Kodon-ügy – az emberiség második legsúlyosabb bűne
#COptiGate
Forrás: itt.
Szerző: Ehden Biber, közzétéve: 2021. augusztus 20-án.
Hogyan lehetséges, hogy a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca, a Janssen stb. olyan technológiát használ, amelyről mind ők, mind a szabályozó hatóságok tudják, hogy a hatásai kiszámíthatatlanok?
Csak végezzünk el egy gondolatkísérletet: Tegyük fel, hogy van egy tervezési hiba, amit senki sem mér, vizsgálja, de objektíve létezik. A felfedése, a mérése hiánya azt jelenti, hogy nem ölhet és nem sebesíthet meg senkit? Új vakcinát készíteni nehéz. Új technológiát alkalmazó új vakcinát készíteni még nehezebb, mert bizonyítani kell a biztonságosságot. Szerencsére a COVID esetében a vakcinákat már tesztelték és bizonyították, hogy biztonságosak, nem igaz? Nos, egy dologról talán megfeledkeztek... Több okból is nehéz feladat a testet fehérjék termelésére késztetni. Az egyik az, hogy amikor megpróbáljuk a fehérjeinformációt a kódot feldolgozó és aztán a fehérjét létrehozó riboszómákon keresztül futtatni, akkor lehet, hogy ez a folyamat nagyon lassú lesz, vagy a fehérjeszintézis akár el is akadhat közben.
Szerencsére a tudósok megtalálták a megoldást erre a problémára, mégpedig úgy, hogy kódhelyettesítést végeztek: ahelyett, hogy az eredeti genetikai kódot használták volna a fehérje előállításához, megváltoztatták a kód betűit, így a kódot optimalizálták. Ezt nevezik kodonoptimalizálásnak.
A kodonok három nukleotidból állnak; a nukleotidok a DNS építőkövei. Íme egy példa a kodonoptimalizálásra: A kodonok 60%-át és a nukleotidok 22 %-át módosították. A végeredmény mégis az, hogy a riboszómák ugyanazt a fehérjét állítják elő.
Ugyanaz? Nos, nem annyira. 2011-ben a Nature Medicine magazin közölt egy cikket "Breaking the Silence" (A csend megtörése) címmel. Ebben leírták, hogy a kodonoptimalizálás, amely a DNS e szinonim változásait használja, számos módon kiválthat betegséget.
"A tudósok sokáig azt feltételezték, hogy az olyan genetikai mutációk, amelyek nem változtatják meg a fehérje szekvenciáját, nem lehetnek hatással az emberi egészségre. A legújabb kutatások azonban kimutatták, hogy az ilyen szinonim DNS-változások számos módon kiválthatnak betegséget. Alla Katsnelson olyan tudósokkal és biotechnológiai cégekkel beszélget, akik a "csendes" mutációkról beszélnek. " Valóságos zűrzavar volt" - emlékszik vissza Gottesman. " Nem tehettük meg."
Kiderült, hogy a kodonoptimalizálás során előállított fehérje másképp hajtogatódik és más 3D alakot ölt, és ez "például olyan immunogenitást okozhat, amely csak a klinikai vizsgálatok késői szakaszában vagy akár a jóváhagyás után derül ki".
Chava Kimchi Sarfaty, Ph.D., az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának egyik vezető kutatójának idézetét: "Nem hisszük, hogy a kodonokat úgy lehetne optimalizálni, hogy a fehérje úgy viselkedjen, mint natív formájában".
Ez a kijelentés a NORMÁLIS jóváhagyási ciklusra vonatkozik. A COVID vakcinák gyorsított cikluson mentek keresztül".
