Kovid miatti amnesztia: "Miként ártalmas az, aki vaktában halálos nyilakat lövöldöz, úgy tesz az is, aki álnokul árt társának, és ha rajtakapják, azt mondja: »Ó, csak tréfálni akartam«"

Kígyónyelv, avagy Gríma meséje

Emily Oster írása a The Atlantis nevű magazinban jelent meg, és azt fejtegeti, hogy "meg kell bocsánatunk egymásnak azokat a dolgokat és szavakat, amiket egymással tettünk akkor, amikor még nem voltunk képben a koviddal kapcsolatban."

Elolvasva a cikket a Példabeszédek 26. jutott eszembe:

"7Mint ahogyan a béna sem tudja használni a lábait, éppígy haszontalanok az ostoba bölcsességmondásai.

8Mint aki a parittyájába beleragasztja a követ, olyan az, aki ad a balgák szavára.

9Mint a szálka a részeg kezében,olyanok a bolondok bölcsmondásai.

10Mint az íjász, aki vadul mindenkit megsebez,olyan az, aki ostobát fogad fel, vagy az első ismeretlenben megbízik.

11Amint a kutya visszatér a saját okádására,úgy a balga is megismétli a bolondságát."

Néhány idézet a hölgy esszéjéből:

"2020 áprilisában, más elfoglaltságunk nem lévén, a családommal túrázgattunk.

Varrtam vászonmaszkokat, és ha valaki szembejött, akkor a családunkból az, aki épp elöl ment, egy megbeszélt kézjellel intett. Ekkor felvettük a textilmaszkjainkat. A 4 éves fiam egy ilyen alkalommal, mikor egy hídon haladtunk át, azzal ráripakodott rá egy kislányra, mert az túl közel ment hozzá, hogy: "SZOCIÁLIS TÁVOLSÁGTARTÁS!"....

Emily nem mellesleg egyetemen tanít, sikeres szerző, és az egészségügy és gazdaság összefüggései a szakterülete.

"Betartottuk a szabályokat, mert tudatlanok voltunk."

Érdekesnek tartom ezt a hozzáállást, hiszen 2020 tavaszán már sok információ elérhető volt, csak ásni kellett, igaz, sokat.

Persze - kutatóként is - lehetett kirándulgatni, Netflixet nézni, twitteren és facebookon olvasni a véleményvezéreket és megmondóember szakértőket, utána sem nézni, kik ezek az emberek és honnan jöttek, lehetett kenyeret sütni és táncikáló egészségügyi dolgozókat nézni, hallgatni a hatóságokra, lelki vezetőkre is.

A hölgynek eme gondolatáról ezek az igehelyek jutottak eszembe a Példabeszédek 26-ból:

"12Láttál-e embert, aki bölcsnek tartja magát?A bolondtól többet lehet remélni, mint tőle!

13A lusta beszél így »Oroszlán van az úton!Oroszlánok rohangásznak az utcán!«

14Ahogy az ajtó a sarkán,úgy a lusta is csak az ágyban forgolódva heverészik.

15Ha a lusta bele is mártja a kanalat a tálba,azt túlzásnak, tartja, hogy azt a szájához is emelje."

Ha szeretnél a hírleveleimről értesülni, iratkozz fel:

Megint Emily magvas gondolatai:

“Egy másik példa: Nem álltak rendelkezésre a végleges adatok a Johnson & Johnson oltóanyagának relatív hatékonyságáról a Pfizer és a Moderna mRNS-változataihoz képest .... Nem gonoszság miatt, hanem mert minden bizonytalan volt.”

Erről pedig itt ír a Példabeszédek 26:

"8Mint aki a parittyájába beleragasztja a követ, olyan az, aki ad a balgák szavára.

9Mint a szálka a részeg kezében,olyanok a bolondok bölcsmondásai.

10Mint az íjász, aki vadul mindenkit megsebez,olyan az, aki ostobát fogad fel, vagy az első ismeretlenben megbízik."

Emily Oster azonban meglátta, hogy tényleg baj van, ezért a mentegetőzést és felmentő ítéletet követően aggódni kezd az emberiség jövője, benne a közegészségügy felől:

“Az utóbbi években... elkezdett csökkenni a mindenféle más oltásokat megkapó gyermekek aránya (kanyaró és más betegségek ellen). Ahelyett, hogy arról vitatkoznánk, hogy a COVID vakcinákról szóló üzenetek milyen szerepet játszottak ebben, minden energiánkat arra kell fordítanunk, hogy ezeknek az oltásoknak a száma újra magas legyen.

A gyermekorvosoknak és a közegészségügyi tisztviselőknek együtt kell működniük a közösségi felvilágosító munkában, a politikusoknak pedig fontolóra kell venniük azt, hogy minél szélesebb körben kötelezővé tegyék az iskolai kötelező oltásokat.”

Amnesztia?

Összefoglalva eme "megbékélésre" és "amnesztiára" vágyó asszony szavait, a Példabeszédek 26. bölcsen ennyit mond:

"18Miként ártalmas az, aki vaktában nyilakat és halálos dárdát lövöldöz,

19úgy tesz az is, aki álnokul árt társának,és ha rajtakapják, azt mondja: »Ó, csak tréfálni akartam!«

20Ha kifogy a fa, a tűz elalszik,és ha nincsenek besúgók, a perpatvar is megszűnik.

21Parázshoz szén és a tűzhöz fa kell,a viszály szításához kötözködő ember.

22A sunyin suttogó szavai olyanok, mint a csemege,s a gyomor belsejébe hatolnak.

23Silány ezüsttel bevont cserépedény:ilyen a sima száj a gonosz szív mellett.

24Ajkáról ismerhető fel az ellenség,amikor fondorlatot sző magában;

25ha szavát édesre fordítja, ne higgy neki,mert hét aljasság van szívében!

26Gyűlöletét ravaszul rejtegeti,de gazsága elárulja magát a közösségben.

27Aki másnak vermet ás, maga esik bele,s aki másra követ hengerít, visszagurul az arra.

28A hamis nyelv utálja az igazságot,és a sima száj romlást szerez."

És ha egyben el szeretnéd olvasni Isten Igéjéből a Példabeszédek 26-ot, íme:

1Mint a hó a nyárhoz, az eső az aratáshoz,

éppúgy nem illik a balgához a megtiszteltetés.

2 Ahogy egy veréb is csak tovaszáll s a fecske elrepül,

az ok nélkül kimondott átok sem talál.

3A lónak ostor kell, a szamárnak zabola,

a balgák hátának pedig vessző.

4Ne felelj az ostobának balgasága szerint,

különben te is olyan leszel, mint ő.

5Felelj az ostobának aszerint, amit a balgasága érdemel,

hogy ne higgye magát bölcsnek.

6A saját lábát vágja el, és kárvallást szenved,

aki balga útján küld üzenetet.

7Mint ahogyan a béna sem tudja használni a lábait,

éppígy haszontalanok az ostoba bölcsességmondásai.

8Mint aki a parittyájába beleragasztja a követ,

olyan az, aki ad a balgák szavára.

9Mint a szálka a részeg kezében,

olyanok a bolondok bölcsmondásai.

10Mint az íjász, aki vadul mindenkit megsebez,

olyan az, aki ostobát fogad fel, vagy az első ismeretlenben megbízik.

11Amint a kutya visszatér a saját okádására,

úgy a balga is megismétli a bolondságát.

12Láttál-e embert, aki bölcsnek tartja magát?

A bolondtól többet lehet remélni, mint tőle!

13A lusta beszél így »Oroszlán van az úton!

Oroszlánok rohangásznak az utcán!«

14Ahogy az ajtó a sarkán,

úgy a lusta is csak az ágyban forgolódva heverészik.

15Ha a lusta bele is mártja a kanalat a tálba,

azt túlzásnak, tartja, hogy azt a szájához is emelje.

16A lusta bölcsebbnek tartja magát

hét olyannál, aki okosan tud megfelelni.

17Mint aki kutyát fülön fog,

olyan az izgága, aki más pörébe ártja magát.

18Miként ártalmas az, aki vaktában

nyilakat és halálos dárdát lövöldöz,

19úgy tesz az is, aki álnokul árt társának,

és ha rajtakapják, azt mondja: »Ó, csak tréfálni akartam!«

20Ha kifogy a fa, a tűz elalszik,

és ha nincsenek besúgók, a perpatvar is megszűnik.

21Parázshoz szén és a tűzhöz fa kell,

a viszály szításához kötözködő ember.

22A sunyin suttogó szavai olyanok, mint a csemege,

s a gyomor belsejébe hatolnak.

23Silány ezüsttel bevont cserépedény:

ilyen a sima száj a gonosz szív mellett.

24Ajkáról ismerhető fel az ellenség,

amikor fondorlatot sző magában;

25ha szavát édesre fordítja, ne higgy neki,

mert hét aljasság van szívében!

26Gyűlöletét ravaszul rejtegeti,

de gazsága elárulja magát a közösségben.

27Aki másnak vermet ás, maga esik bele,

s aki másra követ hengerít, visszagurul az arra.

28A hamis nyelv utálja az igazságot,

és a sima száj romlást szerez.