Robert Malone cikke angolul itt olvasható, megjelent: 2022. február 26.
A "Gell-Mann-amnézia effektus" kifejezést Dr. Michael Crichton alkotta meg, annak leírására, amikor a fősodratú médiában és a szakmai területed "elfogadott narratívájában" hamis információkba ütközöl, és saját személyes tapasztalatból tudod, hogy ez a narratíva nem igaz. Ezután előfordul, hogy abbahagyod a kritikus gondolkodást, és elkezdesz megbízni ezekben a bizonyos "szakértőkben" (az örökölt/főáramlat által "jóváhagyott" médiában) egy olyan területen, amely nem tartozik a szakterületedhez.
Az a mondanivalója, hogy a kritikus gondolkodás képességét akkor is használnunk kell, ha az alapkompetenciáinkon kívül vagyunk.
Crichton ezt írja:
"Röviden megfogalmazva, a Gell-Mann-amnézia effektus a következő. Kinyitod az újságot, és egy általad jól ismert témában olvasol egy cikket. Murray esetében a fizikáról. Az én esetemben a szórakoztatóiparról. Elolvasod a cikket, és látod, hogy az újságíró egyáltalán nem ért sem a tényekhez, sem a témához. Gyakran előfordul, hogy a cikk annyira téves, hogy valójában visszafelé mutatja be a történetet, megfordítva az okot és az okozatot. Murray esetében a fizikáról. Az én esetemben a szórakoztatóiparról. Elolvasod a cikket, és látod, hogy az újságíró egyáltalán nem ért sem a tényekhez, sem a témához. Gyakran előfordul, hogy a cikk annyira téves, hogy valójában visszafelé mutatja be a történetet, megfordítva az okot és az okozatot. Úgy hívom ezeket, hogy "a vizes utcák okozzák az esőt" történetek. Ezekkel van tele a média. Mindenesetre az ember elkeseredve vagy szórakozottan olvasgatja a cikkekben található sorozatos tévedéseket, aztán amikor átlapozol a hazai vagy nemzetközi ügyekre, akkor úgy olvasod, mintha az összes többi írás valahogy pontosabb lenne például Izraelről, mint az imént olvasott baromság. Átlapozol, és máris elfelejtetted, még azt is, amit tudtál".
- Michael Crichton (1942-2008)
Más szavakkal: gondolkozz!
Ezzel a korszakváltással egy újabb háborúba jutottunk. A saját érdekünkben muszáj gondolkoznunk. Megint kormány(ok) akarják majd irányítani a narratívát. Ők fogják kontrollálni, hogy a főáramú média és a nagy tech cégek hogyan reagálnak erre a válságra. Ne dőljetek be az uralkodó paradigmának, hanem gondolkozzatok. Ássatok mélyebbre. Annyira szerencsések vagyunk, hogy az alternatív média korszakában élünk. Bármennyire is gyűlöli a kormányzat ezt, még mindig vannak olyanok, akik az igazságot keresik, és még mindig megvan ez a képességünk, hogy saját magunk gondolkodjunk és olyan információkat találjunk, amelyek nem könnyen elérhetőek az MSM-en.
Ma reggel, miközben a feleségemmel, Jill-lel reggeliztem, a pénzügyi helyzetünkről beszélgettünk. Miközben a kávét kortyolgattam, azt mondtam neki: "Nem tudok eleget a közgazdaságtanról ahhoz, hogy értékelést adjak a kriptovalutáról, arról, hogy az ukrajnai helyzet hogyan fogja befolyásolni a világgazdaságokat, és arról globális nyomulásról sem, hogy a monetáris pénzről a digitális valutára térjenek át.". Azt mondta nekem, hogy valójában egész életemben a politikát, a befektetéseket és a globális gazdaságokat vizsgáltam azért, hogy a világban való élés lehetőségét tanulmányozzam. Akkor most mi a fenéért gondoltam, hogy képtelen vagyok elemezni a jelenlegi gazdasági helyzetet? És akkor jött a csattanó: tovább kell mennem, és többet kell kutatnom a témában. Igaza van, intellektuálisan lusta voltam. Sőt, hagytam, hogy az örökölt fősodratú média és az erőltetett propaganda elvegye az eszemet. Átadtam a kritikus gondolkodásomat az MSM-nek. Beleestem a "Gell-Mann Amnéziába": Mindig ez történik. Az "alapító atyák" idejében, több mint 250 évvel ezelőtt, az emberek nem engedhették meg maguknak azt a luxust, hogy intellektuálisan lusták legyenek. Maguknak kellett gondolkodniuk. Ez az, ami annyira más a vidéki életben. Folyamatosan változnak a problémák folyamatosan, és nagyon is a jelenben vannak. Magadnak kell megoldanod őket. Ez a valóság az, ami az Amerikai Egyesült Államokat, mint országot és mint kultúrát létrehozta.
Az Egyesült Államoknak újra létre kell hoznia a kritikus gondolkodók hadseregét. Ez az, ahogyan mi, a nép visszaszerezzük a hatalmunkat. Olyan jelölteket kell találnunk a választott hivatalokba, akik saját maguk gondolkodnak, és dolgoznunk kell azért, hogy megválasszuk őket. Itt az ideje, hogy ne fogadjuk el a középszerűséget és a korrupciót a választott tisztségviselőinkben. És nincs többé WEF-képzésen átesett senkiházi, aki azt teszi, amit a nem amerikai, nem megválasztott harmadik pártok mondanak neki.
A republikánus párt egyes elemei felélesztik alapvető hitrendszerüket azért, hogy felvegyék a harcot a globalizált közegészségügyi mélyállamból érkező nehézkes kormányzati rendeletekkel szemben. Felismerik, hogy a nagy gyógyszeripar és az azt támogató Világgazdasági Fórum csatlósai beszivárogtak kormányunk minden szintjére és gyakorlatilag a nyugati "demokráciák" minden "világvezetőjébe". Felismerik, hogy a WEF által irányított korporatizmus és totalitárius gondolkodás sok választott tisztségviselő számára normává vált. Hogy ezeket a tisztviselőket a WEF képezte ki. Ennek véget kell vetni. A kritikus gondolkodók seregének, amely a Nagy Ébredéssel együtt emelkedik ki, minden lehetséges módon támogatnia kell ezt az erőfeszítést. Miért? Mert a közegészségügy csak a "jéghegy csúcsa"; a WEF-nek nagy tervei vannak velünk az életünk minden területén!