A barbárság kora - három évvel a halálbüntetés eltörlését követően

Egy gyermeket Magyarországon kötelező oltás esetén nem illeti meg az élethez való jog, attól a közérdek, a megkérdőjelezhetetlen oltások és a nyájimmunitás nevében megfosztható

Három évvel a halálbüntetés eltörlését követően

Az állam egy szerve, az Alkotmánybíróság 2007-ben, három évvel a halálbüntetés eltörlését követően az alábbiakat mondta ki – összhangban az Eütv. 58. § (10) bekezdésével:

1. Az Alkotmánybíróság elismeri, hogy az oltások veszélyesek, de az állam végrehajtóinak, az orvosoknak a nyájimmunitás és a közérdek nevében joguk van egy gyermeket kötelező oltással megölni, rokkanttá tenni vagy súlyos egészségkárosodást okozni neki;

2. Az oltások nem kérdőjelezhetőek meg bírósági eljárás során;

3. Amelyik szülő ez ellen tiltakozik, attól meg kell védeni a gyermeket és adott esetben el kell venni tőle a gyermeket és kényszeroltani kell;

4. Ha egy csecsemő vagy egy gyermek az oltástól meghal, rokkant lesz, azért senki nem felel, sem az orvos, sem az állam, sem a hatóságok, senki;

5. A szülőket és a gyermek testvéreit a gyermek halála, megrokkanása esetén sem kártérítés, sem kártalanítás, semmi nem illeti meg.

Tehát egy gyermeknek az életéhez való joga az Magyarországon nem alapvető érték, hanem a gyermek attól a közérdek, a megkérdőjelezhetetlen oltások és a nyájimmunitás nevében megfosztható, és ezért senkit nem terhel felelősség, senkinek nem kell fizetnie, sem kártérítést, sem kártalanítást sem a szülei, sem a testvérei számára. Az állam képviseletében egy oltással egy orvos megölhet, rokkanttá tehet egy gyermeket. Ezért senki nem felel.

Részletesen:

Az Eütv. 58. § (10) bekezdése szó szerint a következőképpen hangzik:

„Ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.”

Ebből megállapítható, hogy az oltásokba a jogalkotó által is elismerten bele lehet halni, súlyos egészségkárosodást lehet oltástól szenvedni és meg lehet rokkanni.

Egy csecsemőnek, egy oltásra kötelezett gyermeknek nincs eltartott hozzátartozója.

Az Eütv. 58. § (10) bekezdése alapján tehát ha az orvos által beadott oltás következtében egy csecsemő, a gyermek meghal, a szüleit, a testvéreit nem illeti meg semmi, sem kártalanítás, sem kártérítés.

Ezért nem felel senki, nem vonható felelősségre senki, és nem kell senkinek sem fizetnie a magyar jogi szabályozás szerint. Mindezt a közérdek nevében.

Ugyanígy, ha egy orvos által beadott oltás következtében egy csecsemő, egy gyermek, megrokkan, vagy súlyos egészségkárosodást szenved, a szüleit nem illeti meg semmi, sem kártalanítás, sem kártérítés, semmi. Fel kell nevelniük a rokkant, súlyosan egészségkárosodott gyermeket, mindenféle kompenzáció nélkül, a testvéreit sem illeti meg semmi. Ezért nem terhel senkit felelősség, senkinek nem kell fizetnie, senkit nem lehet felelősségre vonni. Mindezt a közérdek és a nyájimmunitás nevében.

Ez a magyar jogrend és bírói gyakorlat szerint szükséges és arányos. Azt is kimondta az Alkotmánybíróság a 39/2007. (VI. 20.) AB határozatban, hogy bírósági eljárás során nem kérdőjelezhetőek meg az oltások, és az oltás beadást ellenző szülőktől meg kell védeni a gyermeket.

Tehát a magyar hatóságok és bíróságok szerint nem kérdőjelezhetőek meg az oltások, kötelező oltás esetében az oltás elviselésére köteles a gyermek, egy beoltandó gyermeket nem illet meg az élethez, testi épséghez egészséghez fűződő alapjog.

Ugyanígy kötelező oltások esetében a szülőket nem illeti meg az a jog, hogy dönthessenek az oltásról, és nem átallja a bíróság kimondani, hogy a kötelező oltások körében a szülőktől meg kell védeni a gyermekeket.

Ez az Alkotmánybírósági határozat mindössze három évvel azután született, hogy 2004-ben kihirdetésre került a halálbüntetés eltörléséről szóló nemzetközi egyezmény a 2004. évi III. törvénnyel.

Azzal szemben, hogy egy gyermek a nyájimmunitás nevében oltással nyugodtan megölhető, a halálbüntetést eltörlő törvény azt mondja, hogy Magyarország meg van győződve arról, hogy az élethez való jog alapvető érték egy demokratikus társadalomban, és a halálbüntetés eltörlése nélkülözhetetlen e jog védelméhez és a minden emberben természettől benne rejlő méltóság teljes elismeréséhez. Ezért eltörölték a halálbüntetést, mondván, hogy senkit nem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni.

Azaz nem létezik olyan közérdek, ami miatt egy sorozatgyilkos, egy tömeggyilkos halálra ítélhető és megölhető. De olyan közérdek van, amely nevében egy gyermek megölhető. Ez a közérdek a megkérdőjelezhetetlen oltás és a nyájimmunitás.

Az alkotmánybírák neve, akik ezt a döntést hozták:

Dr. Bihari Mihály, Dr. Balogh Elemér, Dr. Holló András, Dr. Kovács Péter, Dr. Lenkovics Barnabás, Dr. Paczolay Péter, Dr. Bragyova András, Dr. Kiss László, Dr. Kukorelli István, Dr. Lévay Miklós, Dr. Trócsányi László, Dr. Kovács Péter és Dr. Lenkovics Barnabás