A Gain-of-Function (GOF) a véletlen segítségével zúzós sikert ért el - A SARS-CoV-2 vírusba beillesztett kulcsszekvencia legalább *NÉGY* különböző funkciót adott hozzá
A TATCAGACTCTCAGACACTAATTCTCTCCTCGGCGGGCACGT ördögi zsenialitásának leleplezése
A cikk eredetije angolul itt olvasható.
Ha Fauci fedezeti alapkezelő lenne, akkor messze nagyobb nyereséget lenne képes hozni, mint a részvénypiacok. Ez az ember mindig jól keres az évente kiosztott számos, több milliárd dolláros támogatással. Olyan következetesen hozza a kívánt kutatási eredményeket, hogy Las Vegas igen gyorsan csődbe menne, ha lehetővé tenné az embereknek, hogy fogadásokat kössenek arra, hogy milyen sikereket fog elérni egy Fauci által támogatott kutatás. És amint látni fogjuk, a Gain-of-Function támogatások megtérülése egészen elképesztő.
Megnövekedett az érdeklődés a Covid19 eredete iránt, különösen most, hogy a tudomány többé-kevésbé elismerte, hogy valószínűleg laboratóriumi eredetű. Olyan dokumentumok tömkelege került nyilvánosságra, amelyek a Covid19 "megjelenéséhez" vezető GOF típusú kutatások és kísérletek menetét és változását mutatják be.
Nemrégiben alkalmam volt beszélgetni egy NIH kutatóval (aki névtelen marad, hogy elkerülje a bosszúszomjas kormányzati bürokraták és a despota Pharma/Tech vállalatok megtorlását). Az illető egy olyan kutatócsoportnak volt a tagja volt, amely a SARS-CoV-2 vírus és a vakcinák genetikai kódját (genomját) elemző kísérleteket végzett (ezek nagy része a The Functional Consequences of the Novel Ribosomal Pausing Site in SARS-CoV-2 Spike Glycoprotein RNA című tanulmányban olvasható).
Ez a tudós elmondta azt, hogy a tüskefehérjében lévő furin hasítóhely betétet körülvevő genetikai szekvencia legalább 4 olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely funkcionális kiterjesztést jelent. Annak az esélye, hogy egy ilyen rövid "szuperszekvencia" a természetben véletlenszerűen előforduljon, gyakorlatilag nulla. Ami még fontosabb, annak az esélye, hogy a géntechnológiával foglalkozó kutatók egy olyan mesterségesen beillesztett szekvenciát használjanak, amely "csak úgy véletlenül" 4 különálló, igen jelentős tulajdonságot hordoz magában, ugyanilyen csekély. Ez arra utal, hogy a SARS-CoV-2 vírusnak a pusztító erejét – különösen a fertőzőképessége vonatkozásában – szándékosan tervezték meg és hozták létre, és ennek az érdekében jelentős erőfeszítéseket tettek a kutatás során.
A másik, a csoportjuk által tett felfedezés a kovid vakcináknál történt "kodon-optimalizálás" néven ismert genetikai módosítás egy fajtájának meggondolatlan alkalmazásával kapcsolatos (erről bővebben az írás végén).
Ebben a cikkben a laikusok számára is érthetően magyarázzuk el a megállapításokat és megfigyeléseket.
Azt, hogy ez végső soron mit jelent, és hogyan illeszkedik a covid eredettörténetével kapcsolatos bizonyítékok és tudományos felfedezések mozaikjának tágabb összefüggésrendszerébe, nem tudom. Remélhetőleg idővel a kirakós összes darabkáját megkapjuk.
A megértéshez kis háttérinfó: Az RNS és a fehérje transzláció 101
Az alábbiakban egy rövid alapozót olvashatunk arról, hogyan íródik/kódolódik az RNS, és hogyan alakul át fehérjévé:
A fehérje egy hosszú, láncszerűen összekapcsolt, aminosavakból álló lánc.
Az RNS egy kód, amelyet az adott fehérje létrehozásához lefordítanak, és azon aminosavak pontos szekvenciája, amiből a célfehérje áll.
Maga az RNS egy nukleotidokból álló lánc - ezek a genom úgynevezett "építőkövei" (bár az RNS nukleotidjai nem azonosak a DNS-ével).