"a kodonoptimalizálás a fehérje konfigurációjának és funkciójának megváltozásához vezethet.... és növelheti az immunogenitást....némelyik ilyen elem ... megváltoztathatja a fehérje hajtogatódását, és a fehérje konfigurációjának és poszttranszlációs módosításainak megváltozásához vezethet." (Vincent P. Mauro)
„A fehérjék hibás hajtogatódása kapcsolatban áll az Alzheimer-kórban, Parkinson-kórban és más kórképekben megjelenő neurodegenerációkkal.” pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28441058/
"Az eredmények azt igazolják, hogy fehérjék hibás hajtógatódása következténen az intracelluláris PAO-felhalmozódás önmagában már elégséges a szívizomsejtek elhalásához és a szívelégtelenséghez." pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18612262/
A fehérjemolekulák többségének meghatározott háromdimenziós struktúrákba kell rendeződnie ahhoz, hogy funkcionális aktivitást nyerjenek. A fehérjeláncok azonban változatos konfigurációs állapotokat vehetnek fel, és a biológiailag aktív konfigurációjuk gyakran csak kevéssé stabil. A metastabil fehérjék hajlamosak arra, hogy olyan hibásan konfigurált típusokat képezzenek, amelyek hajlamosak toxikus aggregátumok, köztük oldható oligomerek és fibrilláris amiloid lerakódások létrehozására, amelyek összefüggésbe hozhatók az Alzheimer- és Parkinson-kórban és számos más kórképben előforduló neurodegenerációval."
"Ha ennyire veszélyes, akkor miért használják a gyártók?" kérdezi Biber. "a klinikai vizsgálatokhoz és a kereskedelmi forgalomba hozatalhoz magasabb fehérje-expressziós szintekre van szükség, és ezek az expressziós szintek néha (kodon-optimalizálással) érhetőek el." (Vincent P. Mauro, 2018)
A Pfizer a legagresszívabb a genetikai kód optimalizálásában (amennyire tudjuk); nézzük csak meg a "BNT162b2 Vakcina: A kodonok félreolvasása, hibák a fehérjeszintézisben és az alternatív splicing rendellenességei."
Szólnak erről a felügyeleti hatóságnak? nem. Íme, a Pfizer BNT162b2/Comirnaty-nak az EMA számára átadott kockázatkezelési terve. A V8 és V9 variánsokat tesztelték, a különbség csak a kodonoptimalizálásban volt, a V8-ban emelkedett a gamma-glutamil-transzferáz (GTT) szintje, a V9-ben nem.
A Pfizer tehát elismeri, hogy a kodonoptimalizálás emelkedett GTT-hez vezethet, és "az emelkedett GGT számos betegség és állapot fokozott kockázatához kapcsolódik, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, a metabolikus szindrómát (MetS) és az általános halálozási kockázatot".
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4620378/
És annak ellenére, hogy a Pfizer elismeri, hogy a kodonoptimalizálás hatással van a termékük biztonságára, "a biztonsági farmakológiai, genotoxicitási és karcinogenitási vizsgálatokat nem a WHO 2005-ös vakcinairányelvének megfelelően végezték el". Hogyan sikerült elkerülniük a tesztelést?
A WHO 2005-ös dokumentuma szerint ilyen vizsgálatokra általában nincs szükség a végleges vakcinakészítményhez. Ennek az az oka, hogy egy NORMÁLIS vakcina engedélyezése során a farmakológiai, genotoxicitási és karcinogenitási vizsgálatokat az állatkísérletek során végzik el, amelyeket itt gyakorlatilag kihagytak.
Annak ellenére, hogy az EMA azt állítja: "Fontos a nemkívánatos farmakológiai aktivitás lehetőségének vizsgálata megfelelő állati mintákban, és szükség esetén az ilyen aktivitásokra vonatkozó egyedi monitoring beépítése a toxicitási vizsgálatokba és/vagy a klinikai vizsgálatokba."
Katerina Alexaki az FDA-tól kifejti, hogy egyetlen szinonim mutáció (olyan mutáció, amely nem a fehérjét, hanem annak 3D jellegét és hajtogatottságát befolyásolja) hogyan eredményezhet betegséget, valamint hogy ha több alváltozat van, akkor jó esély van arra, hogy ez hatást gyakorol. Itt van ismét Katerina Alexaki, ezúttal arra a kérdésre válaszolva, hogy a felügyeleti hatóságok megkövetelik-e a gyártóktól, hogy vizsgálják meg a kodonoptimalizálásuk hatását azt feleli, hogy NEM.
