Bevezető
2013. nyarán a Human Vaccines and Immunotherapeutics-ben, a Vakcinák és Immunterápiák nemzetközi folyóiratában egy nagyon érdekes cikk jelent meg. A cikk egyik szerzője az a doktor Robert Malone, aki a Covid19 mRNS vakcinák elleni küzdelem egyik élharcosa.
A videó leirata
A tanulmánynak már a címe is nagyon izgalmas: Vakcinák előállítása a szükség idején, az alcíme pedig így hangzik: Az újonnan megjelenő kórokozók elleni védekezés és a biológiai önvédelem lehetséges megoldásai.
A cikk írói úgy közelítenek a vakcinázáshoz, mint egy hadművelethez. A teljes cikk angolul ezen a linken olvasható, illetve a lényeges részek lefordításra is kerültek belőle, alább olvashatjátok.
A szerzők elképzelése szerint a vakcinák előállítása során paradigmaváltásra van szükség, mivel túl hosszú ideig tart az oltóanyagok elkészítése és engedélyeztetése. Úgy vélik, hogy az Egyesült Államokat súlyosan fenyegetik egyrészt a járványos megbetegedések, másrészt pedig biológiai fegyverrel végrehajtott támadások, amelyek konkrétan fertőző betegségek elterjesztésével történnének. A védekezés érdekében kidolgoztak egy javaslatot arra, hogy miként lehet az oltások előállítását és engedélyeztetését olyan jelentősen felgyorsítani, hogy néhány hét, hónap alatt beoltható legyen a lakosság a halálos fertőzések ellen.
A korábbiakban alkalmazott logikával szemben, attól eltérően három sarokpontot fogalmaztak meg.
Az első és legfontosabb, hogy egy járvány esetén annak kell lenni a kiindulópontnak és a lényegnek, hogy már a járvány kitörése előtt biztosítva legyen az, hogy az embereket ne betegítse meg a kórokozó. Tehát nem a fertőzés, a betegség átadásának a megakadályozása a cél, az nem fontos. Míg a hagyományos oltások esetén a megfertőződés megállítása és a járványok megakadályozása a cél, immár ez nem fontos, hanem a fertőzés terjedésének gátlása helyett olyan vakcinákat kell készíteni, amelyek nem a fertőzés átadását akadályozzák meg, hanem a megbetegedést. Vagy a súlyos megbetegedést.
A második sarokpont az, hogy szerintük az orvostudományban olyan jelentős fejlődés történt, hogy már nem szükséges a hosszadalmas engedélyeztetési folyamat, mert biztonságos és hatékony vakcinák gyárthatóak a kísérletek kihagyásával is, mivel egy teljesen új típusú oltásra tesznek javaslatot. Véleményük szerint az új géntechnológiák és a modern gyártási folyamatok garantálják azt, hogy ez az új típusú oltóanyag biztonságos és hatékony legyen.
A harmadik pont pedig az, hogy tekintettel arra, hogy a genetika területén már szinte mindent tudnak a tudósok, ezért képesek arra, hogy kiválasszák az adott kórokozó leginkább veszélyes, legpatogénebb, legjobban megbetegítő részét, és genetikai eszközökkel ebből el lehet készíteni a vakcinát kevesebb, mint 24 óra alatt. Ezt a legpatogénebb, legveszélyesebb részt epitópnak nevezik. Tehát epitóp alapú génoltásokat kell előállítani, amelyek a súlyos megbetegedést akadályozzák meg, nem pedig a megfertőződést.
A cikk két ábrát tartalmaz, az elsőt alább, a fordítását pedig alatta láthatják.
Összevetve a hagyományos vakcinafejlesztés több éves időigényével, a cikkírók, köztük doktor Malone szerint pár hét, néhány hónap alatt elkészíthető és beadható az embereknek az oltás.
Hangsúlyos dolog az, hogy lényegében még a valódi járvány elterjedése előtt biztosítani kell azt, hogy mindenki be legyen oltva, így mire megfertőződnek az emberek, addigra már védettek lesznek a kórokozóval szemben. Tehát egyáltalán nem fontos az, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.