Az aminosavakat 3 nukleotidból álló blokkok, úgynevezett kodonok kódolják. Például 3 Citozin nukleotid egymás után (CCC) kódolja a Prolin (P) aminosavat.
Kulcsfontosságú, hogy majdnem minden aminosavat több kodon kódol. Az alábbiakban néhány aminosav kódjait mutatjuk be - amint láthatjuk, az alább felsorolt aminosavak közül kettő kivételével minden aminosav többféleképpen kódolható:
Az ugyanazon aminosavat kódoló különböző kodonok nem egyformák. Vannak például bizonyos kodonok, amelyek jobban "működnek" vagy alacsonyabb " hibarátát" produkálnak az emberi sejtekben, miközben ez az állati sejtek esetében már nem igaz rájuk.
A "kodon-optimalizálás" a természetes (a természetben előforduló) kodonok - ebben az esetben a covid vírus által használt kodonok - megváltoztatását jelenti olyan kodonokra, amelyek jobban alkalmazhatók ("optimalizálhatók") az emberi sejtekben való használat szempontjából. A vakcinagyártók nagyon sok "optimalizálást" végeztek. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a vakcina kodonoptimalizálása hogyan befolyásolja a fehérje transzlációját.
A riboszómák azok a sejtben lévő "gépek", amelyek "olvassák" az RNS-t, és létrehozzák (lefordítják) az RNS által kódolt fehérjét.
Ha érdekel, egy tíz perces rövid videóban vizuálisan is láthatod, mi történik, ez magyar nyelvű, itt tekinthető meg.
A zöld a riboszóma, a bordó spirál az mRNS, a sárga a keletkező fehérje
A fehérjék nem úgy néznek ki, mint a kígyók, hanem - szó szerint - mindenféle bonyolult és összetett formára hajtogatódnak. Itt van például egy ábra (egy gyártótól) arról, hogy mivé hajtogatódik a kovid vírus tüskefehérjéje:
Figyeljük meg, hogy a "lánc" hogyan csavarodik és tekeredik össze-vissza egy bonyolult és összegabalyodott szörnyeteggé, amely semmiben sem hasonlít egy egyágú láncra vagy "kígyóra". A fehérje alakja rendkívül fontos. Ha ez csak egy kicsit is eltér, ez óriási különbséget eredményezhet a fehérje működésében és abban, hogy az immunrendszer hogyan lép kölcsönhatásba vele.
Egy fehérje különböző szegmensei (peptidjei) egyedi, eltérő funkciókkal vagy tulajdonságokkal (képességekkel) rendelkeznek. Például az egyik szegmens lehet toxikus és mérgező, miközben a többi tökéletesen ártalmatlan. Képzeljük el a fenti képen, hogy a különböző színű részek mindegyike valami mást csinál (ez egy torz leegyszerűsítés, de ez az alapvetés).
A fehérjék már a fordítás/létrehozás folyamatában elkezdenek hajtogatódni. Más szóval, amíg a riboszóma az egyik végén az aminosavak hozzáadásával van elfoglalva, a másik végén már a hajtogatási folyamat zajlik. (A hajtogatás rendkívül összetett biokémiát foglal magában, ami messze túlmutat e cikk keretein.)
A fehérjék összehajtogatódása egy finom folyamat, amely mindenféle tényező által megváltoztatható, megzavarható vagy manipulálható. Számunkra mos különösen az a fontos, hogy az RNS-nek fehérjévé történő fordításának a fehérje közepén történő szüneteltetése vagy leállítása megváltoztatja a fehérje hajtogatódását. Hasonlóképpen, egy másik kodon szintén megváltoztathatja a fehérje hajtogatását.
Ami a tüskefehérjét illeti, 2 része van, az S1 és az S2. Az S1 a "fej", amely az S2, a "test" tetején ül. Az S1 tartalmazza a tüskefehérje majdnem összes toxikus részét.
