Tiltott növények
És egy állatkáról is szó lesz
Bevezető
A minap az egyik közösségi médián egy növénykereskedés oldalán azt olvastam, hogy megszünteti a homoktövis forgalmazását, mert kimentek hozzá ellenőrizni a hatóságok, és figyelmeztetésben részesítették. Persze rögtön megjelent a sok okos hozzászóló, én meg utánanéztem a dolognak. És tényleg, igazat írt a kereskedő, sőt.
Az egy általános tudás, hogy léteznek védett növény- és állatfajok, és azt is megszoktuk, hogy ezeket nem szabad leszedni vagy begyűjteni, megölni az erdőkben, mezőkön, meg kitépkedni, hanem óvnunk kell őket. Azonban a védelem nem csak ezt jelenti, a hatályos jogi szabályozás szerint, és nagyon sok védett faj van, és vannak köztük olyanok is, amelyekből egyáltalán nincs kevés, sőt.
Tehát mit nem szabad csinálni ezekkel a védett fajokkal?
„Lefordítom” a jogi bikkfanyelvet magyarra, és felsorolok néhány, a körbe tartozó növényt és egy állatot is.
Védett növényt a természetvédelmi hatóság engedélye nélkül tilos:
begyűjteni;
eladni, vagy vásárolni;
cserélni;
kertbe telepíteni.
Más dolgok is tilosak, de ezek a legtipikusabbak, amit egy kerttel rendelkező átlagos ember szokott csinálni a növényekkel.
Védett állat esetén az állategészségügyi hatóság engedélye szükséges
a vadon élő védett állatok tartására szolgáló létesítmények, telephelyek kialakításához, fenntartásához, üzemeltetéséhez;
a védelemben részesülő állatfaj egyedének – a bemutatás kivételével történő – bármilyen igénybevételéhez.
Pár védett növény
Néhány növény, amelyet nemhogy gyűjteni, de megvásárolni, eladni, cserélni, és kertünkben tartani sem szabad, tilos, kivéve, ha hatósági engedélyünk van erre. Rengeteg van, tanulmányozzátok a jogszabályt, több, mint 1400 növényfaj, vannak köztük egészen meglepőek is, ezek közül igyekeztem szemezgetni.
Homoktövis (Hippophae rhamnoides)
A homoktövis egy igazán különleges növény, mivel a bogyóinak széles spektrumú gyógyító hatása van.
A homoktövis piros bogyós termése rengeteg vitamint, továbbá béta-karotin is tartalmaz. Utóbbit a szervezetünk át tudja alakítani A-vitaminná, aminek következtében pozitív hatással van a szemünkre, a bőrünkre és a nyálkahártyáinkra. Ezen kívül azon növények csoportjába tartozik, melyekben B12 is található. Ez azért nagyon különleges, mert ez az anyagcsere folyamatokban fontos szerepet betöltő vitamin zömében csak állati eredetű élelmiszerekben fedezhető fel.
Kiemelkedő koncentrációban, a citrom C-vitamin tartalmánál tízszer nagyobb dózisú aszkorbinsavat tartalmaznak a savanykás gyümölcsök. A homoktövisnek magas az E-vitamin és esszenciális zsírsav tartalma is, ezért a homoktövis termését nemcsak nyersen, ital, vagy gyógyászati készítmény formájában fogyaszthatjuk, hanem remek alkotórésze a kozmetikumoknak is.
A homoktövis alapvetően a magas C-vitamin tartalma miatt különösen alkalmas immunrendszerünk megerősítésére. Még akkor is sokat javíthat az állapotunkon, ha már megfáztunk, hiszen erősítő és gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően pozitívan befolyásolja a betegség lefolyását. A magvakból nyert olaj továbbá támogatja a szív- és érrendszerünket.
A benne található béta-karotinnak köszönhetően jót tesz a szemünk egészségének, továbbá segít abban, hogy a vénáink és az artériáink tiszták és egészségesek maradjanak. A benne található A- és E-vitamin támogatja a gyomor- és bélrendszer munkáját. Ezen pozitív tulajdonságai mellett több kutatás során megállapították, hogy a bogyói antioxidáns hatóanyagainak hála, támogatja a szervezetünk sejtképződését, és lelassítja a sejtek öregedését. Összefoglalva tehát szervezetünkre a következő pozitív hatásokkal van:
Antioxidánsként késlelteti a sejtöregedési folyamatokat.