A zéró pont az első beteg detektálása.
Ehhez képest kevesebb, mint 24 óra alatt a génbankból be lehet szerezni a patogént és meg lehet ismerni a teljes genomját, amelyből el lehet készíteni a vakcinát, ezt genomból vakcina névvel illették. Doktor Malone és kollegái még DNS vakcinában gondolkodtak egyébként. Miután elkészítették az első napon a genomból a vakcinát, utána egy úgynevezett kazettába teszik azt, és becsomagolják a szállítóeszközbe, a vektorba. Ők kationos liposzómákba kívánták csomagolni a vakcina hatóanyagát. Ezután történik meg az engedélyeztető hatóság bevonása a folyamatba, még mindig csak pár nap telt el az első beteg detektálása óta. Miután bemutatták a hatóságnak a vakcinát, létrehoznak mag-vakcinákat. Malone-ék azt is javasolták, hogy több gyárat kell létesíteni az Egyesült Államok területén és másutt is.
Ezeket a magvakcinákat el kell juttatni a gyárakba, ahol aztán legyártják őket, még mindig csak hetek teltek el az első beteg óta. Az ő elképzelésük az volt, hogy az oltóanyagot mikrotűkkel ellátott tapaszokkal juttatják, adják be az emberekbe. Az időtervük alapján néhány hónap alatt kipostázzák ezeket a tapaszokat az embereknek, és azok felragasztják magukra a mikrotűs tapaszokat még azelőtt, hogy egyáltalán kitört volna a járvány.
A kutatók nem voltak tétlenek, hanem 2013-ban az általuk javasolt modellt, annak az első lépéseit meg is valósították.
Ezt láthatjuk ezen az ábrán. 2013. április 5-én a H7N9 – madárinfluenza – kórokozója génszekvenciáját megkérték a génbankból, a GISSAID. Kiválasztották a két legpatogénebb epitópot. Április 6-án kész voltak a kétféle H7N9 vakcinával.
Doktor Malone és kollégái mindezt az Amerikai Egyesült Államok Közegészségügyi Sürgősségi Orvosi Elhárítási Programja keretében tették, írták.
Robert Malone a floridai bíróság előtt eskü alatt tett vallomásában az életrajza ismertetése egyebek mellett ezeket is mondja:
Kétezerkettő és kétezer három között az Egyesült Államok védelmi minisztériumának dolgoztam a biológiai védekezésben tanácsadóként. A Bill és Melinda Gates Alapítvány által finanszírozott Vakcina Alapítványnak dolgoztam kettőezernégy és kettőezeröt között.
Kettőezerhúsz januárja óta az Egyesült Államok védelmi minisztériumának dolgozom a cégemen keresztül, ahol a feladatom a kovid elleni vakcinák és gyógyszerek fejlesztésében történő tanácsadás. Emellett Indiának is dolgozom, részt veszek egy kovid elleni oltóanyagfejlesztés első fázisában.
Több étvizede részt veszek a biológiai fegyverkezés elleni állami projektekben.
Jelenleg is aktív tagja vagyok a kovid19 elleni gyógyszerek és oltóanyagok fejlesztése állami hatósági szervezetei bizottságainak az NIH-ben.
Dr. Robert Malone életrajza angolul:
És a Covid19 oltóanyaggal kapcsolatban egy ábra.