Íme egy dia az EMA számára 2016-ban az FDA munkatársa által tartott workshopról („"A biológiai terápiás készítmények biológai termékminősége tulajdonságainak immunogenitása") A szerkezeti tervezés hatással van a termék minőségére, és megemlítik a "kodonoptimalizálást és a fehérje hajtogatást"
A gyártók tudnak a lehetséges kockázatról. A szabályozó hatóságok tudnak a lehetséges kockázatról. A szabályozó hatóságok mégsem tesztelik a V termékeket génterápiaként, és nem vezetnek be kodonoptimalizálási kockázatcsökkentési tervet.
Attól még, hogy a kockázattal nem számolunk, az nem tűnik el.
Lehet, hogy a létrejött "variánsok" a tüskefehérjének a kodonoptimalizálás technológia eredményére történt hibás hajtogatódása következményei?
Lehet, hogy ez okozza azt az összefüggést, ami védőoltási kampányok & az "új variánsok" miatti hullámok között látható?
Ha a kodonoptimalizálás "új variánsokat" (új tüneteket és betegséget) okoz, akkor minden olyan új készítmény (pl. boosterek), amely új kodonoptimalizált genetikai kódot tartalmaz, a betegség egy újabb variációját hozza létre.
Hol van a "Delta variáns" 3D modellje?
A fehérjék hajtogatódását a Gibbs-féle szabad energia (ΔΔG) szabályozza. Úgy tűnik, hogy a fehérje stabilitása létfontosságú szerepet játszik a SARS-CoV-2 evolúciójában. A domináns variánsok jelentősen alacsonyabb ΔΔG-t mutattak, a vártnál magasabb fehérje-stabilitással. biorxiv.org/content/10.110…
A fentiek magyarázataként, a vizsgált mutációknál a domináns mutációk egyikénél (67 a 19440 lehetséges változat) sem figyelhető meg erősen destabilizáló hatás, és ez a mennyiség jelentősen eltér a várt 34 %-os aránytól. " Úgy véljük, hogy a fehérjék hajtogatásának kalkulációja hasznos eszközt kínál az előnyös mutációk korai azonosítására." Lehetséges lenne, hogy a gyártók kodonoptimalizálást és fehérjehajtogatási számításokat használtak a kiválasztott tüskefehérje stabilizálása érdekében?
"Várjunk csak, ez a tüskefehérje, ez nem magyarázza meg a vírus terjedését. A tüskefehérjének nem kellene másolódnia!"
Egyetértek, ugyanakkor ez nem magyarázza meg a beoltott és nem fertőzött emberekben a nukleokapszid elleni IgG-antitestek megjelenését. https://academic.oup.com/cid/advance-article/doi/10.1093/cid/ciab465/6279075
És azok számára, akik még mindig nem akadtak ki... elfelejtettem megemlíteni a reverz transzkripciót. Egy briliáns tanulmány további információkat szolgáltat arról, hogy az RNS-vakcina képes lehet-e a DNS-t végérvényesen megváltoztatni.
A következőben jelentősen átdolgozzuk/frissítjük az előzőekben elmondottakat. Ez átkozottul bonyolult.
Ahogy az orvos mindig mondja a viccben: "Van egy jó hírem, és van egy rossz hírem".
Kezdjük a jóval: A legtöbb gyógyszergyártó cég felismerte, hogy problémájuk van (tulajdonképpen a MERS járvány óta). A tüskefehérje instabil volt, ezért ezúttal genetikai kódot illesztettek be, hogy egy támogató "vázszerkezetet" hozzanak létre. A genetikai kódban két cserét hajtottak végre, hozzáadva két prolin nevű aminosavmolekulát, hogy ezek horgonyként működjenek a fehérjeszerkezet megtartása érdekében. Kivéve az Astra Zenecát. Úgy tűnik tehát, hogy a piacon lévő minden olyan vakcina, amely ezt az S-2P vagy 2P néven ismert technológiát használja, instabilitással küzd, így ezeket nehéz az emlősök sejtjeiben megbízható módon előállítani. Az ember emlős. És két helyettesítésről van szó, korábban említettük, hogy egy szinonim mutáció is betegséghez vezethet.
Az új javasolt szerkezet, a HexaPro, 6 szubsztitúciót használ. Ez nagyszerű a teljesítmény és a stabilitás szempontjából, de mi a helyzet a biztonsággal?
