A fiolák titka - 2. rész
A 44 fiola tartalmának részletesebb elemzése. Az oltóanyagokat 2005 és 2015 között gyártották
Bevezető
Már foglalkoztam azzal a 2017-ben megjelent fősodor tanulmánnyal, amelyben a kutatók 44, különféle oltóanyagot tartalmazó fiolát vizsgáltak meg, itt a korábbi hírlevelem ezzel kapcsolatban.
Azóta sokat gondolkodtam a dolgon, és arra jutottam, hogy lényegesen több is kihámozható abból a kutatásból, mint amennyit maguk a szerzők leírtak. Így nekiláttam, és elkezdtem átnézni azoknak a táblázatoknak az adatait, amelyeket a tanulmányhoz csatoltak. Ez a következő ábra egy mennyiségi összefoglalója az egyes oltóanyagokban talált nanorészecskéknek.
Megállapítások
A vizsgált vakcinák gyártási ideje 2005. és 2015. közé esik.
A BCG-t kivéve az összes, Magyarországon kötelezően beadandó, gyermekkori oltóanyagok megtalálhatóak közöttük, emellett más betegségek elleni oltóanyag fiolát is megnéztek.
A fiolák mindegyike szennyezett volt. Szinte minden mintában volt ólom (Typhym, Cervarix, Agrippal S1, Meningitec, Gardasil) vagy rozsdamentes acél (Mencevax, Infarix Hexa, Cervarix. Anatetall, Focetria, Agrippal S1, Menveo, Prevenar 13, Meningitec, Vaxigrip, Stamaril Pasteur, Repevax és MMRvaxPro).
A szennyeződések nem elemi részecskék és nem molekulák, hanem olyan kristályos szerkezetű idegen testek, amelyek súlyosan toxikusak. Vannak köztük olyanok, amelyek csak szervetlen nanoméretű anyagokból állnak, míg mások a fiolában lévő szerves oltóanyaggal összeállva képeznek egy aggregátumot.
A szennyeződések egy része a természetben rendkívül ritkán vagy önmagában soha nem megjelenő anyagokat tartalmaz.
Részletesen
A betegségeket és oltóanyagokat a fenti táblázat tartalmazza, a táblázatot Pdf-ben le is töltheted.
Néhányat azért felsorolok itt is: MMR, DiPerTe, agyvelőgyulladás, H1N1, HPV négykomponensű és kétkomponensű, tífusz, szalmonella, Hepatitisz-B, Haemophilus influenza B, gyermekbénulás, sárgaláz.
A fiolákat több gyártó, különböző országokban gyártotta, a gyártók közül néhány ismert, nagy név: Pfizer, Sanofi Pasteur, GlaxoSmithKline (GSK), Novartis. A táblázatból látható, hogy ezek egy gyártó esetén is más-más országban kerültek legyártásra, például a GSK tetanusz-diftéria, pertusszisz, Hepa-B, polimielitisz és haempfilius influenza B oltóanyag esetén az egyik fiolát Olaszországban, míg a másikat Franciaországban gyártották.
A kimutatott szervetlen részecskék nem biokompatibilisek és biológiailag sem bomlanak le, azaz folyamatosan jelen vannak a szervezetben, és olyan negatív hatásokat válthatnak ki, amelyek vagy közvetlenül az injekció beadásának időpontjához közel, vagy a beadástól számított bizonyos idő elteltével válnak nyilvánvalóvá. Fontos megjegyezni, hogy a részecskék (kristályok és nem molekulák) a szervezet számára idegen testek, és úgy is viselkednek.
Egészen konkrétan, ezek a kristályos szerkezetű idegen testek – amellett hogy mérgező anyagokból állnak – toxikusabbak, mint az alkotórészeik, ezért váltanak ki gyulladásos reakciókat. Az injekció beadása után ezek a mikro- és nanorészecskék és aggregátumok az injekció beadásának helyén maradhatnak, duzzanatokat és granulómákat képezve. Ugyanakkor a vérkeringés a beadás helyétől messzire is elszállíthatja őket, így nem lehet megjósolni, hogy mi lesz a végső rendeltetési helyük. Feltehető hogy sok esetben anélkül eloszlanak el a szervezetben, hogy bármilyen látható reakciót okoznának, de valószínűsíthető, hogy előbb-utóbb valami triggerelheti őket, és olyan mennyiségben jutnak el valamely létfontosságú szervbe, beleértve az agyat és a mikrobiomot is, hogy ott krónikus gyulladást okoznak, mivel – mint már említettük – ezek nem bomlanak le. Továbbá a fehérje-korona hatás (a nano-bio-kölcsönhatás) következtében olyan szerves/szervetlen összetett részecskéket hoznak létre, amelyek nemkívánatos módon stimulálják az immunrendszert.
Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ezek a nanorészecskék képesek bejutni a sejtmagba és ott kölcsönhatásba léphetnek a DNS-sel.
Sok fiolában található vas és vasötvözet, amelyek rozsdásodásuk révén a szövetekre toxikus hatást fejtenek ki.
Ezen vakcinák káros hatásai véletlenszerűen jelentkeznek, mivel mind időbeli, mind tüneti megjelenésük attól függ, milyen szennyeződés mikor és mely szervekhez jut el. Az is nyilvánvaló, minél kisebb testbe kerülnek beinjektálásra, annál súlyosabb a toxikus hatás.
