#nemattólvan - avagy ki ül fordítva a lovon? Kinek mit kell bizonyítania abban az esetben, ha a 👑🦠 ellen beadott 💉 után bármilyen "mellékhatás", egészségromlás, vagy halál következik be?

I. MI AZ, HOGY "MELLÉKHATÁS"?

Köszönöm, hogy elolvasod.

Ha szeretnéd megkapni a hírleveleimet, iratkozz fel.

A klinikai kutatások során a nemkívánatos események - magyarul "gyógyszermellékhatások" fogalma:

Olyan kedvezőtlen egészségügyi változások, beleértve a kóros laboratóriumi eredményeket, amelyek a klinikai vizsgálatban résztvevőknél a klinikai vizsgálat során vagy a vizsgálatot követő meghatározott időszakon belül jelentkeznek.

II. KINEK ÉS MIT KELL BIZONYÍTANIA?

Tekintettel arra, hogy a 👑🦠 ellen beadott 💉-ok még mindig klinikai kutatási szakaszban vannak, így a 💉t követően bekövetkezett bármilyen kedvezőtlen hatás (mellékhatás), egészségromlás vagy halál esetén a gyártónak/forgalmazónak stb. be kell bizonyítania azt, hogy KIZÁRT AZ, hogy a beadott 👑🦠 elleni 💉 és az egészségromlás/halál között okozati összefüggés áll fenn.

Tehát nem a sérelmet szenvedett embernek (vagy az őt sirató hozzátartozónak) kell bizonyítania az okozati összefüggést.

Azaz minden egyes mellékhatásért, ha az okozati összefüggés nem zárható ki az 💉 és az egészségromlás, betegség, halál között az felel, aki a sérelmet okozta.

III. KI FELELŐS MÉG A MELLÉKHATÁSOKÉRT?

A 👑🦠 elleni 💉okra buzdító összes propagandista, az 💉t beadó és/vagy a mellékhatások fennállását és/vagy kezelését megtagadó, vagy a #nemattólvan szöveget nyomató orvosok figyelmébe ajánlom az alábbiak tanulmányozását:

Létezik egy bűncselekmény, amelynek a neve "foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés."

1. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést bárki elkövetheti, akinek a foglalkozását olyan szabályok határozzák meg, amelyek célja, hogy az adott foglalkozással érintett személyek biztonságát garantálja.

Ez pedig számos foglalkozásról elmondható, akiknek foglalkozása a szokásosnál is nagyobb körültekintést igényel.

Az orvosi hivatás gyakorlói a szokásosnál is jobban ki vannak téve annak a veszélynek, hogy egy rossz döntés meghozatala után büntetőeljárás indul velük szemben foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt.

2. A bűncselekmény jogi tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya az élet, a testi épség és egészség sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek.

A jogalkotó végső soron ennek a tényállásnak a megalkotásával szándékozik elérni, hogy a foglalkozás gyakorlója munkája során annak írott és íratlan szabályait megtartsa.

A szabályok akár gondatlan megszegése ugyanis könnyen eredményezheti, hogy más élete, testi épsége, egészsége veszélybe kerüljön, testi sérülés, maradandó fogyatékosság, egészségromlás, tömegszerencsétlensége sőt akár halál következzen be.

3. A foglalkozási szabályszegés

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést olyan szabályok megszegésével követhető el, amelyek célja, hogy garantálja a foglalkozással érintett személyek biztonságát. Nincs jelentősége annak, hogy a szabályszegés tevéssel vagy mulasztással valósul-e meg.

Vannak azonban olyan szabályok, melyek alkalmazására mindig az adott helyzetnek megfelelően kell sort keríteni. Az orvos hivatásának gyakorlását a jogszabályokban, egyéb előírásokban meghatározott írott szabályokon túl számos ilyen, mérlegelést igénylő előírás is meghatározza. Foglalkozási szabálynak minősülhetnek az orvosi tevékenység tudományos szabályai is.

4. Szándékosság

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gondatlanul és szándékosan is elkövethető. A szabályszegéssel megvalósuló bűncselekményeknél szokásos kétlépcsős vizsgálatot kell alkalmazni: az elkövetési magatartással kapcsolatos bűnösség vizsgálatát az eredményhez fűződő bűnösség vizsgálata követi.

A foglalkozási szabályokat megszegő elkövető felelősségét nem befolyásolja az, ha mások is szegtek meg foglalkozási szabályokat, amennyiben a tényállási elemek megvalósultak.

5. A bűncselekmény törvényi tényállása:

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés: Btk.: 165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben – az ott tett megkülönböztetés szerint – egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Források:

https://acrpnet.org/2019/02/12/a-fresh-take-on-the-adverse-event-landscape/

https://clinicaltrials.gov/ct2/help/adverse_events_desc

https://ett.aeek.hu/bioetikai-kodex/#_Toc92704399

2002. évi VI. törvény

az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről

https://njt.hu/m/jogszabaly/2002-6-00-00

https://lorik.hu/buntetojog/az-elet-a-testi-epseg-elleni-buncselekmenyek/foglalkozas-koreben-elkovetett-veszelyeztetes/

https://www.ema.europa.eu/en/ich-e6-r2-good-clinical-practice

Fotó forrása: https://www.speaknyelviskola.hu/angol-nyelviskola-horse/