Növeli a szervezet ellenállóképességét, erősíti az immunrendszert.
Javítja az egészségi állapotot, erősíti a szervezetet, hasznos betegségek idején, legyengült állapotban is.
Támogatja a máj funkcióit.
Fokozza az epe kiválasztását.
Gyulladáscsökkentő.
Csökkenti a vér koleszterinszintjét.
Allergiás (pollen) időszakban is remek lehet a szervezet megtámogatására.
Csökkenti a vércukorszintet.
Serkenti a gyomorműködést, jótékonyan hat a gyomor- és nyombélfekélyre.
Olajtartalma támogatja a szivet, a keringési- és érrendszert.
Diéta esetén hatásos kiegészítő, mert speciális a zsírsavösszetétele, fokozza a zsíranyagcserénket, miközben ellát a szükséges vitaminokkal.
Sebgyógyító, hámosító hatással bír.
Jót tesz a bőrnek, regenerálja a berepedezett hámot.
Visszafordítja a hajhullást.
Jót tesz a kötőszöveteknek, ezért gyengítheti a narancsbőrt.
Külső alkalmazása
A homoktövis nem csupán belsőleg, külsőleg is rengeteg jótékony hatással rendelkezik. Ez leginkább a homoktövis olajra értendő, melyet a magokból és a bogyók húsából nyernek ki.
Nagy mennyiségű linolsavat tartalmaz, melynek komoly egészségügyi jelentősége van. A linolsav felel az úgynevezett ceramidok előállításáért, melyek a felső bőrrétegünk fontos alkotóelemei. Ezek őrzik bőrünk nedvességtartalmát, továbbá megvédik azt a káros környezeti hatásoktól. A linolsav gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően fontos szerepe van az olyan gyulladásos bőrbetegségek kezelésében is, mint az akné vagy a napégés.
Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea)
Az áfonya (Vaccinium sp.) a hangafélék családjába tartozó cserjeféle, Észak-Amerikában és Észak-Európában őshonos. A szabad természetben 2500 méter tengerszint feletti magasság alatti hegyeken, erdőszéli ligetes területeken, fenyvesekben található. Több száz fajtája van, ezek közül a legismertebb a , a vörös és a tőzegáfonya, ezek, ha nem is túl nagy számban, de Magyarországon is előfordulnak. Ezúttal a vörös áfonyát (Vaccinium vitis-idaea) mutatjuk be. Örökzöld törpecserje, kúszónövény, indái több méteresre is megnőnek. A termése kerek, élénkpiros bogyó, nagyobb, mint az elterjedtebb fekete áfonyáé. Hazánkban a Zemplénben, a Mecsekben és az Alpokalján fordul elő. Vadon élő változata ritkasága miatt fokozottan védett, de szerencsére termeszthető is: a napsütötte, lazább, savanyú talajú kertekben érdemes megpróbálkozni vele.
Gyógyhatása:
A vörös áfonyára is igaz, hogy minél színesebb egy gyümölcs, annál több értékes hatóanyag van benne, és az is, hogy azok gyümölcsök a legértékesebb vitaminforrások, amelyek termesztett változatukban is megőrzik "vad" tulajdonságaikat. Márpedig számtalan megőrzésre érdemes jó tulajdonsága van: egészséges, vitamindús, nyomelemekben és antioxidánsokban gazdag, ráadásul aromás, finom. Sok értékes ásványi anyagot tartalmaz, kalcium, magnézium, kálium, nátrium, vas, cink és mangán, foszfor is van benne. A-, B-, C-, és E-vitaminok gazdag forrása. Flavonoid-tartalmának köszönhetően érvédő hatású, csökkenti az infarktus kialakulásának veszélyét. A szájüregben és a húgyutakon fellelhető egyes baktériumok ellen is bevethető a benne lévő baktériumölő proantocianidin miatt. A vizsgálatok során ugyanis azt tapasztalták, hogy ez a vegyület segít megakadályozni, hogy a húgyúti fertőzések leggyakoribb előidézője, az E. coli baktérium hozzátapadjon a hólyag falát borító hámsejtekhez.
