Nincs új a nap alatt - meddig van jelen a testben az a fránya tüske?
2021. novemberében megjelent fősodor tanulmány - ismétlés
Mostanában újdonságként szoktak előadni olyan dolgokat, amelyeket már a kovid elleni oltások hajnalán tudtak, és aki “követte a tudományt”, az igazit, az szintén tudta.
Az egyik ilyen tudás az, hogy a Nobel díjat érdemlő kodonoptimalizálás hatására a SARS-CoV-2 néven elhíresült kórokozó legpatogénebb része, a tüskefehérje emberekbe beoltott mRNS-e nem, vagy csak nagyon nehezen bomlik le és nagy valószínűséggel beépül a génállományba (reverz transzkripszió + SV40-es plazmiddal megküldték - hogy biztos legyen, ami tuti.), emiatt pedig az oltottakban a tüskefehérje is jelen van. Sokáig. Meddig? Hát …
Habár a következő tanulmány sem a reverz transzkripciót, sem a plazmidokat nem említi, de ebből a 2021. novemberében megjelent fősodor cikkből elég könnyen le lehetett vonni azt a következtetést, hogy patogén tüskeprotein - és nyilván az azt indukáló mRNS is - jó sokáig az oltottakban lesz.
Ezt a tanulmányt 2021. novemberében lefordítottam, meg is osztottam, most csak elővettem a weboldalamról, és kicsit leporolva újra megosztom.
A tanulmány lényege: A keringő exoszómákból a tüskefehérje és az ellenanyag a Pfizer-BioNTech első oltást követő 5. hónap végére sem tűnt el.
A kutatás során Pfizer-BioNTech oltással beoltott embereknél a vakcinázását követően a SARS-CoV-2 tüskefehérjét hordozó exoszómák kialakulásának és ezek keringésének, valamint az antitestek kialakulásának a folyamatát elemezték.
Az eredmények azt mutatták, hogy a tüskefehérjét expresszáló exoszómák az oltást követő 14. napon kezdtek el keringeni, és csak a második oltást követő 14 nappal jelentek meg az antitestek.
A második oltást követően a tüskefehérjét hordozó exoszómák, a SARS-COV2 elleni antitestek és az IFN-γ és TNF-α-t kibocsátó T sejtek száma növekedett.
Az exoszómák felületén a transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálat a tüskefehérje antigénjét mutatta ki.
A tüskefehérjét és az antitesteket tartalmazó exoszómák száma a vizsgálati időszak öt hónapja alatt csökkent, de az exoszómákban az első oltást követő ötödik hónap végén is detektálható volt mind a tüskefehérje, mind az antitestek.
Ez a kutatás 2021. november 15-én jelent meg a The Journal of Immunology tudományos folyóiratban.
Ha megnézed az ábrát, akkor bizony a 4. hónap végén is jelen van mind a tüskefehérje, mind az ellenanyag. Ami nem jó hír.
Nagyon szomorú. Nemcsak hogy 5 hónap alatt nem tűnt el, de 25-30 hónap alatt sem - és teljesen valószínűleg sohasem fog, ha beépült a genomba. Biológusként nekem az első reakcióm 2020 szeptemberében, amikor megtudtam, hogy mRNS-alapú lesz a vakcina, az volt, hogy "reverz transzkriptáz". Csak egy évig tanultam genetikát az egyetemen, de ez egyből beugrott. Az orvosoknak hogyhogy nem jutott eszébe? Ők nem tanultak genetikát az egyetemen? Miért nem értette az emberek többsége sem. akiket még hónapokig próbáltam rávezetni a józan paraszti ész alapján, hogy figyelj, ha a vírus azért okoz problémát, mert tüskefehérjét termel, akkor te beadatsz magadnak valamit, ami tüskefehérjét termeltet a szervezettel? De az értetlenség falába ütköztem. :-(
És sokan még most sem akarnak egyáltalán ránézni sem, hogy hogyan is volt ez az egész kovid cirkusz.