Sok tudós, meg az USA gondolkodik, vajon mitől van az "autizmus-járvány"?

Egy kis alap élettan

A csecsemő születésekor, vagyis 0. napon a vér-agy gát még fejletlen, áteresztőbb, ami lehetővé teszi bizonyos anyagok könnyebb átjutását, de fokozatosan érik az első 18 hónap során, miközben a mikrobiom a születés pillanatától kezdve kolonizálódik, főként a szülés módjától (hüvelyi vagy császármetszés) függően. Az első napokban a bélmikrobiom egyszerű, kevés baktériumfajt tartalmaz, de az anyatej vagy tápszer fogyasztásával gyorsan diverzifikálódik, és olyan kulcsfajok, mint a Bifidobacterium, dominálnak. Az első hat hónapban a mikrobiom fejlődése szorosan összefügg az étrenddel, különösen az anyatej prebiotikus hatásával, míg a vér-agy gát tovább erősödik, szigorúbban szabályozva az agyba jutó anyagokat. A szilárd ételek bevezetésével, körülbelül 6 hónapos kortól, a mikrobiom összetétele jelentősen bővül, új baktériumtörzsek jelennek meg, és ez a folyamat 18 hónapos korig folytatódik, amikor a mikrobiom már közeledik a felnőttkori diverzitáshoz. Ekkorra a vér-agy gát is majdnem teljesen kifejlődik, biztosítva az agy védelmét, miközben a mikrobiom és az immunrendszer közötti kölcsönhatások tovább finomodnak, hozzájárulva a csecsemő hosszú távú egészségéhez.

Ha születéskor, az első két napon belül kórokozók (baktériumok, vírusok, toxinok) jutnak a csecsemő véráramba, a fejletlen vér-agy gát és immunrendszer miatt ezek könnyen átjuthatnak az agyba, súlyos fertőzéseket, például meningitist vagy szepszist okozva. A 2., 3. és 4. hónapban a vér-agy gát már kissé erősebb, de a nagyszámú kórokozó - főleg, ha esetenként 20-30 is lehet - még mindig jelentős kockázatot jelent, gyulladást vagy neurológiai károsodást kiváltva, miközben a mikrobiom egyensúlya is megzavarodhat. A 11., 12. és 13. hónapban a szilárd ételek bevezetése miatt a bélmikrobiom diverzebb, de a véráramba jutó kórokozók továbbra is okozhatnak szisztémás fertőzéseket, és a bél-agy tengelyen keresztül befolyásolhatják az idegrendszer fejlődését. A 15. hónapban a vér-agy gát már majdnem teljesen kifejlett, de a nagyszámú kórokozó túlterhelheti az immunrendszert, ami krónikus gyulladáshoz vagy autoimmun reakciókhoz vezethet. A 18. hónapra a mikrobiom és az immunrendszer érettebb, de a többszörös kórokozó-expozíció hosszú távú hatásokat, például allergiát vagy neurológiai problémákat okozhat, különösen, ha a fertőzések kezeletlenek maradnak.

Vajon milyen szövődményei vannak ezeknek a gyulladásoknak? Neurológiai.

Mi ebben olyan baromi bonyolult?

Mióta kell bizonyítani, hogy 2x2=4???