Ha megnézzük az EMA-nak küldött aktuális jelentéseket, akkor azt látjuk, hogy a Moderna és a Janssen (Ad26.COV2.S) az S-2P használatát jelentette, az AstraZeneca pedig megerősítette, hogy nem... és a Pfizer ismertette a többszörös változásokat, de senki nem említette ezt kockázatként.
A szabályozó hatóságnak a génszekvenálás tekintetében nincs útmutatója, a kockázatok mérésére szolgáló eljárásokkal és eszköztárral sem rendelkezik, következésképpen képtelen kockázatkezelési programot kidolgozni a jövőbeni káros események valószínűségének és nagyságrendjének felmérésére. Ismétlem, mint azt már fentebb említettem, több olyan szakasz van, amelyeket jelenleg két, instabil és nehezen megbízhatóan előállítható prolin molekula tart össze, sőt az AZ esetében egyáltalán nem tartják meg ezeket a molekulákat.
https://science.sciencemag.org/content/369/6510/1501
Emlékeztetőül: a Pfizerre vonatkozó japán jelentés kimutatta, hogy a vakcina mRNS-t hordozó nanolipidjei elhagyják az injekció beadásának helyét, és szétterjednek a szervezetben.
"A különböző sejttípusok drasztikusan eltérő kódolási szokásokkal rendelkeznek, különböző tRNS szintjeik vannak, és az egyik szövet transzlációs kinetikájának kiszámítása semmit sem mond egy másik szövet transzlációs kinetikájáról." (Katerina Alexaki) A transzlációs kinetika transzlációs szünetekhez vezethet, amelyek szerepet játszanak a fehérje alakjának szabályozásában, szerkezeti változásokhoz vezethetnek, növelhetik az immunogenitást és megváltoztathatják a működést. Erről már a 90-es évek óta beszámoltak. Jelenleg 51 szövettípust tartalmazó adatbázis áll rendelkezésre, amelyekben ismerten eltérő kódolási módok vannak. SENKI sem tesztelte termékét az összes különböző szövettípussal szemben. SENKI sem tudja, hogy milyen következményekkel jár a terméke.
A felügyeleti hatóságnak fel kell hagynia azzal, hogy úgy viselkedjen, mint egy jóváhagyó bizottság.
December 17-én a Pfizer arról tájékoztatott, hogy eddig 2,9 millió adagot szállítottak Izrael számára, további több millió adag van a raktárban, és azt állítják, hogy 2020 végéig még 50 millió adagot tudnak szállítani.
Izrael 2020. december 19-én kezdte meg a kampányt, és Benjamin Netanjahu miniszterelnök volt az első személy az országban, aki megkapta a vakcinát. Kevesebb mint két hét alatt az izraeliek több mint 10%-a megkapta az első adagot. Izrael lakossága 9 364 000 fő, azaz ~1M. December 9-én az EMA-t feltörték. Januárban az információkat megosztották az interneten.
Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, kapjunk némi kontextust. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága (CHMP) 2021. február 19-én jelentést tett közzé a Pfizer termékéről. Van benne egy "A termék értékeléséhez szükséges lépések" című rész.
Ez a jelentés 3 hónappal azután íródott, hogy Izrael már megkezdte oltási programját. Izraelben február 19-én 4.280.046-an kaptak 1 oltást, 2.932.180-an 2. oltást, összesen 7.212.226 oltást.
datadashboard.health.gov.il/COVID-19/gener…
A Pfizernél két munkafolyamat volt: az 1. folyamat (klinikai vizsgálati anyag) és a 2. folyamat (kereskedelmi folyamat). A két eljárás során különböző termékek születtek: "Nem lehet tehát arra a következtetésre jutni, hogy az eljárások során azonos termékeket állítottak elő".
A készítményben töredezett az mRNS, ami várhatóan nem okoz problémát: "Valószínű, hogy a fragmentált részekből nem fognak fehérjét expresszálni, mivel várhatóan nem stabilak és gyenge a transzlációs hatékonyságuk."
A fragmentumoknban elvileg nincsenek olyan szegmensek, amelyek lehetővé teszik azt, hogy teljesen feldolgozható legyen, de ez nincs így. "a fragmentumok többsége várhatóan csonka átiratokból áll, beleértve az 5' régiót, de a 3' régió és a poli(A) farok hiányzik belőlük. A rövidebb/csonkolt mRNS-nek a sapkával és a poli(A)-farokkal egyaránt rendelkező részarányát jelző eredmények azonban nem állnak összhangban ezzel a tézissel. ...”
