Valóban jót tesz az egészségünknek, ha rovarokat eszünk?
2018. január 1-jén lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2238 rendelete, amely bevezette az „új típusú élelmiszereket”, amelyekbe beletartoznak a rovarok és azok részei is.
A leggyakrabban fogyasztott rovarok a következők: a lisztkukac (Tenebrio molitor), a házi tücsök (Acheta domesticus), a csótány (Blattodea) és a vándorló sáska (Locusta migrans).
Mindazonáltal eddig nem sok kutatás foglalkozott az ehető rovaroknak a paraziták által okozott betegségek terjesztésében játszott szerepéről.
Egy tanulmányban a kutatók azonosították a közép-európai gazdaságokban és állatkereskedésekben élő, ehető rovarokban megtelepedett parazitákat és megvizsgálták ezeknek a parazitás fertőzéseknek az emberre és haszonállatokra történő átvitelének a potenciális kockázatát.
Ha tetszett a hírlevelem, iratkozz fel a "subscribe" gombra kattintással, ha támogatni akarod a munkámat, válts előfizetésre. Kommentelésre az előfizetőknek van lehetősége.A kísérletben 300 háztartási gazdaságból és állatkereskedésből származó élő rovarokból (imagináriumok) származó mintákat vizsgáltak meg, ezek: 75 lisztkukac-, 75 házitücsök-, 75 madagaszkári sziszegő csótány- és 75 vándorló sáskafarm. A 300 (100%) vizsgált rovarfarmból 244-ben (81,33%) mutattak ki parazitákat. 206 farm (68,67%) esetében az azonosított paraziták csak a rovarok számára voltak patogének; 106 (35,33%) esetben a paraziták potenciálisan állatok számára voltak paraziták; és 91 (30,33%) esetben a paraziták potenciálisan emberek számára voltak patogének.
Megállapították, hogy “a parazitafertőzéseknél a tudomány alábecsüli az ehető rovarok általi átvitel jelentőségét. Ez a kutatás bemutatja azt, hogy az ehető rovarok fontos szerepet játszanak a gerincesekre patogén paraziták epidemiológiájában, sőt, az elvégzett parazitológiai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ehető rovarok a legfontosabb parazitavektorok a házi rovarevő állatok számára.”
További kutatások a következőket találták:
A vadon élő légypopulációknak kitett friss halakon tenyésztett házilégylárvák (Musca domestica) bélrendszeréből és felszínéről olyan mikroorganizmusokat azonosítottak, mint a Staphylococcus aureus, Pseudomonas aeruginosa, Aspergillus tamarii és Bacillus cereus (Banjo et al. 2005).
A friss lisztkukac lárvákban spóraképző baktériumokat és Enterobacter spp. baktériumokat találtak (Klunder és mtsai. 2012).
Betakarított vadon élő rovarokban fonálférgeket, parazita amőbákat, Giardia és Cryptosporidium fajokat találtak, emellett a tenyésztett ehető rovarokat is e paraziták lehetséges vektorainak kell tekinteni.
Egy másik veszélyforrás az allergiás reakciókat okozó fehérjék. Mivel a kifejlett bogarak páncéljában megtalálható a kitin, a kagylókhoz hasonló allergiás reakciók léphetnek fel. Ezenkívül, mivel taxonómiailag közel állnak a háziporatkafélékhez, az ehető rovarok keresztreakciókat idézhetnek elő az atkákra allergiás embereknél. (Lange és Nakamura 2021).
A tenyésztett rovarok bélrendszerében jelenlévő mikotoxinok (gombák anyagcseretermékei) egészségre ártalmasak mind az emberek, mind az állatok tekintetében. (Schrogel és Watjen 2019).
