Ilyeneket kérdezünk a járási népegészségügytől - biztos örülnek

Bevallom, sírva nevetek, miközben ezeket írom, és elképzelem a hatóságot, meg az orvosokat, amikor megkapják a leveleinket :) 27 hónapos kisfiú az ügyfél

kérelmező képviseletében eljárva az alábbiakat adom elő:

Jelentkezzen az a szülő, akinek a gyermekének amikor beadták a varicella oltást, vagy az a felnőtt, aki beoltatta magát varicella zooter oltással, kapott tájékoztatást arról, hogy ne használjon szalicilát tartalmú készítményt (aszpirin pl.) az oltást követően, mert az agya és a mája feldagadhat és akár bele is halhat?

I. Tájékoztatás kérése:

Ügyfelünk nevében eljárva felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kötelező oltásokkal kapcsolatos mentesítési kérelem benyújtása során a hatóság köteles válaszolni az ügyfél kérdéseire, mivel az Eütv. 13. § (1) bekezdése értelmében a beteg jogosult teljes körű tájékoztatásra egészségi állapotával és a javasolt beavatkozásokkal összefüggésben.

A hatóság, mint a kötelező oltások végrehajtásában területileg illetékes és közreműködő szerv, az Eütv. 13. § (3) bekezdése alapján akkor is köteles tájékoztatást nyújtani, ha a beteg beleegyezése nem feltétele a kezelés megkezdésének, hiszen ez nem szokásos orvosi beavatkozás, hanem közigazgatási elemekkel átszőtt egészségügyi jogviszony, amelyben a hatóság aktív résztvevő. Továbbá, az Eütv. 13. § (8) bekezdése szerint a tájékoztatásnak az ügyfél szintjén kell állnia, az ügyfél számára érthetőnek kell lennie, figyelemmel az ügyfél állapotára és kívánságára, különösen, mivel a hatóság illetékessége és közreműködése az oltási folyamatban egyértelműen fennáll. Végezetül, az Eütv. 14. § (3) bekezdése alapján a tájékoztatási jog a beteget minden esetben megilleti, és a népegészségügyi hatóság nem hivatkozhat arra, hogy az oltás kötelező és ő csak a végrehajtásban játszik szerepet, mivel szakhatóságként rendelkeznie kell megfelelő szakértelemmel, ellenkező esetben akár az építésügyi hatóságra is bízhatnák azt a feladatot, amit önök ellátnak.

Emellett az Ákr. 1. § (1) bekezdése alapján a törvény a közigazgatási hatóságokra, így az egészségügyi hatóságokra is vonatkozik, amelyek a kötelező oltásokkal kapcsolatos eljárásokat intézik, és a 2. § a jogszerűség, valamint az ügyféllel való együttműködés elvét rögzíti. A 3. § a hivatalbóliság keretében előírja a tényállás tisztázását, az 5. § pedig kimondja, hogy a hatóságnak biztosítania kell az ügyfél számára jogai és kötelezettségei megismerését, ami a tájékoztatási kötelezettség alapja. Az Eütv. 13. § (1) és (2) bekezdése szerint a betegnek joga van teljes körű tájékoztatáshoz egészségi állapotáról, a beavatkozásokról, azok kockázatairól – ideértve az oltóanyagok összetételét és mellékhatásait –, még akkor is, ha a kötelező oltás visszautasítása nem lehetséges. Az Eütv. 13. § (3) továbbá lehetővé teszi a beteg számára a további kérdezést, amit a hatóságnak az Ákr. 62. §-a alapján, a tényállás tisztázása során figyelembe kell vennie.

Az Ákr. 51. § (1) és 80. § (1) szerint a hatóság határozatának indokolásában köteles az ügyfél kérdéseit – például az oltóanyagokról szólókat – kezelni, ha azok a döntés alapjául szolgálnak. Az Eütv. 58. § (3) bekezdése a mentesítés kérésének lehetőségét szabályozza, a tájékoztatási jog az Eütv. 14. § (3) szerint akkor is megilleti a beteget, ha a beleegyezés nem feltétele az oltás beadhatóságának. A kötelező oltások esetében a hatóságot az Ákr. 5. §-a és a 81. §-a alapján az orvoson túl is tájékoztatásra kötelezi, mert a kötelezettség közigazgatási döntés részeként az ügyfél jogát érinti. Az Eütv. 13. § (8) hangsúlyozza, hogy a tájékoztatásnak érthetőnek kell lennie, ami a hatóság felelőssége is, ha az oltás kötelező.

A kötelező jelleg miatt a hatóság nem csupán az orvos közvetítésével, hanem közvetlenül is köteles válaszolni, hiszen az Ákr. 10. § (1) alapján az ügyféllel való együttműködés és a tényállás tisztázása a hatóság feladata. Így az oltások összetételéről és mellékhatásairól szóló tájékoztatás a hatóság felelőssége is, függetlenül attól, hogy az ügyfél nem utasíthatja vissza az oltást.

A fentiek alapján az alábbiakról szeretnénk, ha felvilágosítást nyújtanának, azzal, hogy az oltóanyagok alkalmazási leírását nem küldjük meg az önök részére, hiszen szakhatóságként azoknak az önök rendelkezésére kell állnia, és mindent tudniuk kell azokról, mert önök az egészségüggyel és járványüggyel foglalkozó helyi állami szerv, ezért alap elvárás a szakmai hozzáértés.

II. Kezelőorvos személye:

Tisztelettel kérjük önöket, hogy az Eütv. 5. § (b) pontja, az Ákr. és a 18/1998. (VI. 3.) NM. rendelet alapján kérem közöljék, önök szerint ki minősül a gyermek kezelőorvosának. Kérjük megjelölni az orvos nevét, szakvizsgáit és annak pontos megjelölését, hogy mely jogszabályhely alapján minősítik azt az orvost kezelőorvosnak. Kérjük az orvos név szerinti megjelölését, akitől elfogadják az Eütv. 58. § (3a) bekezdés szerinti szakvéleményt. Mi pillanatnyilag az alapellátó háziorvossal vagyunk kapcsolatban, de mint tapasztaltuk, számtalan esetben, az alapellátó gyermekorvos személye nem felel meg a népegészségügynek, ezért kérjük szíves tájékoztatását, kitől kérjük az Eütv. 58. § (3a) bekezdés szerinti szakvéleményt?

III. Oltásokkal kapcsolatos kérdések:

Varivax (Élő varicella vírus vakcina)

1. A Varivax és Varilrix klinikai vizsgálatai során a hatékonyságot főként empirikus megfigyelésekre alapozták, nem pedig szigorú, placebokontrollos tudományos kísérletekre. Hogyan felel meg ez a megközelítés a biztonságosság és hatékonyság tudományos definíciójának, amikor a hosszú távú szövődmények, például a herpes zoster kockázata nem lett megfelelően értékelve kontrollcsoport hiányában?

2. Mivel a Varivax lappangó varicella-zoster vírust hozhat létre, ami később herpes zostert okozhat, hogyan zárják ki a hatóságok, hogy ez egy 27 hónapos kisfiúnál potenciálisan halálos kimenetelűvé váljon, különösen hosszú távú nyomon követési adatok hiányában?

3. Tekintettel arra, hogy a varicella oltás után lázas görcsrohamok előfordulhatnak, milyen konkrét intézkedésekkel biztosítják, hogy ez ne fajuljon fatális neurológiai eseménnyé egy kisgyermeknél, és hogyan követik ezt nyomon az oltás után?

4. Mivel a Varivax ellenjavallt immunhiányos egyéneknél, hogyan ellenőrzik a hatóságok, hogy egy 27 hónapos kisfiúnak nincs-e fel nem ismert immunhiánya, ami súlyos vagy halálos oltási szövődményekhez vezethet?

5. Az oltóanyag képes a vírust átadni fogékony egyéneknek, ami aggodalomra ad okot. Hogyan értékelik és zárják ki annak lehetőségét, hogy egy 27 hónapos kisfiú halálos másodlagos fertőzést kapjon egy oltott testvértől vagy kontaktustól?

6. Mi az az MRC-5?

Varilrix (Élő varicella vírus vakcina)

1. A Varilrix varicella-szerű kiütéseket okozhat egyes recipienseknél. Hogyan biztosítják a hatóságok, hogy ezek a kiütések ne súlyosbodjanak halálos, szétterjedt varicellává egy 27 hónapos kisfiúnál, különösen, ha ismeretlen immunproblémája van?

2. Tekintettel arra, hogy a Varilrix biztonságosságáról 9 hónap alatti csecsemőknél nincs adat, hogyan indokolják a hatóságok annak alkalmazását egy 27 hónapos gyereknél anélkül, hogy kizárnák a ritka, de potenciálisan halálos mellékhatásokat ebben a korcsoportban?

3. Az oltóanyag hatékonysága a mérsékelt-súlyos varicella ellen kis mintás, expozíció utáni vizsgálatokon alapul. Hogyan zárják ki annak lehetőségét, hogy áttöréses fertőzések fatális szövődményekhez vezessenek egy kisgyermeknél?

4. Mivel az oltás utáni szalicilát-használat Reye-szindróma kockázata miatt ellenjavallt, hogyan biztosítják a hatóságok, hogy ez a potenciálisan halálos állapot elkerülhető legyen egy 27 hónapos kisfiúnál, aki fájdalomcsillapításra szorulhat?