A benne lévő nagy mennyiségű fenol antioxidáns hatású, erősíti az immunrendszert, véd a fertőzések ellen, érvédő és sejtregeneráló, méregtelenítő, akadályozza a kőképződést, a gyulladásos és daganatos megbetegedések kialakulását, így kiemelkedő a betegségmegelőző hatása.
Fekete ribiszke (Ribes nigrum)
Az első töveket a Földközi-tenger vidékéről hozhatták hozzánk a XIV. században, s Európa északibb területein elsősorban a kolostorkertekben leltek otthonra. A fekete ribizlit alig egy évszázaddal a piros változat után, a XVI. században kezdték termeszteni Európában. Tabernaemontanus, német patikus és botanikus az ezerötszázas években levét szájüregi gyulladásokra, ínygyulladásra, sőt, mint a mozgó fogak újbóli rögzítőjét ajánlja, de használták hólyagbántalmak és májbetegségek ellen is, szirupját pedig köhögés elleni szernek.
Szív és érrendszeri megbetegedésekre, vérnyomás szabályozására, lázas betegség utáni felépülésre, megfázásra, köhögésre, rekedtségre bátran használhatod.
Vizelethajtó hatása mellett, vese- és hólyagbántalmak, vesehomok, reuma, köszvény, bőrbetegségek, krónikus hasmenés hatékony ellenszereként is segítségedre lehet. Enzim hiánypótló.
Jelenleg is folynak orvosi kutatások antioxidánsainak gyógyhatására vonatkozóan. Vizsgálják érelmeszesedés, ízületi gyulladás, reuma, prosztatarák ellenes hatását, a menopauzában kifejtett hatását, de a sort még jócskán lehetne folytatni a korral járó különböző bajokkal. Nemrég Parkinson-kór ellenes és az időskori demenciát megelőző hatását is felfedezték. Sok található benne az A-vitamin provitaminjából, a karotinból, B1-, B2- és E-vitaminból is és természetesen C-vitaminból. A fekete ribizli levele nagyon gazdag C-vitaminban.
A krónikus fájdalmakat kúraszerűen alkalmazva csökkenti, vitamintartalmánál fogva a meghűléses megfázások kiváló természetes gyógyszere.
Jelentős a kalcium- és vastartalma, fogyasztása ezért segít a vörösvértest-képzésben, emelheti a hemoglobin-mennyiséget. Gyermekek és nők vashiányos vérszegénysége esetén ugyancsak hasznos a fogyasztása.
Tanulmányok foglalkoznak továbbá méregtelenítő és vízhajtó hatásával. Rendszeres fogyasztása mellett a vér kórosan magas koleszterin- és vérzsírszintjének csökkenését is tapasztalták. Segíti a bélflóra egészséges alakulását.
Felfedezték Parkinson-kór ellenes és az időskori demenciát megelőző hatását is.
Magjának olaja gamma-linolsavat tartalmaz. A gamma-linolsav, egy fontos telítetlen zsírsav hiánya csökkenti a bőr nedvességmegtartó- és ellenálló-képességét, és így hajlamosít a neurodermitis nevű bőrgyulladásra.
Orvosi vizitorma (Nasturtium officinale)
Az orvosi vízitorma nagyon elterjedt faj, csaknem az egész világon előfordul. Európában, Svédországtól Portugáliáig és Görögországig; a mérsékelt övi és trópusi Ázsiában, Törökországtól Indiáig és Észak-Afrikában őshonos. Betelepítették Afrika és Ázsia többi részeire is, valamint Ausztrálázsiába, Észak- és Dél-Amerikába is. A betelepített helyeken, inváziós fajnak bizonyult.
Hazai fő előfordulási helyei: Zempléni-hg., Gerecse, Tata, Bakony, Balaton-felvidék, Dunántúl (Kőszeg, Zala, Tapolca), Kisalföld, Duna-vidéke, Dráva-vidéke.
Nem csupán gyógynövény, hanem téli zöldségnek is termesztik és a skorbut megelőzésére is használható, mert sok C-vitamint tartalmaz. Emellett mustárolajokban, értékes ásványi anyagokban – vas, jód –, illetve A- és D-vitaminban is rendkívül gazdag.