Néhány, a fiolákban talált toxikus elem (a felsorolás korántsem kimerítő):
A fiolákban volfrámból és rozsdamentes acélból készült fémrészecskéket is azonosítottak. Voltak fiolák, amelyek cirkóniumot, hafniumot, stronciumot és alumíniumot (Vivotif, Meningetec); volfrámot, nikkelt, vasat (Priorix, Meningetec); antimont (Menjugate kit); krómot (Meningetec); aranyat, cinket (Infarix Hexa, Repevax), platinát, ezüstöt, bizmutot, vasat, krómot (MMRvaxPro) ólmot, bizmutot (Gardasil) vagy cériumot (Agrippal S1) tartalmazó szennyeződést tartalmazott. A vizsgálatok kimutatták, hogy egyes részecskék olyan biológiai szubsztrátumba ágyazódtak, amelyben valószínűleg fehérjék, endotoxinok és baktériummaradványok vannak. Ha egy részecske fehérjefolyadékkal érintkezik, nano-bio-kölcsönhatás jön létre, és "fehérjekorona" keletkezik. A nano-bio-kölcsönhatás egy biológiailag nem lebomló, toxikus, nagyobb méretű vegyületet hoz létre.
Ha a szerves és szervetlen anyag ilyen aggregátumot képez, az szabálytalan hajtogatódású proteineket hoz létre, és ez az emberbe injektálást követően autoimmun folyamatokat indít el.
A szerves és szervetlen kapcsolódásra két további példa.
Nézzünk meg néhány önmagában is toxikus elemet, amelyek ezekben az idegen testekben, kompozitokban és aggregátumokban megtalálhatóak:
Ólom, vegyjele: Pb.
Elemi állapotban ezüstös szürke színű, hajlékony, jól megmunkálható, nyújtható, forrasztható és hegeszthető, korrózióálló nehézfém. Felületét levegőn a további oxidációtól védő sötétszürke oxidréteg vonja be. Az ólom és a vegyületei is mérgezőek, idegrendszeri károsodást és agyi elváltozásokat okoznak. A mérgezést fokozza, hogy nem ürül ki a szervezetből, kumulálódik.
Mindamellett, hogy ennyire toxikus, rákellenes terápiában használni kívánják, erre egy kutatást itt találhatsz. (Megjegyzés: ha nem injektálnának toxikus anyagokat a testünkbe, kevesebb lenne a rákos beteg.)
Króm, vegyjele: Cr.
Habár önmagában nem mérgező, a Finnországban üzemelő Outokumpu cég Tornio városában működő gyár króm- és nikkelkibocsátását okolják amiatt, hogy a határ túloldalán, Haaparantában sok gyerek születik fejlődési rendellenességgel.
Bárium, vegyjele: Ba.
Reakciókészsége miatt elemi állapotban nem fordul elő a természetben. A bárium vízben, illetve savakban oldható vegyületei kivétel nélkül mérgezőek; a bárium-karbonátot patkányméregnek használják. A báriumvegyületek a beidegzés helyétől, módjától függetlenül valamennyi izmot erősen és tartósan ingerlik. Szűkítik az ereket, fokozzák a bélmozgást, feszítik a harántcsíkolt izmokat; ezt a központi idegrendszer depressziója követi (Kvlex). Az akut mérgezés tünetei: erős nyálfolyás, kólika, hasmenés, hányás, szívritmuszavarok, a vázizomzat bénulása. A fulladásos halált a légzés bénulása okozhatja.
Nikkel, vegyjele: Ni.
A nikkel és vegyületei mérgezőek. A bőr és a légutak nyálkahártyájának gyulladását váltják ki, mivel erős izgató és szenzibilizáló hatásuk van. Humán rákkeltőkként tartják számon.
Antimon, vegyjele Sb.
Az antimon és vegyületei mérgezőek. Az antimonmérgezés tünetei nagyon hasonlóak az arzénmérgezéséhez. Kis adagban fejfájást, szédülést és depressziót okoz. Nagy adagban gyakori és heves hányáshoz vezet, amely pár napon belül halállal végződhet.
Mindamellett, hogy ezek az anyagok igen mérgezőek, a kutatók terápiás célra kívánják őket használni, több kutatás is zajlott és zajlik, néhány link:
Antimon, mint programozható elem az integrált nanofotonikában:
https://pubs.acs.org/doi/10.1021/acs.nanolett.1c04286
Lebomló mezopórusú fémes antimon nanogömbök a közel infravörös II multimodális theranosztikában:
https://www.nature.com/articles/s41467-021-27835-y
Multifunkcionális réteges nikkel-szilikát nanogenerátor szinkron oxigén önellátással és szuperoxid radikális generálással a hipoxiás tumorterápiában:
https://pubs.acs.org/doi/10.1021/acsnano.1c08580
Szintetikus ólomvegyületek terápiás használata:
https://phys.org/news/2023-04-team-tridimensional-anticancer-agents-drug-resistant.html
Még néhány fősodor anyag vakcina fiolákban talált szennyeződésekről – a Covid19 elleni készítményeket direkt nem említem, ezek mind hagyományos, „régi” oltóanyagok.
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1413867012002668
Mikrobális szennyeződés fiolákban. Nem csupán oltóanyagokat vizsgáltak, hanem például inzulint is. Találtak bennük gram pozitív baktériumokat, gram negatív baktériumokat, gombákat. A leggyakoribb szennyeződés a Staphylococcus epidermidis volt.
Orális polió – gyermekbánulás elleni – vakcina, Indiában találták.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18695289/ Kanyaró elleni oltóanyagban talált szennyeződés.
Jelige: Bízz a tudományban.