És ilyeneket kérdezünk a hatóságokról gyerekoltás ügyben - egyetlen egy kérdésre sem kapunk sosem választ
Mert nem tudják - ide-oda küldözgetik, amivel megsértik az ügyfeleink személyes adatait - adatvédelmi incidens miatt is fel szoktuk őket jelenteni
Nem is tudom, ha mi félanalfabéták vagyunk, akkor a közszolgák micsodák? Amúgy fel szoktuk őket jelenteni az adatvédelmi hatóságnál, mert az ilyen kérdéseinket szerte szana szét szokták küldözgetni. Meg az orvosokat is, merthogy ezek érzékeny személyes adatok, és hozzájárulásunk nélkül küldözgetik erre-arra, NNGYK-hoz, meg ügyvédnek - pedig ez nem jogi kérdés, és pl egy ügyvéd részére sem küldhető meg.
Izgi ügyeink vannak.
“Az Ákr. 5. § (1) szerint a hatóság köteles a jogszabályokat a jogalkotói célnak megfelelően alkalmazni, figyelembe véve az ügyfél alapjogait. A kötelező egészségügyi orvosi beavatkozásokkal, az oltásokkal kapcsolatban a teljes körű tájékoztatáshoz való jogunkat az Eütv. 13. § és 14. § (3) bekezdése biztosítja. Az Ákr. 35. § (1) szerint a hatóság az eljárás megindítására irányuló kérelmet köteles érdemben elbírálni, a 81. § (1) pedig előírja a részletes indokolási kötelezettséget. A népegészségügyi osztály, mint szakhatóság, az Eütv. 3. § alapján jogosult és köteles az oltásokkal kapcsolatos mentességi kérelmeket megvizsgálni, különös tekintettel arra, hogy feladata a lakosság egészségének védelme, beleértve a gyermekek krónikus betegségektől való megóvását, mint kiemelt társadalmi érdek. A hatóság szakértelmének naprakészségét és az oltások biztonságosságának igazolását elvárjuk, hiszen e nélkül a népegészségügyi feladatokat akár az építési hatóság is elláthatná.
A magyar oltási rend szerint esedékes oltások (Pneumococcus, Varicella 2. adagja, MMR, dTap+HiB+Polio) beadása előtt a szülők részletes tájékoztatást és mentességi kérelmet kívánnak előterjeszteni. Aggodalmaikat Xxx korábbi oltás utáni reakciói (korábban kapott oltás után fejét a padlóba verte, ordított), valamint krónikus hasfájása (tejfehérje-allergia, napi hasi fájdalom) indokolják, amelyeket a szülők az oltások lehetséges kumulatív hatásaival hoznak összefüggésbe. Az alábbi kérdésekkel szeretnénk tisztázni a hatóság álláspontját az oltások biztonságosságáról és szükségességéről, különös tekintettel a központi idegrendszerre és mikrobiomra gyakorolt hatásokra, valamint a hatóság felkészültségére.
I. Általános kérdések az oltások kumulatív hatásairól
Oltási reakciók és társadalmi érdek: Milyen adatbázisra támaszkodik a hatóság annak nyomon követésére, hogy az oltások utáni neurológiai tünetek (pl. Xxx fejverése) nem vezetnek krónikus betegségek kialakulásához, és hogyan biztosítja, hogy a kötelező oltási rend ne növelje a társadalomban a beteg gyermekek számát?
Kockázat-nyereség elemzés: Milyen naprakész statisztikai elemzésekkel rendelkezik a hatóság az oltások előnyei és a potenciális neurológiai vagy mikrobiális kockázatok összehasonlítására egy csecsemőnél, akinél már jelentkeztek oltás utáni reakciók?
Monitorozási kötelezettség: Milyen konkrét protokollokat ír elő a hatóság a háziorvosok számára az oltások utáni szokatlan tünetek (pl. neurológiai vagy bélrendszeri panaszok) jelentésére, hogy a társadalmi érdekeknek megfelelően megelőzhető legyen a krónikus betegségek kialakulása?