És a cikk fordítása:
Összefoglaló:
Az Amerikai Egyesült Államok Közegészségügyi Sürgősségi Orvosi Elhárítási Programja (Public Health Emergency Medical Countermeasures Enterprise: PHEMCE) a stratégiai felkészültség és a reagálási képessége terén komoly eredményeket ért el. Számos előrelépés történt a tervezés, a biológiai fenyegetés elleni védekezési módszerek fejlesztésében, engedélyeztetésében, a gyártásban, a készletezésben és a bevetésben. Komoly fejlődést értünk el a biológiai védelmi megfigyelés területén, és az új módszerek és a megnövekedett ismeretek elősegítik a közegészségügyre potenciálisan veszélyes új kórokozók korai beazonosítását. Sajnos továbbra is jelentős akadályok állnak a hatékony nemzeti biológiai védelmi gyorsreagálási képesség útjában, mivel a vakcinák tervezése, fejlesztése, gyártása, klinikai tesztelése és engedélyezési eljárása terén továbbra is súlyos késedelmek tapasztalhatók. Ez fokozottan vonatkozik az "új kórokozók", például a madárinfluenza H7N9 és H5N1, valamint az új koronavírusok, például a hCoV-EMC által jelentett rendkívül komoly fenyegetettségre. A vakcinák fejlesztésének, előállításának, klinikai tesztelésének és engedélyezésének hagyományos módszerei nem egyeztethetőek össze azzal, hogy adott esetben hatékony közegészségügyi válaszlépések megtételére van szükség. Most egy olyan alternatív módszert javasolunk, amelyben számítógépes vakcinatervezési eszközök és a gyors gyártási technológiák alkalmazása történik, ezáltal lehetővé válik az újonnan megjelenő kórokozók és tömegpusztító fegyverek biológiai csapásmérő ágensei elleni vakcinák rekordidő alatti kifejlesztése. Ezek az új eszközök képesek jelentősen lerövidíteni azt az időt, amely az epitóp sorozatokból álló vakcinák újonnan megjelent, ismeretlen kórokozók elleni kifejlesztéséhez szükséges. Mára a tervezés a genomtól a DNS-plazmidba való beillesztésre kész génszekvenciáig kevesebb mint 24 óra alatt elvégezhető. Jóllehet ezek a vakcinák korántsem "szabványosak", a vakcinák tervezésében és előállítási folyamatában nagy szükség van az innovációra. Ha ilyen vakcinákat fejlesztenének ki, a 60 napos kezdettől a befejezésig tartó idővonal a jelenlegi standardnál kétszer gyorsabb válaszreakciót eredményezne.
Részletek a tanulmányból
A közelmúltban Kínában felbukkanó új H7N9 madárinfluenza-vírusról szóló jelentések a közegészségügyi fenyegetésekre való reagálásra használt módszerek még alaposabb vizsgálatához vezettek, és az új megközelítések "élesben történő" értékelését eredményezték.
A hagyományos vakcinafejlesztés ismeretlen kórokozók esetében évekig tart. A csoportunk által javasolt gyorsított folyamat egy újonnan megjelenő kórokozó genomszekvenciájának immuninformatikai eszközökkel történő elemzésével kezdődne, amelyet a 2. ábrán bemutatott integrált in silico megközelítéssel a legimmunogénebb komponenseket tartalmazó epitóp-alapú vakcina gyors megtervezése követne. A vakcina megtervezését követően a gyártás és a tesztelés a FastVax konzorciumi megállapodás által végrehajtott négylépcsős folyamatot foglalná magában, az alábbiakban leírtak szerint.
Két vakcina fejlesztési ütemterv. Fent: Hagyományos vakcinafejlesztés. Alul: A "FastVax" javasolt ütemterve a "Vaccines on Demand" (igény szerinti oltóanyagok) kifejlesztésére.
A H7N9 madárinfluenza elleni, epitóp-alapú vakcina kifejlesztésére a genomból vakcinába megközelítést alkalmaztuk. A tervezési projekt 2013. április 5-én kezdődött és 20 órával később fejeződött be. A vakcina előállításához a genomból származó vakcinaszekvenciákat biztonságos e-mailben elküldtük egy plazmid DNS-gyártó létesítménynek a DNS-vakcina előállításához (2. lépés); a méretnövelést és a gyártást követően a vakcinát mikro tűs tapaszban vagy más, könnyen terjeszthető formulában juttattuk volna célba (3/4. lépés). *ICS = immunogén konszenzusos szekvenciák.
Számos, a javasolt megközelítést hátrányosan érintő körülményt kell megemlíteni; a következőkben ezekkel foglalkozunk.