Összefoglalva: a termék úgy működik a sejtben, ahogyan azt elvárják tőle. "… a legtöbb fragmentum az in vitro reakcióban történő idő előtti befejezésből származik...."
A poli(A) az mRNS stabilitásának időzítőjeként működik, és az előállítás során nem vizsgálták az értékét. "A farok hossza fontos az RNS stabilitása és a transzlációs hatékonyság szempontjából, ezért a poli(A) farok hosszát be kell vonni a hatóanyagok kibocsátási vizsgálatába"
A weboldal feltörésekor nyilvánosságra került egyik emailben arról írtak, hogy "jelentős a különbség van a klinikai tételek és a javasolt kereskedelmi tételek között az RNS-ben, a sértetlen és a csonka alkotóelemek százalékos arányában - az eltérés aránya körülbelül 78%-55% közti értéket tesz ki."
https://www.bmj.com/content/372/bmj.n627
Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a csonka és/vagy módosított mRNS-ek miatt más fehérjék is létrejöhetnek, mint a tervezett tüskefehérje (S1S2).
Izraelben 7,212,226 olyan injekciót adtak be 4,280,embernek, amelyről tudott volt, hogy a fenti gyártási problémákkal küzd. Az általam idézett, kiszivárgott dokumentum (BWP Rolling Review report to ETF / CHMP, Rolling Review #2) olvastán megállapítható, hogy tényleg egy jó kockázatelemezés, amely sok területre kiterjed, de egyáltalán nem vizsgálja a kodonoptimalizálást.
covidvaccinereactions.com/ema-pfizer-lea…
A gyártóknak nagyon sok gondot okoz, hogy olyan terméket szállítsanak, amely megfelel a cGMP-követelményeknek (vagyis a fentieknek), ezért megértem, hogy teljes egészében figyelmen kívül akarják hagyni a fenyegető veszélyeket. De a felügyeleti hatóság miért nem követeli meg az ellenőrzést? Vannak olyan emberek (legalábbis az FDA-ban), mint például Katerina Alexaki, akik értik a problémát, és kifejlesztettek egy jó eljárást a kodonoptimalizálás működésének validálására a biológiai terápiákban.
Tehát ezt miért nem vizsgálja a szabályozó hatóság (FDA/EMA)?
A fenitek miatt az EMA azt kérte, hogy: "Meg kell adni a domináns fajtákra vonatkozó fehérjék/peptidek jellemző adatait, amennyiben azok rendelkezésre állnak." Tehát az engedélyező hatóság nem tudja, (vagy legalábbis nem tudta), hogy mi az, amit az mRNS létheroz az emberi szervezetben, a kodoninformációkról nem is beszélve.
Ahogy már mondtam, a Pfizer, a Moderna és a Janssen a termékük által létrehozott tüskefehérje stabilizálása érdekében genetikai kódváltoztatást (2P) hajtott végre, Tudjuk, hogy a Pfizer és a Moderna is betűcserét hajtott végre, így most összefoglaljuk azt, amit tudunk.
A genetikai kód betűkből (nukleotidokból) áll, amelyeket hármasával csoportosítva kodonoknak nevezünk. Annak érdekében, hogy megkerüljék az emberi sejtek vírusszaporodást megakadályozó védelmi mechanizmusait, egyes gyártók úgy döntöttek, hogy csellel betűhelyettesítést alkalmaznak. A Pfizer és a Moderna az összes U genetikai betűt N1-metil-pseudouridinnel (Ψ), vagy röviden PSI-vel cserélte ki, hogy lehetővé tegye "az immunrendszer elleni védelmet". A probléma az, hogy ez fordítási hibákat okoz akkor, amikor a riboszómák feldolgozzák a kódot.
https://www.pnas.org/content/116/46/23068
Magyarán, azzal, hogy a gyártók úgy döntöttek, hogy betűhelyettesítést használnak, transzlációs hibákat, mutációkat, variánsokat hoznak létre. Amikor a tudósok azzal próbálkoztak, hogy az emberek immunrendszerét megedzzék a SARS_CoV_2 vírus optimalizált kodonszegmensével, az nem működött. Az optimalizálás "elrontotta".
