szülők kifejezés terjed, az anya helyett ez a marhaság, hogy szülő személy. Megváltoztatják a nyelvet, a jó és helyes szavakat eltörlik, hogy eltávolítsák a régi eszméket, és támogassák az újakat. A szavak elveszítették az Istentől kapott definíciójukat, ehelyett a saját érzéseinken keresztül értelmezzük őket. Egy példa. Valakit bántani már nem objektív, hanem azt jelenti, hogy megsértjük az önérzetet. A bántás a gyűlöletbeszéd. A definíciók megváltoztak, immár a személytől függenek. Vagy a nemi hovatartozás. Mára elvált a biológiai valóságtól, Isten teremtési rendjétől. Most már az én lelkiállapotomról szól, arról, hogy hogyan érzem magam. Ha végigmegyünk ezeken a szavakon, ami következetes az, hogy elfordultak az objektív igazságtól és Istentől, az objektív igazság szerzőjétől, ehelyett az emberek a szubjektív igazság és az én felé fordultak, afelé az én felé, aki ennek a szubjektív igazságnak a szerzője.

Ez a pogányság egy formája.

Forrás: