Kutatás: 82 autoimmun betegség epitópjait összevetették a vakcinákban lévő állati, gomba és növényi peptidekkel - eredmények

57 %-ban egy, 78 %-ban pedig két aminosav különbség volt a vakcinafehérjék és az epitópok közt

A tanulmányt ezen a linken olvashatjátok.

Az immunepitóp-adatbázisban szereplő több mint 23000 olyan epitópot elemezve, amelyek 82 autoimmun betegséget ölelnek fel, 57%-ban csak egy, 78%-ban pedig legfeljebb két aminosavmaradvány különbség van a vakcinákban jelen lévő állati, gomba és növényi peptidekhez képest; ez egyértelműen jelzi a vakcinák szerepét ezen betegségek kialakulásában

Összefoglalás

A National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) finanszírozza az Immune Epitope Data Base (IEDB) adatbázisát. Az IEDB a klinikai és orvosi szakirodalomból azonosított epitópokat tartalmazza, és betegségek és betegségkategóriák szerint rendszerezi őket. Elemezték az összes olyan epitópot (23000+), amely kapcsolatban áll 82 emberi autoimmun betegséggel. Az oltóanyagokban található állati, növényi, gombafehérjék szerepét írták le az autoimmun betegségek etiológiájában emberekben és állatokban. Az IEDB-ből származó epitópok elemzésére az oltóanyagokban és biológiai készítményekben jelen lévő állati, növényi, és gomba (APF) fehérjékkel való szekvencia-illesztés céljából BLASTP-et használtunk. A keresést elsősorban szarvasmarha-, csirke-, sertés-, tengerimalac-, afrikai zöld majom-, kínai hörcsög-, egér-, földimogyoró-, szója-, búza-, kukorica-, szezám- és Saccharomyces cerevisiae-proteomokkal végeztük.

Az eredmények azt mutatják, hogy az epitópok 57%-a egyetlen aminosavmaradványban különbözött az APF peptidtől. Az epitópok 78%-a legfeljebb két aminosavmaradékkal különbözött valamely APF peptidtől. A többi epitóp vagy azonos volt, vagy több mint két aminosavmaradványban különbözött.

(Mielőtt belevágunk, mi az az epitóp: Az epitóp az antigénnek az a része, amit az immunrendszer sejtjei felismernek, és amihez az ellene termelt antitest kötődik azért, hogy elpusztítsa. Az antitestek tehát nem egy teljes kórokozót (például vírust, baktériumot) vagy egy egész sejtet (például idegen vörösvérsejtet vagy saját tumorsejtet) ismernek fel, hanem annak csupán egy molekuláris szintű részletét azonosítják. A legtöbb antigén több epitópot is magán hordoz, és ezek mindegyike beindíthatja az immunrendszer ellentámadását. Az epitóp kifejezést az 1960‑as években alkották meg az angol epi‑ (= rajta valamin) és a görög topos (=hely) szavak összevonásával, utalva arra, hogy ezen a helyen történik az antigén‑antitest reakció.)

Az elemzett IEDB epitópok többsége 9-meres peptid volt. A véletlenszerűen kiválasztott 9-meres humán peptidek és az APF-proteomok összehasonlításával kiszámítottuk az egy aminosavmaradék különbség (SAARD) eredményének valószínűségét. Ezt annak valószínűségének megbecslésére használtuk, hogy az IEDB SAARD-illesztések az APF peptidekkel való konkrét egyezések csak véletlen eredményként jelentkeztek-e. A számítások azt mutatják, hogy annak a valószínűsége, hogy a megfigyelt IEDB-illesztések az APF-hez pusztán véletlen eredményt jelentenek, elenyészően kicsi. Az eredmények tehát teljesen egyértelművé teszik, hogy a vakcinákban lévő APF fehérjék okozzák az összes ilyen autoimmun betegséget.

Bevezetés

A vakcinák a gyártási folyamatból származó állati, növényi és gomba (APF) fehérjék ezreit tartalmazzák (1-6). Az influenza elleni vakcinában például 293 darab csirkefehérjét azonosítottak (7). A Priorix Tetra vakcinában aktin és vimentin fehérjéket mutattak ki (8). Minimum 40 éve ismert az, hogy a homológ xenogén antigénekkel történő immunizálás autoimmun betegségeket eredményez (9). A szarvasmarhafehérjéket tartalmazó vakcinák kutyákban autoimmunitást okoztak (10).

Korábban már leírtuk a homológ xenogén antigénekkel történő immunizálással kiváltott autoimmunitás indukciójában szerepet játszó immunológiai mechanizmust (11). A daganatos sejtek az egészséges sejtekhez képest csak kis mértékben különböznek. A fehérjéket kódoló DNS mutációja miatt a rákos sejtek megváltozott fehérjéket jeleníthetnek meg a felszínükön. Az egészséges rákos sejtek védekezési mechanizmusai közé tartoznak az ilyen megváltozott fehérjékre irányuló immunválaszok. Ezért a rákos sejtek ellen irányuló immunválasz mindig magában hordozza a veszélyét a nem módosított fehérjét megjelenítő egészséges sejtekkel szembeni keresztreaktív immunválasznak. Ezért a rák által kiváltott autoimmun válaszok a normális, egészséges immunrendszeri viselkedés következményei.

Az állati fehérjék az emberi fehérjékhez képest minimális eltéréseket mutatnak. Az emberek és állatok között azonos peptidek az erős szelektív tolerancia miatt valószínűleg nem okoznak problémát. Az egy aminosavmaradványnyi különbséggel rendelkező peptidek viszont az egyik legerőteljesebb keresztreaktív immunválaszt idézik elő (11). Alkalmasak arra, hogy autoimmun betegségeket idézzenek elő. Az állati fehérjék beadása rákellenes immunválaszt eredményez, mivel az immunrendszer az állati fehérjéket megváltozott emberi fehérjéknek érzékeli. A vakcinában lévő adjuvánsok fokozzák ezt a rákellenes immunválaszt. Ez a mesterséges rákellenes válasz, amely a vakcinákban vagy biológiai készítményekben lévő több ezer APF-fehérje ellen irányul, ezért keresztreakcióba lép és számos autoimmun betegséget okoz.

Emiatt kiszámítható, hogy az IEDB-ben lévő, autoimmun betegséggel kapcsolatos epitópok és a vakcinákban lévő homológ APF peptidek között az egyetlen aminosav-maradék különbség (SAARD) előfordulása nem véletltenül fordul elő. Ennek ellenőrzésére BLASTP-elemzést végzünk.

Módszerek

A bioinformatikai elemzéshez a fehérjékre vonatkozó alapvető helyi igazodási kereső eszközt (BLASTP) (12), az univerzális fehérjeforrást (UniProt) (13) és az immunepitóp-adatbázist (IEDB) (14) használták.

Konkrétan az IEDB peptidek BLASTP szekvencia-illesztését szarvasmarha-, csirke-, sertés-, tengerimalac-, afrikai zöldmajom-, kínai hörcsög-, egér-, földimogyoró-, szója-, búza-, kukorica-, szezám- és Saccharomyces cerevisiae-proteomokkal végeztük el. A vakcinák és a biológiai készítmények mindezen szervezetekből származó fehérjerészleteket tartalmaznak a vírusok vagy baktériumok tenyésztéséhez használt táptalajok, a fehérjeexpresszióhoz használt rekombináns sejtek/szervezetek vagy a segédanyagok miatt.

Eredmények

Az IEDB peptidek 57%-a rendelkezik SAARDdal, és 78%-uk legfeljebb két aminosavval különbözik a vakcinákban található állati, gombás vagy növényi peptidektől.

Értekezés

Ez az eredmény vajon a véletlen műve lehet?

Az elemzett IEDB epitópok többsége 9-mer peptid volt. Ötezer 9-mer peptidet választottunk ki véletlenszerűen a humán proteomból. A BLASTP futtatásával ezeket a peptideket összehasonlítottuk az egyes organizmusok proteomjával vagy egy részhalmazával. Ez megadja számunkra annak a valószínűségét, hogy a véletlenszerűen kiválasztott humán peptideknek milyen SAARD-ot jelentő illeszkedése van az említett szervezetek peptidjeihez képest. Ezek az 1. táblázatban a " Véletlenszerű SAARD-illesztés" alatt találhatók. Ennek ismeretében kiszámíthatjuk az IEDB epitópokhoz való tényleges SAARD-illesztés véletlenszerűségének valószínűségét. Ez az 1. táblázatban a "A tényleges SAARD-eredmény becsült valószínűsége, amely csak véletlenül következik be" alatt szerepel.