https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2021.01.24.428004v1.full.pdf
https://pbs.twimg.com/media/E9F4JgTXMAERzkm.jpg
Ismét a figyelmeztetés: "a fehérje funkcióját akár egyetlen szinonim kodoncsere is veszélyeztetheti... és akadályozhatja a megfelelő expressziót, a fehérjék megfelelő hajtogatódását." Vagy a mi esetünkben - a szervezetünk egy olyan fehérjével találhatja magát szemben, amiről nem tudjuk, hogy mit csinál.
A Dr. Alexandra Henrion-Caude genetikussal készített interjúból többet megtudhat az mRNS-készítményeket övező aggodalmakról és az általuk előidézett veszélyekről. Végül Kevin emlékeztetett minket arra, hogy a SARS_CoV_2 több vad víruskomponens (mint például a furin hasítóhely) valamint egy emberi eredetű optimalizált tüske ötvözése, így nagyobb szinonim kodonhasználati különbségeket találunk, mint a vírus „vad” rokonainál.
https://academic.oup.com/ve/article/6/1/veaa032/5837024
Az "Evolution News" 2017. április 21-én megjelent "Genetic Code Complexity Just Tripled" című cikkében a Utah-i Egyetem két tudósának egy genetikai dogmát megdöntő eredményét ismerteti.
https://evolutionnews.org/2017/04/genetic-code-complexity-just-tripled/
A szerzők megerősítik a leírtakat:„A szinonim változások különbségekhez vezetnek a transzlációs sebességekben, amelyek - különösen különböző tRNS-ek használata esetén - eltérő kötési hatékonysággal, gyakorisággal és betöltési aránnyal rendelkeznek, és eltérő mRNS-stabilitást eredményeznek. Ráadásul ugyanaz a tRNS különböző kodonokat különböző hatékonysággal olvas be, amint azt egy in vivo transzlációs sebességmérő rendszerben megállapították.”
A nagy felfedezésük az volt, hogy ha egy hibás kodon egyik oldalán megváltoztatták a kodont, az 10-szeres növekedést eredményezett a fehérje aktivitásában, a másik oldalon lévő kodon megváltoztatása viszont 20-szoros csökkenést okozott, míg mindkettő megváltoztatása 35-szörös növekedést eredményezett.
Azaz úgy tűnik, hogy egy kodon, ami 3 betűből áll, része egy 3 kodonból álló szuperstruktúrának, amelyből az egyik előtte, a másik pedig mögötte van, és ezek mind hatással vannak egymásra.
Következtetések:
1) Nem lehet csak úgy, laboratóriumi környezetben változtatni egy kodonon, és feltételezni, hogy ez a változtatás az embereknél is működni fog. Ez magyarázatot adhat arra, hogy az egy génen végzett laboratóriumi kísérletek miért vallanak kudarcot, amikor emberre viszik át őket.
2) Evolúciós szempontból nézve "a természetes szelekció számára nehézséget jelenten, hogy egy adott gén számára optimális kodonokat találjon" mivel egyetlen kodonra gyakorolt szelekciós nyomás 844.596.301 kodon-kombinációt igényel.
Ez azt jelenti, hogy elképzelhetetlennek tűnik annak az esélye, hogy a SAR_CoV_2 evolúciós nyomás eredménye legyen. A hozzáadott funkciók, az emberre optimalizált tüskefehérje... mindez egy olyan vírusban, amely feltételezhetően denevérektől származik, és evolúciós nyomáson keresztül? Amennyire tudom, a gyártók (Pfizer, AZ, Moderna, Jannsen stb.) által használt kodon-optimalizálás nem veszi figyelembe a tripla-hármasok kapcsolatát, ami azt jelenti, hogy a kodon-optimalizálásuk kiszámíthatatlan jellemzőkkel jár.
ÖSSZEFOGLALÁS: A lehetséges problémákon felül, amelyeket az optimalizálás miatt be tudunk mutatni, a kodonok egymásra utaltsága miatt képtelenek vagyunk előre látni az optimalizálás valódi hatását.