SARS-CoV-2 GOF - funkcionális fejlesztések a kulcsfontosságú inzert szekvenciában
A SARS-CoV-2 tüskefehérje közel 1300 aminosav hosszú (általában "maradványok" vagy " aminosavmaradványok" néven említik); a konkrét szám a változattól függően változik. A minket érdeklő rész a 674-685. maradványból áll:
(#674) Y-Q-T-Q-T-N-S-P-R-R-A-R (#685)
Tyrosine (674) / Glutamine (675) / Threonine (676) / Glutamine (677) / Threonine (678) / Asparagine (679) / Serine (680) / Proline (681) / Arginine (682) / Arginine (683) / Alanine (684) / Arginine (685)
Azok a nukleotidok (emlékezzünk a korábban említett "kodonokra"), amelyek ezeket az aminosavakat az eredeti Wuhan-vírus genomjában kódolják, a súlyos akut légzőszervi szindrómás koronavírus 2 izolátum Wuhan-Hu-1, teljes genomjában (a teljes kovid genom 23.582-23.617-es nukleotidjai), a következők:
TAT / CAG / ACT / CAG / ACT / AAT / TCT / CCT / CGG / CGG / GCA / CGT
A fenti szekvencia tartalmazza a hírhedt, Moderna által szabadalmaztatott genetikai szekvenciát - CT/CCT/CGG/CGG/GCA/CGT/AG (az utolsó két betű nem szerepel a fenti részben) -, amely valahogy "utat talált" a SARS-CoV-2 genomjába (meg kell hagyni, hogy azok a bosszantó kínai denevérek tökéletes genetikai Frankensteint készítettek). Gondolom, mostanra már szinte mindenki, aki ezt olvassa, tisztában van azzal, hogy létezik egy Moderna által szabadalmaztatott szekvencia (ezt dokumentálja az Homology and Potential Recombination Link to SARS-CoV-2 Furin Cleavage Site című tanulmány).
(Megjegyzés: nem avatkozom bele a Moderna által szabadalmaztatott szekvencia körüli vitába, hogy ez valóban egy az egymilliárdhoz típusú "véletlen" vagy sem. Csak ennek a szekvenciának a funkcionalitásával foglalkozunk).1
A 4 funkciófejlesztés ebben a szekvenciában
Az a NIH kutató, akivel hosszasan beszélgettem, a következőket mondta: A stratégiai Furin Site/Moderna szabadalmi szekvencia betétnek (legalább) *NÉGY* különböző funkciója van, amelyek mindegyike fokozza a covid virulenciáját és patogenitását:
Furin hasítóhely - P-R-R-A2 (681-684. maradék) - drámaian növeli a tüskefehérje sejtmembránhoz való sikeres kapcsolódásának lehetőségét és valószínűségét (a sejtfelszíni fehérjéhez, elsősorban az ACE2-hez való kezdeti kötődés után).
A HIV-motívum - Q-T-Q-T-N (675-679. maradék) - a HIV tüskefehérje egy olyan része, amely sokkal fertőzőbbé teszi és segít a T-sejtek megfertőzésében.
Enterotoxin peptid – az egész szekvencia – egy peptid (egy fehérje darabja), amely szó szerint egy erős toxin.
Riboszomális szünetelő hely - CGG/CGG (23,606-23,611 nukleotidok, amelyek a 682-683-as maradékoknál egymás mögött elhelyezkedő arginineket kódolják) - jelentősen fokozza a spike-fehérje transzlációjának egységességét, így sokkal kevesebb "tönkrement" vagy " hamis" fehérje keletkezik; emellett "fél-tüskefehérjék" - más szóval magányos S1-darabok - keletkezéséhez vezet, amelyek sokkal veszélyesebbek, amikor leválnak a tüskefehérje S2 feléről.
Fejlesztés #1: Furin hasítóhely
Ez egy alaposan dokumentált tulajdonság, amely alapvető része a kovid virulenciájának, így nem igazán szorul további kifejtésre.
Röviden, az eseménysor, amely a tüskefehérje ACE2-hez való kötődésével kezdődik, és a virionnak a sejtmembránnal való fúziójában csúcsosodik ki, nagyjából így zajlik (nagyon nagyjából):
a tüskefehérje "hegye" (az ügyes vége vagy "ragadós" része) - a membránfelszínből kiálló ACE2-receptor tetejéhez kötődik ("tapad").
egy második sejtfelszíni fehérje - TMPRSS2 - levágja a tüskefehérje "fejét" (az úgynevezett S1 alegységet) a furin helyén.
A tüskefehérje másik fele (az úgynevezett S2) lényegében átrendeződik egy új formába, ami "aktivál" egy fúziós peptidet az S2-ben, amely elindítja a sejtmembránnal való fúziót, amelynek eredményeképpen a kovid vírus ténylegesen behatol a sejtbe.