5. A herpes zoster oltás utáni előfordulásának jelentései alapján milyen mechanizmusokkal figyelik és zárják ki ennek hosszú távú, potenciálisan súlyos kimenetelét egy kisgyermeknél?

Pentaxim (Diftéria, tetanusz, acelluláris pertussis, inaktivált polio, Haemophilus influenzae b)

1. A Pentaxim acelluláris pertussis komponense ritka esetekben hipoton-hiporeszponzív epizódokat (HHE) okozhat. Hogyan zárják ki a hatóságok, hogy ez egy 27 hónapos kisfiúnál fatális összeomláshoz vezessen?

2. Az inaktivált polio komponens hatékonysága immunválasz adatokon alapul, nem klinikai betegségmegelőzési vizsgálatokon. Hogyan zárják ki egyértelműen az oltáshoz köthető bénulásos polio kockázatát egy kisgyermeknél placebokontrollos bizonyítékok nélkül?

3. Mivel a Haemophilus influenzae b (Hib) konjugált vakcina ritkán súlyos allergiás reakciókat válthat ki, milyen konkrét tesztekkel vagy protokollokkal biztosítják, hogy egy 27 hónapos kisfiú ne szenvedjen halálos anafilaxiás sokkot?

4. A Pentaxim kombinált jellege növeli az antigénterhelést. Hogyan értékelik a hatóságok, hogy ez nem terheli-e túl egy kisgyermek immunrendszerét, ami súlyos vagy halálos szisztémás reakciókhoz vezethet?

5. Mivel nincs hosszú távú vizsgálat az öt komponens együttes hatásairól, hogyan garantálják a hatóságok, hogy egy 27 hónapos kisfiú nem szenved el késleltetett, potenciálisan fatális neurológiai vagy immunrendszeri szövődményeket?

Infanrix-IPV+Hib (Diftéria, tetanusz, acelluláris pertussis, inaktivált polio, Haemophilus influenzae b)

1. Az Infanrix-IPV+Hib oltást időbeli összefüggésben ritka encephalopathia esetekkel hozták összefüggésbe. Hogyan különböztetik meg a hatóságok ezt az ok-okozati kapcsolattól, és hogyan zárják ki a halálos agykárosodást egy 27 hónapos kisfiúnál?

2. A pertussis komponens hatékonyságát antitestszintekből következtetik, nem betegségkimenetelekből. Hogyan zárják ki a súlyos vagy halálos pertussis áttöréses fertőzés kockázatát egy oltott kisgyermeknél?

3. Mivel az oltóanyag alumínium adjuvánst tartalmaz, hogyan biztosítják a hatóságok, hogy egy 27 hónapos kisfiúnál ne alakuljon ki toxikus felhalmozódás, ami súlyos vagy halálos neurológiai hatásokhoz vezethet idővel?

4. A Hib komponens duzzanatot vagy lázat okozhat, ami ritkán súlyosbodhat. Milyen óvintézkedésekkel akadályozzák meg egy halálos gyulladásos reakció kialakulását egy kisgyermeknél az oltás után?

5. Az öt antigén kombinációjának komplexitása miatt hogyan figyelik és zárják ki a hatóságok a hosszú távú immunrendszeri szabályozási zavar lehetőségét, ami súlyos kimenetelhez vezethet egy kisgyermeknél?

MMR (Kanyaró, mumpsz, rubeola)

1. Az MMR oltás ritka esetekben trombocitopéniát okozhat, ami halálos vérzéshez vezethet. Hogyan szűrik a hatóságok egy 27 hónapos kisfiút az oltás előtt, hogy ezt a kockázatot kizárják?

2. A kanyaró komponens lázas görcsrohamokat válthat ki, amelyek esetenként status epilepticusszá súlyosbodhatnak. Milyen konkrét oltás utáni protokollokkal zárják ki ezt a potenciálisan halálos kimenetelt egy kisgyermeknél?

3. Tekintettel az MMR-t követő encephalitis történelmi aggályaira, hogyan biztosítják a hatóságok, hogy egy 27 hónapos kisfiú ne szenvedjen el ezt a súlyos szövődményt, különösen valós idejű neurológiai megfigyelés nélkül?

4. A rubeola komponens élő vírusa elméletileg veleszületett rubeola szindrómát okozhat, ha átterjed. Hogyan értékelik és zárják ki ezt a kockázatot egy olyan háztartásban, ahol egy várandós anya és egy oltott kisgyermek él?

5. Az MMR komponenseire, például a zselatinra adott anafilaxiás reakciók jelentései alapján milyen oltás előtti teszteléssel biztosítják, hogy egy 27 hónapos kisfiú ne szenvedjen halálos allergiás reakciót?