Az orvosi vízitorma antibiotikus, vizelethajtó, étvágygerjesztő és emésztésserkentő hatásokkal is rendelkezik. A hólyag- és a hörghurut egyik természetes antibiotikuma.
Kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum)
Májregeneráló, vesekő elleni, köszvény, reuma, hasmenés ellen
Közönséges csikófark (Ephedra distachya)
Pszeudoephedrinet tartalmaz, szimpatikus idegrendszerre izgató hatású, asztmatikus köhögési rohamok ellen jó, pangáscsökkentő, fogyás, dohányzásról való leszokás, nőgyógyászati problémák. Teázásra nem használható, mert erős hatású anyagokat (efedrin és pszeudoefedrin alkaloidákat) tartalmaz.
Orvosi kálmos (Acorus calamus)
Támogatja a kognitív funkciókat, különösen a memóriát, köhögés és a láz ellen, javítja a vérkeringést, szabályozza az emésztést, gyógyítja a szájüregben fellépő betegségeket, például az aftát, a szájszagot stb., légzési problémák ellen, beleértve az asztmát is; megkönnyíti dohányfüggőség leküzdését, nyugtató hatású, enyhíti az alvászavarokat.
Hegyi árnika (Arnica montana)
Vérömleny ellen, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító,
Süngomba (Hericium erinaceus)
Bioaktív anyagokat tartalmaz, amelyek jótékony hatással vannak a szervezetre. Hosszú ideje használják a hagyományos kínai orvoslásban és mára a kutatók érdeklődését is felkeltette. A modern tudomány most kezdi felismerni a benne rejlő lehetőségeket. A süngomba (Hericium erinaceus), más néven oroszlánsörény-gomba antioxidánsokat és béta-glükánt tartalmaz. Különösen az agyra, a szívre és a belekre gyakorol jótékony hatást. A buddhista szerzetesek agyi tonikként használták, hogy a hosszú meditációs időszakokban képesek legyenek koncentrálni. Sntioxidánsokat és béta-glükánt tartalmaz. Különösen az agyra, a szívre és a belekre gyakorol jótékony hatást. A buddhista szerzetesek agyi tonikként használták, hogy a hosszú meditációs időszakokban képesek legyenek koncentrálni.
Kenyérbél cickafark (Achillea ptarmica)
Cickafarkolajjal gyulladást megszüntető kenőcsök készülnek. Az azulénes kenőcs a gyulladást nem fojtja el, hanem a lefolyást gyorsítja. A tea étvágyjavító, emésztést serkentő, görcsoldó, epe- és májműködést elősegítő, menstruációs zavarokat megszüntető, húgyszervi és légzőszervi bántalmakat gyógyító, prosztatabántalmak elleni szerként ismeretes. Külsőleg a főzet fogíny-, szem- és más gyulladásokra öblögető és borogatószer. Gyógyteakeverékekben is előszeretettel alkalmazzák. Achillin tartalma daganat ellenes hatású, így a leukémia, illetve egyéb rákfajták esetében is alkalmazható. A szülés utáni medencetáji fájdalmakra is használatos. A közönséges cickafarkat mindenekelőtt sebgyógyító, gyulladáscsökkentő, emésztést elősegítő és nyugtató tulajdonságai miatt becsülik nagyra. Így a virágos hajtás például kisebb sebek tisztítására használható, valamint szájvízként is. A női bajokra jó hatást kifejtő gyógyfüvek között a közönséges cickafark áll az első helyen. Gyomor- és bélbántalmak (gyulladások, hasmenés, felfúvódás, görcsök) esetén teaként és ülőfürdőként alkalmazzák. Külsőleg használva (borogatások, öblítések, fürdők) bőr- és nyálkahártya-megbetegedések, sebgyógyító és gyulladásgátló szere. A népi gyógyászatban női bajokra, vérzéscsillapításra, menstruációs panaszok – különösen görcsös ciklus – és a változás éveiben fellépő panaszok orvoslására használják. A HKO szerint jó perifériás értágító, így javítja a végtagi keringést. Csillapítja az enyhén magas vérnyomást. A HKO szerint segít a láz csillapításában is
És egyetlen védett állat a hosszú felsorolásból
Orvosi pióca (Hirudo Medicinalis)
Az orvosi pióca nyálában több százféle bioaktív hatóanyag, vegyület komplexek találhatóak. Ahogy a betegből az első vércsepp bejut a kis állatka testébe, ő reflex szerűen válasz reakcióként, abból a több százféle hatóanyagból összeállít egy olyan koktélt, amire a vére alapján a páciensnek szüksége van. Ezt befecskendezi az ember szervezetébe, minek hatására a testben elindul egyfajta öngyógyító mechanizmus. Ennek oka egészen egyszerű: a Hirudo Medicinalis szimbiota élőlény, az ő érdeke az, hogy a táplálékul szolgáló testet minél tovább életben tartsa. A jóért cserébe jót ad!