A SARS-CoV-2 mesterségesen feltöltött furin helye egy "P-R-R-A" betétet tartalmaz (amelyek a természetben nem található, a SARS-CoV-2-ben található specifikus kodonokkal, ami a laboratóriumi eredet egyik legerősebb bizonyítéka) pont a tökéletes helyen ahhoz, hogy felturbózhassa a TMPRSS2 fehérje azon képességét, hogy pontosan azon a helyen vágja át a tüskefehérjét, ahol azt a hatékony aktiváláshoz (a fúzió utáni konformációba való átrendeződéshez) fel kell vágni. A furin hasítóhely nélkül a 2. lépést lényegesen nehezebb lenne végrehajtani, úgyhogy a tüskefehérje a fertőzési "kísérletek" ("dokkolási események") kisebb százalékában lenne megfelelőképpen "aktiválva".
(A jegyzőkönyv kedvéért: vannak alternatív lehetőségek vagy utak a sejtbe való behatoláshoz, de ez nem tartozik e cikk tárgykörébe.)
Fejlesztés #2: HIV motívum a tüskefehérjében
Közvetlenül a furin hasítóhely előtt található egy Q-T-Q-T-N szekvencia a HIV burkolófehérjéből, amely a HIV-hez hasonlóan nagymértékben fokozza a kovid virulenciáját.
Az ebben a tanulmányban leírtak szerint ez a SARS-CoV-2-re egyedülálló betét szuperantigén jelleget mutat, amelyet a közelmúltban bekövetkezett mutációk még inkább megerősítenek:
A PRRA melletti motívum további vizsgálata szoros szerkezeti hasonlóságot mutat a SEB szuperantigénnel, valamint szekvencia-hasonlóságot a neurotoxinokkal és egy vírusos SAg-vel
A PRRA betét a szekvenciálisan megelőző hét aminosavval és az azt követő Arg-gal együtt (a β-koronavírusok között teljes mértékben konzervált) egy Y[674]QTQTNSPRRAR[685] motívumot alkot, amely homológ az Ophiophagus (kobra) és a Bungarus nemzetségekből származó neurotoxinok, valamint három RABV-törzs neurotoxinszerű régióival (21) (2C ábra). Megfigyeltük továbbá, hogy ugyanez a szegmens szoros hasonlóságot mutat a HIV-1 glikoprotein gp120 szuperantigén motívumával, az F164-V164-gyel.
Ennek a QTQTN-darabnak a szerepét a kovid sokkal fertőzőbbé tételében ez a találó című tanulmány jól elmagyarázza: A furin-hasadási hely előtt lévő QTQTN-motívum kulcsszerepet játszik a SARS-CoV-2 fertőzésében és patogenezisében:
Hasonlóképpen, a közvetlenül az FCS előtt elhelyezkedő QTQTN motívum szintén szokatlan jellemző a 2B csoportba tartozó koronavírusok (CoV-k) esetében. A QTQTN eltávolítás következetesen megfigyelhető az in vitro tenyésztett vírusállományokban és néhány klinikai izolátumban 3. Annak megállapítására, hogy a QTQTN motívum kritikus-e a SARS-CoV-2 replikációjában és patogenezisében, a QTQTN motívumot eltávolító mutánst (ΔQTQTN) hoztunk létre. Bemutatjuk, hogy a QTQTN törlése in vitro gyengíti a vírus replikációját a légzőszervi sejtekben, és in vivo mérsékli a betegséget. A törlés egy rövidített, merevebb peptidhurkot eredményez, amely tartalmazza az FCS-t, és kevésbé hozzáférhető a gazdaszervezet proteázai, például a TMPRSS2 számára. Így tehát a törlés csökkenti a tüskefeldolgozás hatékonyságát és csillapítja a SARS-CoV-2 fertőzést. Fontos, hogy a QTQTN motívum glikozilált4 maradékokat is tartalmaz, és a glikozilációjának megszakítása szintén TMPRSS2-függő módon gyengíti a vírus replikációját. Eredményeink együttesen azt mutatják, hogy az S1/S2 hasadási hely három aspektusa - az FCS, a hurok hossza és a glikoziláció - szükséges a hatékony SARS-CoV-2 replikációhoz és patogenezishez.