A T-sejt epitóp alapú vakcinák a védekező immunitáshoz szükséges minimális, alapvető információt nyújtják. A T-sejt epitópok a sejtes immunitás kulcsfontosságú mediátorai. Ezeket a kórokozó fehérjéiből két úton nyerik … A kórokozóval való kezdeti expozíciót követően memória T-sejtek jönnek létre, amelyek gyorsabban és hatékonyabban reagálnak a későbbi expozícióra.
Mivel az epitópok biztosítják a védő immunválasz kiváltásához szükséges alapvető információkat, epitóp-alapú vakcinák fejleszthetők ki e válasz újbóli létrehozására. Tekintettel az elölt, élő, hígított és egész alegységeket tartalmazó vakcinák kifejlesztésével általában járó hosszadalmas folyamatra, az epitóp-alapú stratégia az egyik ésszerű alternatíva, különösen akkor, ha nem létezik vakcina, és egy újonnan megjelenő kórokozó globális szinten fenyegeti az emberi egészséget.
A T-sejt epitópok nem védenek a fertőzés ellen; azonban védelmet nyújthatnak a betegség ellen.
A korábban ismeretlen kórokozók elleni hagyományos vakcinafejlesztés évekig tart. A csoportunk által javasolt felgyorsított folyamat egy újonnan megjelenő kórokozó genomszekvenciájának immun-informatikai eszközökkel történő elemzésével kezdődne, amelyet a 2. ábrán bemutatott integrált in silico megközelítéssel a legimmunogénebb komponenseket tartalmazó epitóp-alapú vakcina gyors megtervezése követne.
2. ábra. A genomból vakcina módszerét alkalmaztuk a H7N9 madárinfluenza elleni epitópalapú vakcina kifejlesztésére. A tervezési projekt 2013. április 5-én kezdődött és 20 órával később fejeződött be. A vakcina előállításához a genomból származó vakcinaszekvenciákat biztonságos e-mailben elküldtük egy plazmid DNS-gyártó létesítménynek a DNS-vakcina előállításához (2. lépés); a méretnövelést és a gyártást követően a vakcinát mikro tűs tapaszban vagy más, könnyen adagolható készítményben juttattuk célba (3/4. lépés). *ICS = immunogén konszenzusos szekvenciák.
A megtervezett vakcina szekvencia elektronikusan eljuttatható egy gyártó létesítményhez, ahol a vakcina genetikai konstrukcióját (konstrukcióit) reprezentáló kapszulát szintetizálják és beillesztik egy standardizált vakcinaplazmidba. A plazmidvakcina kezdeti gyártási tételét a magtételből állítanák elő, és a biztonságossági vizsgálatok megkezdéséhez használnák. A megfelelő mennyiségű vakcinatermék előállításához szükséges idő csökkentése érdekében az USA különböző régióiban több létesítményt lehet létrehozni.
A vakcina kifejlesztésének ezen módszerét alkalmazva a magtétel előállítása egy-három hétig tartana. Az ilyen vakcinák előállítása sokkal gyorsabb a hagyományos vakcinákénál. Létesítményenként egymillió adag előállításához mindössze három-négy hétre lenne szükség. Lásd a Biológiai Agensek Kutatási Védelmi Ügynökségének (BARDA) a szétosztott vakcinagyártó létesítmények építésére szánt előirányzatainak tárgyalását.
A vakcina hatóanyag beviteli platformja és a racionális tervezés erős biztonsági profilt biztosít. A vakcina gyártási folyamata, különösen a hatékony és szigorú forgalomba hozatali kritériumok lehetővé teszik a rendkívül tiszta és megfelelően karakterizált végtermék előállítását. A racionális tervezés lehetővé teszi a vakcina szekvenciájának elemzését a potenciálisan kedvezőtlen immunválaszok azonosítása érdekében, beleértve a regulátor szekvenciákat vagy a keresztreaktív immunválaszokat.
A biotechnológiai védekezéshez szükséges vakcinák előállításának alapelve, hogy már a járvány kitörését megelőzően kialakuljon az embereknél a megelőző védelmi immunválasz, és ebben döntő a biztonság és a gyorsaság.
Az általunk javasolt megoldás mindkettőt biztosítja.
Paradigmaváltás a vakcinák fejlesztésében és engedélyeztetésében