Vonatkozó jogszabályok:
https://njt.hu/jogszabaly/1996-53-00-00
A természet védelméről rendelkező 1996. évi LIII. törvény
42. § (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.
(2) Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.
(3) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj:
a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez;
b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez;
c) egyedének külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításához;
d) egyedének preparálásához;
e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához;
f) egyedével vagy egyedén végzett nemesítési kísérlethez;
g) egyedének biotechnológiai célra történő felhasználásához;
h) természetes állományai közötti mesterséges géncseréjéhez.
(4) Védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag bank létrehozásához, védett növényfaj gén- és szaporítóanyag bankban történő elhelyezéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(5) Védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A természetvédelmi hatóság az engedélyezés tárgyában hozott határozatot – a cserjék esetének kivételével – közli az erdészeti hatósággal.
(6) Fokozottan védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének eltávolításához, elpusztításához, megszerzéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(7) Fokozottan védett növényfajok esetén a (3), illetőleg (6) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.
43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
(2) * A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj *
a) állományának szabályozásához;
b) egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához;
c) * egyedeinek szaporításához;
d) egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok birtokban tartásához;
e) egyedének élőállat gyűjteményben történő tartásához;
f) hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítéséhez;
g) állományai közötti mesterséges géncseréhez;
h) egyedének cseréjéhez, adásvételéhez;
i) egyedének külföldre viteléhez, onnan történő behozatalához, az országon való átszállításához;
j) egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez;
k) kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához;
l) egyede fészkének áttelepítéséhez;
m) egyedének háziasításához.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedély a külön jogszabályok szerinti állategészségügyi engedélyek beszerzése alól nem mentesít.
(4) * Fokozottan védett állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.
(5)-(6) *
44. § * (1) * Az állategészségügyi hatóság engedélye szükséges állatgyűjtemények, állatkertek, illetve egyéb vadon élő védett állatok tartására, idomítására szolgáló létesítmények, telephelyek kialakításához, fenntartásához, üzemeltetéséhez.
(2) Elhullott, elejtett védett állat egyedét a megtalálónak - ha e törvény másként nem rendelkezik - az igazgatósághoz be kell jelentenie.
(3) * Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység végzésétől eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság a természetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja. Az eljáró hatóság - amennyiben az nem a természetvédelmi hatóság - a tevékenység folytatását az eljárás végleges befejezéséig felfüggeszti.
(4) * Rendszeresen hasznosított védett állatfaj állományának hosszú távú fenntartható hasznosítása érdekében a miniszter meghatározza az adott faj állománya hasznosításával kapcsolatos szabályokat. *
(5) * Fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül - a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint - használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el a természetvédelmi hatóság. Az ebből eredő károk megtérítésére a 72. § rendelkezései az irányadóak.
(6) * A védett és a közösségi jelentőségű fajok védelmére, tartására, bemutatására, hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket a Kormány állapítja meg
https://njt.hu/jogszabaly/2001-13-20-66
A védett és a fokozottan védett növényekről rendelkező 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet
4. § (1) Az 1–2. számú mellékletben nem szereplő, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok körét a 7. és a 8. számú melléklet tartalmazza. Nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azon fajok körét, melyek kiemelt természetvédelmi oltalma szükséges, a 10. számú melléklet tartalmazza. Ha a 10. számú mellékletben szereplő faj a 2. számú mellékletben is szerepel, arra a fajra a 2. számú mellékletben szereplő fajokra vonatkozó előírások alkalmazandók.