Magyarán, ha a tudósok eltávolítják a Q-T-Q-T-N darabot, akkor a kovid sokkal kevésbé lesz fertőző.
A HIV erejével
Egy másik, még halálosabb funkció, amelyet úgy tűnik, hogy a QTQTN motívum (legalábbis részben) lehetővé tesz, a T-sejtek megfertőzésének és elpusztításának képessége, amely gyakorlatilag a HIV szinonimája (így okozza a HIV az AIDS-et, azáltal, hogy elpusztítja az immunrendszer azon sejtjeit, amelyek a fertőző kórokozók ellen harcolnak).
A SARS-CoV-2 bizonyítottan képes megfertőzni a T-sejteket: A T-limfociták ACE2-független fertőzése a SARS-CoV-2 által.
Akit érdekel egy alaposabb és részletesebb magyarázat, az utánozhatatlan Igor Chudov írt erről egy nagyszerű cikket, lefordítottam magyarra:
Fejlesztés #3: Enterotoxin peptid
Az aminosavak fentebb bemutatott teljes szekvenciája, amely magában foglalja a Furin-helyet tartalmazó Moderna-szekvenciát, és egy tényleges toxin.
A SARS-CoV-2 tüske egyedi inzertjének szuperantigén jellege, amelyhez ferde TCR-repertoár társul a hiperinflammációban szenvedő betegeknél, angolul pedig itt.
A toxikus sokk szindrómára (TSS) emlékeztető hiperinflammatorikus szindróma figyelhető meg a súlyos COVID-19 betegeknél, beleértve a multiszisztémás gyulladásos szindrómában (MIS-C) szenvedő gyermekeket is. A TSS-t jellemzően az adaptív immunrendszer túlzott aktiválódását serkentő patogén szuperantigének okozzák. Kimutattuk, hogy a SARS-CoV-2 tüskefehérje olyan szekvencia- és szerkezeti motívumokat tartalmaz, amelyek nagymértékben hasonlítanak egy bakteriális szuperantigénhez, és közvetlenül kötődhetnek a T-sejt receptorokhoz. Továbbá beszámolunk egy eltorzult T-sejt-receptor-repertoárról COVID-19-es betegeknél, akiknél súlyos hiperinflammáció lépett fel, ami alátámasztja az ilyen szuperantigén hatást. Figyelemre méltó, hogy a szuperantigén-szerű motívum nincs jelen a SARS-család más koronavírusaiban, ami magyarázatot adhat a SARS-CoV-2 egyedülálló képességére, hogy mind a MIS-C, mind a felnőtt COVID-19-ben megfigyelt citokinvihart okozza.
Nemrégiben felfedeztünk egy szuperantigén-szerű motívumot, amely szekvenciálisan és szerkezetileg hasonlít a staphylococcus enterotoxin B (SEB) szegmenséhez, a SARS-CoV-2 spike fehérje S1/S2 hasadási helyének közelében, ami magyarázatot adhat a gyermekeknél megfigyelt multiszisztémás gyulladásos szindrómára (MIS-C) és a súlyos COVID-19 betegek citokinviharára.
Kimutattuk, hogy a SARS-CoV-2 tüske szekvenciája és szerkezeti motívuma nagymértékben hasonlít a bakteriális szuperantigénekéhez, és közvetlenül kötődhet a T-sejt receptorokhoz. Ez a más koronavírusokban nem előforduló szekvencia-motívum magyarázhatja a SARS-CoV-2 egyedülálló lehetőségét, hogy mind MIS-C-t, mind a felnőtt COVID-19 betegeknél megfigyelt citokinvihart okoz.
(A "szuperantigén" egy olyan fehérje vagy egy fehérje darabja, amely az immunrendszert arra készteti, hogy őrült módon elszabaduljon és gyulladást generáljon, mint például a kovidban a citokinvihar.)
Magától értetődik, hogy az, hogy toxint tartalmaz, növeli és felerősíti azt a károsodást, amelyet egy kórokozó okozhat.
Egy lehetséges magyarázat arra, hogy miért alacsonyabb az Omicron halálozási aránya
A Hydra-szerű szekvencia közepén egy fényes pont, hogy az Omicronban két mutáció - N679K és P681H ("K" (lizin) helyett "N" (aszparagin) a 679. maradékban és "H" (hisztidin) helyett "P" (prolin) a 681. maradékban) - alapvetően megváltoztatja a toxin peptid kulcsfontosságú kémiai tulajdonságait oly módon, hogy csökken a toxicitása, és ez lehet az egyik oka annak, hogy az Omicron sokkal enyhébb lefolyású betegséget okoz, mint a korábbi változatok.