Egy egyszerű pénzfeldobásos példára a számítást a következőképpen végezzük el:

Egy szabályos pénzérme 10 próbája során mondjuk 7 fej, 3 írás eredmény valószínűségének kiszámítása:

Valószínűség = (0,5^7) × ( 0,5^3) × 10! / (7! × 3!)

Ahol: 0,5 egy szabályos érme fej vagy írás kimenetelének valószínűsége.

Egy hibás érme esetében, mondjuk a fej kimenetel valószínűsége = 0,4 és a végeredmény 0,6, akkor:

Valószínűség = (0,4^7) × ( 0,6^3) × 10! / (7! × 3!)

Az IEDB peptidek valószínűségi elemzésénél az eredmény 23192 kísérletre (peptidekre) vonatkozik.

A "fej eredmény" az 1. táblázat "Random SAARD alignment " bejegyzései. A "végeredmény" valószínűsége 1-"fejeredmény".

Számítási minta kínai hörcsögre:

Valószínűség = ((889/5000)^4574) × ((4111/5000)^18618) × 23192! / (4574! × 18618!)

Valószínűség = 1,488e-15

Ahol: 889×100/5000 = 17,8% a kínai hörcsögre vonatkozó bejegyzés az 1. táblázatban. A BLASTP-elemzés az 5000 elemzett peptidből 889 SAARD-ot mutat. És 4574×100/23192 = 19,7% az 1. táblázatban szereplő IEDB-bejegyzés a kínai hörcsögre vonatkozóan. A BLASTP-elemzés 4574 SAARD-ot mutat az elemzett 23192 peptidből.

Az 1,488e-15 érték tehát annak a valószínűsége, hogy a 23192 peptidből pontosan 4574 SAARD-illesztést kapunk. A valószínűség minden 4574-nél nagyobb érték esetén csökken. Konzervatív módon, a 4574-es értékkel megegyező valószínűséget alkalmazva az összes >4574-es értékre, a 4574 vagy annál nagyobb számú SAARD-illesztés véletlenszerű előfordulásának valószínűsége 1,488e15 * 18618 = 27e-12, a táblázatban szereplő bejegyzés.

A számítások elvégzéséhez a Gnome kalkulátort használtuk, és az eredményeket a Qalculate! kalkulátor és a WolframAlpha (15) segítségével ellenőriztük, mivel a táblázatkezelő nem képes elvégezni ezeket a számításokat.

A számítások egyértelművé teszik, hogy a fenti eredmények nem lehetnek pusztán véletlenek, és hogy a vakcinákban lévő állati/növényi/gombás antigének elleni immunizáció okozza ezeket az autoimmun betegségeket az IEDB-ben.

Következtetés

Az állati, növényi vagy gombafehérjéket tartalmazó vakcinák rendkívül veszélyesek, és számos autoimmun betegséget és rákot okoznak (16-19). Az oltóanyagokban lévő minden nem célfehérjét olyan eljárások segítségével, mint például az affinitáskromatográfia, haladéktalanul el kell távolítani (20).

Felhasznált irodalom

¹ Kattan JD, Cox AL, Nowak-Wegrzyn A, Gimenez G, Bardina L, Sampson HA, et al. Allergic reactions to diphtheria, tetanus, and acellular pertussis vaccines among children with milk allergy. J Allergy Clin Immunol. 2011; Conference(var.pagings):AB238.

² Arumugham V. Oxford Vaccine Group Vaccine Knowledge Project's Vaccine Ingredient and vaccine safety misinformation exposed [Internet]. 2019 [cited 2019 Dec 11]. Available from: https://doi.org/10.5281/zenodo.3477854

³ National Academies of Sciences and Medicine E. Finding a Path to Safety in Food Allergy: Assessment of the Global Burden, Causes, Prevention, Management, and Public Policy. Stallings VA, Oria MP, editors. Washington, DC: The National Academies Press; 2017.