(2) A 7. számú mellékletben szereplő növényfajok pénzben kifejezett értéke egyedenként 10 000 Ft.
(3) A 8. és 10. számú mellékletben szereplő állatfajok – kivéve az eurázsiai hód (Castor fiber) – pénzben kifejezett értéke egyedenként 25 000 Ft. Az eurázsiai hód (Castor fiber) pénzben kifejezett értéke egyedenként 50 000 Ft. Ha a 10. számú mellékletben szereplő faj a 2. számú mellékletben is szerepel, arra a fajra a 2. számú mellékletben szereplő pénzben kifejezett egyedi érték vonatkozik.
(4) Az (l) bekezdés szerinti fajokra – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a Tvt. 42–44. §-ának, 78. §-ának és 80. §-ának, továbbá a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály, valamint a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A 7. és a 8. számú mellékletben szereplő növény-, illetve állatfajok esetében a Tvt. 42. § (3)–(4) bekezdése, valamint a Tvt. 43. § (2) bekezdése szerinti engedély – a 4/A. §-ban foglalt eltérésekkel – csak korlátozott számú példányra
a) kutatási, oktatási célból,
b) egyes fajok újranépesítése, újratelepítése vagy mesterséges szaporítása érdekében vagy
c) egyéb közérdekből
adható.
(6) A 7. számú mellékletben szereplő bókoló nárcisz (Narcissus cyclamineus), csüngő nárcisz capax alfaja (Narcissus triandrus subsp. capax), sárga havasszépe (Rhododendron luteum), havasi iringó (Eryngium alpinum) és Kanári-szigeteki sárkányfa (Dracaena draco) mesterségesen szaporított (termesztett) egyedei birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez, külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításához, valamint termesztésbe vonásához a természetvédelmi hatóság engedélye nem szükséges.
(7) A 10. számú mellékletben felsorolt fajok egyedeinek tartási feltételeit úgy kell kialakítani, hogy az az engedély nélküli szaporításukat megakadályozza.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0600348.kor
348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról
2. § E rendelet alkalmazásában
a) védelem: a védelemben részesülő állatfaj egyedének vagy állományának megőrzését, fennmaradását és fenntartását szolgáló tevékenység vagy intézkedés;
b) természetvédelmi érdek: valamely állatfaj természetes állományának fennmaradása, szaporodása, illetőleg az adott állatfaj egyedének vagy állományának védelme, továbbá valamely védett vagy fokozottan védett faj egyedét, állományát veszélyeztető helyzet elhárítása, ideértve a védett vagy fokozottan védett fajok egyedei és élőhelyeik védelme érdekében szükséges intézkedéseket;
c) közérdek: a természetvédelmi érdek, valamint a természetvédelmi érdekekkel és célokkal összeegyeztethető oktatási, ismeretterjesztési, tudományos célú, illetőleg kultúrtörténeti hagyományápolásnak minősülő tevékenység, továbbá a közegészségügyi, környezetvédelmi vagy állategészségügyi veszélyhelyzet elhárítása;
d) származék: az elpusztult élőlény, az élettelen egyed azonosítható része, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat vagy körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz;
e) * tartás: a hasznosítás, a bemutatás és a mentési szállítás kivételével a védelemben részesülő állatfaj egyedének birtokban vagy élőállat gyűjteményben tartása - ideértve az eladásra történő tartást, valamint az egyed gondozását, országhatáron belüli, nem eladásra történő szállítását, idomítását, továbbá preparátumának birtokban tartását is;
f) hasznosítás: a védelemben részesülő állatfaj egyedének – a bemutatás kivételével történő – bármilyen igénybevétele, amely az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, fennmaradását befolyásolja, így különösen
fa) elpusztítás, gyűjtés, befogás, csere, adásvétel, eladásra történő szállítás, eladásra történő felkínálás, külföldre vitel, onnan történő behozatal, az országon való átszállítás,
fb) tenyésztés,
fc) élettelen egyed kikészítése, preparálása,
fd) visszatelepítés, betelepítés, állomány-szabályozás, hazai állatfaj állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítése,
fe) háziasítás,
ff) állományok közötti mesterséges géncsere,
fg) kutatás;
g) bemutatás: a védelemben részesülő állatfaj egyedének közszemlére tétele;
h) kutatás: a védelemben részesülő állatfaj egyedének tudományos célú hasznosítása, különösen a vérvétel, gyűrűzés, egyéb jelölés - kivéve a fogságban lévő egyedek azonosításához szükséges jelölés -, biometriai adatok megfogással járó felvétele, vegyi, biokémiai készítményekkel történő kezelés, szabadtéri kísérlet;
i) szelektív kutatási módszer: olyan kutatási módszer, amelynek alkalmazása esetén a kutatás tárgyát képező állatfajok köre már a kutatás tervezésekor pontosan behatárolható;
j) * mentési szállítás: védelemben részesülő gerinces faj sérült, beteg vagy egyéb ok miatt szabad életre alkalmatlan egyedének életmentés céljából történő és ahhoz szükséges mértékű birtokban tartása, gondozása, belföldi szállítása, amely az egyed mentőközpontba való eljuttatásáig tart;
k) * genetikai profil: egyedi azonosításra vagy az egyed leszármazásának igazolására alkalmas, genetikai markereken alapuló laborvizsgálat eredménye.