Krónikus betegségek megelőzése: Hogyan garantálja a hatóság, hogy az oltási rend sűrűsége nem terheli túl a csecsemők immunrendszerét oly módon, hogy az a mikrobiom károsodásához vagy neurológiai problémákhoz vezessen, különösen olyan családban, ahol a szülők már tapasztaltak oltási reakciókat?
Hosszú távú felelősség: Milyen tudományos bizonyítékokkal támasztják alá azt, hogy az oltások ismételt beadása nem járul hozzá a gyermekek körében egyre gyakoribb krónikus betegségek (pl. autoimmun vagy neurológiai kórképek) kialakulásához, és ki viseli a felelősséget, ha ez mégis bekövetkezik?
Tekintettel arra, hogy a tárgybani oltásokkal célzott betegségek zöme nyálkahártya fertőzéssel terjed, viszont az oltások nem adnak nyálkahártya védelmet, kizárólag IgG védelmet – ha egyáltalán biztosítanak – önök szerint miért indokolt ezeknek a beadása, hiszen sem a terjedést, sem a megfertőződést nem akadályozzák?
II. Specifikus kérdések oltások szerint
Pneumococcus (pl. Prevenar)
Milyen friss kutatásokra támaszkodik a hatóság annak igazolására, hogy a Pneumococcus oltás alumínium-tartalma nem idéz elő bél-agy tengelyen keresztüli mikroinflammációt egy olyan gyermeknél, mint Xxx, akinél krónikus hasfájás és oltás utáni neurológiai tünetek jelentkeztek?
Mikor frissítette utoljára a hatóság a Pneumococcus oltások biztonságossági profilját, és hány bejelentett neurológiai mellékhatást vizsgáltak ki az elmúlt 3 évben Magyarországon?
A hatóság munkatársai mikor kapták meg utoljára a Pneumococcus oltást, és milyen adatokkal igazolják, hogy védettségük naprakész, így nem veszélyeztetik a gyermekeket egy potenciálisan legyengült közösségi immunitás révén?
MMR
Hogyan értékeli a hatóság az MMR oltás élő vírusainak hatását egy olyan gyermek immunrendszerére, akinél tejfehérje-allergia és oltás utáni neurológiai reakciók (fejvérés) már megfigyelhetők, és milyen friss tanulmányok támasztják alá ennek biztonságosságát?
Mikor ellenőrizte a hatóság utoljára az MMR oltások gyártási tételminőségét Magyarországon, és hány bejelentett esetet vizsgáltak ki az oltás utáni bélrendszeri vagy neurológiai panaszok kapcsán az elmúlt 5 évben?
A hatóság azon munkatársai, akik az MMR oltás kötelezettségét fenntartják, mikor kapták meg utoljára ezt az oltást, és milyen intézkedésekkel biztosítják, hogy lejárt védettségük nem növeli Xxx fertőződési kockázatát?
dTap+HiB+Polio (pl. Pentaxim/Infanrix)
A dTap oltás bovine eredetű táptalaj-maradványai (pl. szarvasmarha szérum) milyen kockázatot jelentenek egy tejfehérje-allergiás gyermek, mint Xxx számára, és milyen friss klinikai adatokkal zárja ki a hatóság ezek immunológiai vagy neurológiai hatását?
Mikor vizsgálta felül a hatóság a dTap oltások hazai mellékhatás-jelentéseit, és hány olyan esetet regisztráltak az elmúlt 3 évben, ahol oltás után neurológiai vagy bélrendszeri tünetek jelentkeztek?
A hatóság azon dolgozói, akik a dTap oltás előírásában közreműködnek, mikor kapták meg utoljára ezt az oltást, és milyen bizonyítékokkal támasztják alá, hogy védettségük naprakész, így nem veszélyeztetik Xxx egészségét egy potenciálisan elégtelen közösségi védettség miatt?
