DÁP, Ügyfélkapu+ alkalmazás és az EESZT-vel kapcsolatos tervezett módosítás

A kormány weboldalán lehet tiltakozni - a szűrővizsgálatoknál sikerült, éljünk azokkal a jogainkkal, amik még léteznek!

Rendelettervezet, ez ellen lehet tiltakozni:

Erre a címre írj emailt:

kozigazgatasiegyeztetes@bm.gov.hu

Az EESZT-be felkerülne a munkavállalók egészségügyi törzslapja.

Ez ellen én küldtem nekik egy emailt, ezzel a szöveggel, másold ki9 és írj nekik:

“Az ezen a linken: https://kormany.hu/dokumentumtar?categories=2&publishDateGt=2024-12-14&publishDateLt=2024-12-14&ministry=3&limit_rows_on_page=8&limit_page=0 megjelent rendelettervezet ellen titlakozom az alábbiak miatt:

A magyar médiában és szakmai fórumokon több alkalommal felmerült az EESZT adatkezelésével kapcsolatos biztonsági aggályok kérdése. Például, a hup.hu oldalon található egy 2024. február 21-i frissítésű komment, amely a KRÉTA rendszerhez hasonlóan az EESZT-ről is panaszkodik, miszerint "[update-20240221] "Feltörhették a KRÉTA-t, a diákok adatai is kiszivároghattak"". Bár ez nem közvetlen bizonyíték az EESZT-re, a kommentek alapján a felhasználók aggodalmait tükrözi a hasonló egészségügyi adatbázisok biztonságáról. További információkat és felhasználói tapasztalatokat találhatunk az EESZT Információs portálon, ahol az adatvédelem és a biztonság kérdései gyakran előkerülnek, például a "Biztonság - EESZT Információs portál" oldalon. Az általános adatvédelmi problémákról és a potenciális biztonsági résekről az European Data Protection Board weboldalán (www.edpb.europa.eu) is olvashatunk, amely az egészségügyi adatok kezelésének biztonságáról is tájékoztat. Bár ezek nem közvetlen bizonyítékok, az általános adatvédelmi és biztonsági hiányosságokra utalnak, amelyek az EESZT esetében is fennállhatnak.

Az EESZT adatkezelésének biztonsági hiányosságai, mint a dokumentumok elvesztése vagy módosítása, és a jogosulatlan hozzáférés jelentős kockázatot jelentenek az adatbiztonságra és a személyes adatok védelmére. Az Egészségügyi Törvény (Eütv.) 9. § alapján az egészségügyi adatok kezelése során az adatkezelő köteles biztosítani az adatok sértetlenségét, bizalmasságát és rendelkezésre állását. Mivel az EESZT nem felel meg ezeknek a követelményeknek, az Eütv. 18. § és 19. §-át is sértheti, amelyek az adatkezelés biztonságára és a hozzáférés korlátozására vonatkoznak. A munkavállalói egészségügyi törzslapok feltöltése növeli a kockázatokat, mivel ezek érzékeny, személyes egészségügyi információkat tartalmaznak, amelyek adatbiztonsági kockázatok miatt, és a jogosulatlan hozzáférés miatt is veszélybe kerülhetnek. Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése alapján mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, és ha az EESZT nem biztosítja megfelelően az adatok védelmét, az sérti ezt az alapjogot, mivel az egyének nem tudják biztonságban tudni a személyes egészségügyi adataikat. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz, ami magában foglalja a magánélet védelmét is, amelyet az EESZT biztonsági hiányosságai veszélyeztethetnek.”

DÁP és Ügyfélkapu+

A DÁP és az Ügyfélkapu+, habár nem digitális eszközök használatával is elérhető elvileg a szolgáltatás, és nem kizárólag ezekhez köti az állami szolgáltatások elérését, hiszen azok számára, akik nem rendelkeznek számítógéppel vagy okostelefonnal, lehetőség biztosít a személyes ügyintézésre a kormányablakoknál, ennek ellenére sérti a személyi szabadságjogokat. Ha egy személy olyan helyen él, ahol nincs kormányablak, és nem tudja megoldani az utazást, akkor a szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozódik, ami az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes eljáráshoz és diszkriminációmentességhez való jogot veszélyezteti.

Az esélyegyenlőség alapelvének figyelembevétele mellett, az Alaptörvény VII. cikkében biztosított anyagi javak szabad rendelkezéséhez való jog is sérül, mivel az egyéneknek aránytalanul nagy terhet kell vállalniuk csak azért, hogy hozzáférhessenek az alapvető állami szolgáltatásokhoz.

Az Ügyfélkapu megszüntetése és a DÁP, Ügyfélkapu+ bevezetése, valamint a munkavállalók egészségügyi törzslapjainak feltöltése az EESZT-be együttes hatásukban komoly veszélyt jelentenek az állampolgárok személyi szabadságjogaira, különösen az adatbiztonság és a magánszféra védelme tekintetében. Az adatbázisok összekötése és a központosított adatgyűjtés fokozza annak kockázatát, hogy az egyének személyes adataihoz, beleértve az érzékeny egészségügyi információkat is, szélesebb körű és esetleg jogosulatlan hozzáférés nyílik. Ez az Alaptörvény VI. cikkében biztosított személyes adatok védelméhez való jogot veszélyezteti, mivel nem garantálja az adatok megfelelő védelmét és az adatkezelés átláthatóságát. Az EESZT adatkezelésének eddigi biztonsági hiányosságai, mint a dokumentumok elvesztése vagy módosítása, tovább erősítik ezeket az aggályokat. Az Alaptörvény II. cikke szerint minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, ami az adatokkal való visszaélések vagy azok jogosulatlan felhasználása esetén sérülhet. Az új rendszerek bevezetése azzal a kockázattal jár, hogy az állam nagyobb kontrollra tesz szert az egyének felett, ami az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes eljáráshoz és a diszkriminációmentességhez való jogot is veszélyezteti.

A kovid járvány idején az oltatlanokkal szemben alkalmazott korlátozások példázzák, hogyan használhatók az egészségügyi adatok az alapvető jogok, mint az utazás, munkavégzés vagy közösségi életben való részvétel korlátozására, ami aránytalan és Alaptörvényellenes beavatkozást jelent az egyéni szabadságjogokba. így a két intézkedés együttesen sérti az Alaptörvény által biztosított alapjogokat, mivel növeli az állami ellenőrzés lehetőségét és az egyének kiszolgáltatottságát.