6. Mi az a WI38?

Közös kérdés az összes oltóanyaghoz

A Varivax, Varilrix, Pentaxim, Infanrix-IPV+Hib és MMR oltóanyagokkal kapcsolatban egyik esetében sem végeztek hosszú távú, placebokontrollos kísérleteket, ahol a kontrollcsoport injekcióhoz való vizet kapott volna, és legalább öt-tíz éves megfigyelési időszakot biztosítottak volna a tesztalanyok számára. Hogyan állíthatják a hatóságok, hogy ezek az oltóanyagok biztonságosak és hatékonyak, amikor ez az EMA oldal: https://vaccination-info.europa.eu/hu/az-oltoanyagokrol/oltoanyagok-engedelyezese-az-europai-unioban valótlanságot tartalmaz. Emellett tanulmányok pedig kijelentik, hogy a mellékhatások aluljelentettek. Miért várják el tőlünk, hogy megbízzunk a hatóságban, amikor az EMA valótlan adatokat közöl az oldalán, a mellékhatások bejelentése pedig aluljelentett, és tagadják az okozati összefüggést, holott állítólag ez a klinikai kísérletek negyedik fázisa lenne? Ügyfelünk nevében kérdezzük, hogyan garantálható egy 27 hónapos kisfiú biztonsága ilyen körülmények között, mikor sem tuományos klinikai kísélretek,, sem hiteles empirikus adatok nem állnak rendelkezésre a hosszú távú hatásokról?

IV. Felelősség kérdése:

Az Eütv. 58. § (10) bekezdése alapján kérem tájékoztassanak, ki fizeti a gyermek temetési költségeit, amennyiben életét veszíti a tárgybani oltások miatt, továbbá ki fizeti a gyermek kezelésének költségeit, amennyiben egészségkárosodása lesz, vagy megrokkan, tekintettel arra, hogy a szülők tartják el a gyermeket, így a gyermeknek nincs eltartott hozzátartozója, nincs jövedelme, tehát az állam kártalanítási felelőssége nem áll fent, az orvosé és a gyártóé pedig szintén kizárt a vonatkozó szabályozások alapján, így egy esetleges károsodás esetén nem tudjuk, kivel szemben érvényesíthetjük majd az igényünket, és milyen jogalapon.

Mellékelten megküldjük az Önök részére a Debreceni Ítélőtábla anonimizált jogerős végzését (F1), amelyben megállapította, hogy az oltás alóli mentesítési eljárásokban az orvos által joggal való visszaéléssel megtagadott Eütv. 58. § (3a) bekezdés szerinti orvosi szakvélemény a bíróság által pótolható, azt a bíróság ítélete helyettesíti, az orvos pedig az Eütv. 58. § (4) bekezdésének megfelelően az önök eljárásában – a jelen tárgybani eljárásban – ügyfélnek minősül, a szakvéleménye pedig nem csak egy „kellék” hanem bizonyítási eszköz, amely az Eütv. 58. § (3) bekezdés szerinti eljárásában az eljárás egyik ügyfele nyilatkozata. Ezt mi eddig is tudtunk, csak önök tesznek úgy, mintha nem tudnák, fittyet hányva az önökre is vonatkozó jogszabályokra, amelyek nem csupán a polgárokat kötik, hanem önöket is.

A korábbi oltás alóli, az Eütv. 58. § (3) bekezdés szerinti mentesítés iránti eljárásokban nem hivatkoztunk az 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 13. §-ban előírt tájékoztatási kötelezettség hatóságot terhelő jellegére, és nem kértük az oltóanyagok egyéni kockázataira vonatkozó tájékoztatást. Tekintettel arra, hogy a jelen kérelem tartalma – a hatóság tájékoztatási kötelezettségének számonkérése és a konkrét kockázatokra irányuló kérdések – jelentősen eltér a korábbi kérelem tárgyától, és új jogi érvelést tartalmaz, az nem tekinthető azonos jog érvényesítésére irányuló, érdemben már elbírált kérelemnek. Ezért kérjük az eljárás felfüggesztését, de azt megelőzően az oltóanyagokkal kapcsolatos teljes körű tájékoztatás megadását az Eütv. és az Ákr. alapján.

Mindemellett tájékoztatjuk önöket, hogy az Eütv. 58. § (3a) bekezdés szerinti szakvélemény beszerzése érdekében megkeressük dr. Mészner Zsófia oltási tanácsadót, akinek a szakvéleménye csatolására kérjük, hogy szíveskedjenek 45 napos határidőt biztosítani.

Nagykanizsa, 2025. 03. 10.