Varivax és a Varilrix
Az oltóanyagok klinikai vizsgálati adatai pontosan miként zárják ki a latens neurológiai vagy immunológiai reakciók lehetőségét egy 15 hónapos gyereknél, különösen olyannál, akinek korábban neurológiai tüneteket okozott az oltás?
Továbbá, az EudraVigilance 2020 és 2025 közötti jelentései alapján hogyan értékelik a csecsemőknél oltás után jelentett neurológiai szövődmények – mint például encephalitis vagy rohamok – illetve halálesetek számát, és milyen pontos kockázat-haszon számításokat végezne egy olyan kórelőzményű gyermek esetében, mint az ügyfelünk?
Végül, tekintve, hogy a varicella oltás vírusürítése dokumentált, hogyan biztosítaná személyesen, hogy önök ne jelentsenek fertőzési kockázatot, ha az önön oltásainak a védettsége már lejárt – mikor kaptak utoljára a varicella oltást, és mi a jelenlegi antitestszintje?
Tisztelt Hatóság! Tekintettel arra, hogy a Varivax és a Varilrix alkamazási előírásában szerepel, hogy az oltottak akár hat héten keresztül is szórhatják az élő vírust, milyen klinikai bizonyítékokkal és mechanizmusokkal garantálják, hogy ez a vírusürítés nem terjeszti a bárányhimlőt oltatlan vagy veszélyeztetett személyekre? Hogyan biztosítják, hogy az oltott személyek által történő szórás ne okozzon járványokat?
III. Mentességi kérelem
Tekintettel a fenti kérdésekre, Xxx oltás utáni neurológiai reakcióira (fejverés, ordítás), krónikus hasfájására (tejfehérje-allergia), valamint a szülők azon jogos aggodalmára, hogy az oltások kumulatív hatása krónikus betegséget okozhat, kérjük az oltások alóli mentesség megadását Xxx Xxx számára az Eütv. 58. § (3) bekezdése alapján. Az orvosi szakvélemények beszerzése folyamatban van, ehhez további 45 napot kérünk.
IV. Záró kérés
Kérjük, válaszukban részletesen térjenek ki Xxx életkorára, egészségi állapotára, valamint a szülők aggodalmaira, és igazolják, hogy az oltások nem jelentenek aránytalan kockázatot a gyermek számára. A hatóság, mint a népegészségügyért felelős szerv, köteles a társadalmi érdekeket – különösen a gyermekek krónikus betegségektől való védelmét – szem előtt tartani, és naprakész szakértelemmel alátámasztani döntéseit.”
Koszonjuk a munkajukat Angela, kitartast!!!!
Ezek mind kiváló kérdések. Feltételezem, hogy egyszerre egy kerül napirendre (már az is túlterheli a legtöbb ember munkamemóriáját), de láncreakciót válthatnak ki, amennyiben a leggyengébb lácszem elszakad. Melyik legyen az?
A harcnak nem lesz egyhamar vége...
További kérdések:
1. Milyen folyamattal tudják egy "vírus" létezését bizonyítani? (soha egyetlen "vírus" sem lett izolálva). Ugyanez érvényes az "antitest" hipotézisre is...
2. Milyen alapon tudják igazolni a "vírusos fertőzés" létezését? (ez soha nem lett igazolva)
3. Milyen bizonyíték létezik a "közösségi immunitás"-ra? (semmilyen)
4. A gyermek "immunrendszere" alapvető támadás alá kerül az "oltások" által, mivel az immunreakciók feltételes reflexek kialakulását jelentik klf. toxikus behatást követően, valamint a komplex bélfóra kialakulása, amelyek egyike sem alakulhat ki kb. két éves kor alatt)?
5. A toxikus hatás, illetve az ennek alapján kialakuló feltételes reflex a kitalált betegség, az "allegia" okai. Pl. aki toxikus növenyvédő szert lélegzett be vagy evett, az annak a hordozóira alakíthat ki "allergiát".