⁴ Gardasil Package Insert [Internet]. Available from: http://www.fda.gov/downloads/BiologicsBloodVaccines/Vaccines/ApprovedProducts/UCM111263.pdf

⁵ ENGERIX-B HIGHLIGHTS OF PRESCRIBING INFORMATION [Internet]. Available from: https://www.fda.gov/media/79341/download

⁶ Arumugham V, Trushin M V. Role of NMDA receptor autoimmunity induced by food protein containing vaccines, in the etiology of autism, type 1 diabetes, neuropsychiatric and neurodegenerative disorders [Internet]. International Journal of Pharmaceutical Research. 2019 [cited 2019 Apr 15]. p. 428-37. Available from: https://doi.org/10.5281/zenodo.1463600

⁷ Jacob L, Leib R, Ollila HM, Bonvalet M, Adams CM, Mignot E. Comparison of Pandemrix and Arepanrix, two pH1N1 AS03-adjuvanted vaccines differentially associated with narcolepsy development. Brain Behav Immun. 2015 Jul;47:44-57.

⁸ Corvelva. Vaccinegate:Study on the chemical composition profile of Priorix Tetra [Internet]. 2018 [cited 2019 Aug 24]. Available from: https://doi.org/10.5281/zenodo.3421558

⁹ Arumugham V. Vaccination with bovine, chick, yeast antigens synthesizes cross-reactive antibodies targeting human acetylcholine receptor and MuSK protein to cause Myasthenia Gravis: Confirmed by natural experiment (VAERS data), bioinformatics, case reports, animal experiments and titer study [Internet]. 2019 [cited 2019 Sep 16]. Available from: https://pdmj.org/papers/lockdowns_failed_to_reduce_deaths_in_the_us/

¹⁰ Hogenesch H, Azcona-Olivera J, Scott-Moncrieff C, Snyder PW, Glickman LT. Vaccine-induced autoimmunity in the dog. Adv Vet Med. 1999;41:733-47.

¹¹ Arumugham V, Trushin M V. Cancer immunology, bioinformatics and chemokine evidence link vaccines contaminated with animal proteins to autoimmune disease: a detailed look at Crohn's disease and Vitiligo. J Pharm Sci Res. 2018;10(8):2106.

¹² Altschul SF, Madden TL, Schäffer AA, Zhang J, Zhang Z, Miller W, et al. Gapped BLAST and PSI- BLAST: a new generation of protein database search programs. Nucleic Acids Res. 1997;25(17):3389-402.

¹³ UniProt: the universal protein knowledgebase. Nucleic Acids Res. 2017 Jan 4;45(D1):D158-69.

¹⁴ Vita R, Mahajan S, Overton JA, Dhanda SK, Martini S, Cantrell JR, et al. The Immune Epitope Database (IEDB): 2018 update. Nucleic Acids Res. Oxford University Press; 2019;47(D1):D339-43.

¹⁵ Wolfram|Alpha: Computational Intelligence [Internet]. [cited 2020 Jan 8]. Available from: 

https://www.wolframalpha.com/

¹⁶ Arumugham V. Vaccines and Biologics injury table based on mechanistic evidence - Mar 2019 [Internet]. 2019 [cited 2019 May 16]. Available from: https://zenodo.org/record/2582635/files/viittoc0302http.pdf?download=1

¹⁷ Arumugham V. As predicted, animal protein containing biologics induce de novo autoimmune disorders [Internet]. 2019 [cited 2019 Dec 29]. Available from: https://doi.org/10.5281/zenodo.3483322

¹⁸ Arumugham V. Expanding ASIA to GAVIDOTTIR : GAmut of Vaccine Induced Damage emphasizing Off TargeT Immune Responses [Internet]. 2019 [cited 2019 Oct 23]. Available from: https://doi.org/10.5281/zenodo.3478840

¹⁹ Arumugham V. Role of anti-carbonic anhydrase 2 antibodies induced by vaccine antigens, in the etiology of acute myeloid leukemia and other malignancies [Internet]. 2019 [cited 2019 Nov 14]. Available from: https://doi.org/10.5281/zenodo.3534442

²⁰ Zhao M, Vandersluis M, Stout J, Haupts U, Sanders M, Jacquemart R. Affinity chromatography for vaccines manufacturing: Finally ready for prime time? Vaccine. Netherlands; 2018 Apr;