3. § (1) * Védelemben részesülő állatfajok egyedének tartásához, hasznosításához, bemutatásához, valamint az egyed tartójának, hasznosítójának személyében bekövetkező változáshoz - a természetvédelemért felelős miniszternek a Tvt. 44. § (4) bekezdése alapján kiadott rendeletében foglalt tevékenység kivételével, vagy ha az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajokra jogszabály másként nem rendelkezik - a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(4) * A tartási, hasznosítási, bemutatási engedélyt az engedélyes köteles magánál vagy az állat tartásának, hasznosításának, bemutatásának helyén tartani.
4. § (1) Védelemben részesülő állatfaj egyedének tartása, hasznosítása, bemutatása költségvetési szerv, valamint közhasznú szervezet részére engedélyezhető, ha
a) tevékenysége közérdeket szolgál;
b) a védelemben részesülő állatfaj egyedének gondozását, ellátását felügyelő személyt (a továbbiakban: felelős személy) foglalkoztat; valamint
c) az adott faj egyedére vonatkozó, az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban * az adott faj egyedére meghatározott feltételeket tartósan biztosítja.
(2) Védelemben részesülő állatfaj egyedének a tartása, hasznosítása, illetve bemutatása a (3) bekezdésben foglalt kivétellel természetes személy részére akkor engedélyezhető, ha
a) tevékenysége közérdeket szolgál;
b) nagykorú;
c) az adott faj egyedére vonatkozó, az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban * az adott faj egyedére meghatározott feltételeket tartósan biztosítja.
5. § (1) * Védelemben részesülő állatfaj élő egyedének tartására vonatkozó engedély a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre adható.
(2) A védelemben részesülő állatfaj élő egyedét olyan körülmények között kell elhelyezni, amelyek biztosítják az állat jólétét és a természeteshez hasonló élettevékenységének feltételeit.
(3) A védelemben részesülő állatfaj élő egyede elhelyezésének - a 8. § (5) bekezdése, valamint a 16. § (5) és (6) bekezdése szerinti kivétellel - az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban * foglalt rendelkezéseknek kell megfelelni.
(4) Amennyiben a védelemben részesülő állatfaj a (3) bekezdésben meghatározott külön jogszabályban nem szerepel, vagy annak valamelyik kategóriába való besorolása nem egyértelmű, a tartás minimális feltételeit a természetvédelmi hatóság a (3) bekezdésben meghatározott külön jogszabály szerinti tartási feltételek figyelembevételével állapítja meg.
(5) Közhasznú szervezet, illetőleg költségvetési szerv esetében a védelemben részesülő állatfaj egyedének tartási helye a felelős személy foglalkoztatásának helye.
(6) A felelős személy köteles az állat rendszeres felügyeletét biztosítani.
(7) A védelemben részesülő emlős, madár, hüllő faj fogságban tartott élő egyedét az 5. számú mellékletben meghatározott módon kell az egyed tartójának megjelölni.
(8) * Ha a tartási engedély jogosultja természetes személy, akkor a tartást személyesen látja el.