Fejlesztés #4: Riboszómális szünetelőhely
Az egyik elsődleges megállapítás abban a tanulmányban, amely köré e cikk nagy részét szerveztem (The Functional Consequences of the Novel Ribosomal Pausing Site in SARS-CoV-2 Spike Glycoprotein RNS), az volt, hogy a furin hasítóhely egy része - a CGG/CGG kodonok - úgynevezett "riboszomális szünetelő hely" (a továbbiakban RPS).
Az RPS lényegében az RNS egy olyan része, amely a riboszómát arra készteti, hogy "szünetet tartson" az RNS fehérjévé történő fordításában. A fordítás szüneteltetése megváltoztatja a fehérje hajtogatódását. A fordítás szüneteltetése néha teljes leálláshoz is vezet, így az RPS utáni RNS egyáltalán nem kerül lefordításra, és "fél-fehérje" marad.
A tanulmány feltárta, hogy a SARS-CoV-2 vírus esetében úgy tűnik, hogy az RPS jelentősen javítja a helyesen hajtogatott fehérjék százalékos arányát. Más szóval, az RPS-t tartalmazó RNS-ből készült tüskefehérjék jobban működtek, mint az RPS-t nem tartalmazó RNS-ből lefordított tüskefehérjék. (A funkcionalitást (laikus nyelven szólva) úgy állapították meg, hogy a tüskefehérjéket hamis vírusrészecskékhez (pszeudovírusokhoz) csatolták, és megmérték, hogy ezek a "hamis" vírusok mennyire voltak jók a sejtek megfertőzésében). Ez nagyban növeli a covid fertőzőképességét.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy jelentős mennyiségű "fél tüske" - vagyis szabadon lebegő S1 "fej" darabok - keletkeznek akkor, amikor az RNS tartalmazza az RPS-t, szemben az RPS-t nem tartalmazó RNS-szel. Ne feledjük, hogy az S1 az a rész, amely a tüskefehérje szinte összes mérgező darabját tartalmazza. A levált S1 képes átjutni a különböző vérgátakon (például a vér-agy gáton), és ez mindenféle igazán csúnya károsodást és súlyos állapotokat okozhat.
Térjünk vissza az NIH tudósának azon megállapítására, hogy elhanyagolható annak az esélye, hogy egy szekvencia hozzáadásával *NÉGY* különböző szignifikáns fejlesztés történik a virulencia és patogenitás tekintetében - és ha ez "véletlen" lenne, akkor ők lennének a világ legszerencsétlenebb tudósai.
Végül is, hogyan jósolhatná meg valaki azt, hogy egy ártatlan, jó szándékú biológiai védelmi kutatás egy négyszeres villámcsapással egyenértékű csapást fog elszenvedni?
Bónuszfejlesztés #5? Rákpotenciál
Szerepet játszhat ez a szekvencia a későbbiekben rákos megbetegedések kialakulásában is? Ezzel a Daszak, Baric & Co szó szerint megtestesítenék Murphy törvényét... Igor Chudov hírlevele angolul ebben a témában.
Vakcina tervezése: Kodon-optimalizálás
Ez egy teljesen különálló tény a SARS-CoV-2 vírus genomjában a riboszómális szünetelő helyet felfedező tanulmánytól. Azonban ez egy másik példája ugyanannak a vakmerő gányolásnak, amelyet hatalmas istenkomplexussal rendelkező, egoista tudósok végeznek, és ugyanannak a tanulmánynak a része és ugyanarra az alaptémára vonatkozik, ezért úgy gondoltam, hogy érdemes itt megvitatni.
Ijesztő az a tény, hogy az oltóanyagokat tervező tudósok milyen iszonyatosan hanyagul és rövidlátó módon tervezték meg a vakcinákat. Azon rövidlátó törekvésükben, hogy a potenciális fehérjetermelésből minden egyes cseppet kipréseljenek, minden erejükkel arra koncentráltak, hogy az mRNS ne bomoljon le, és az emberileg lehetséges mértékben maximalizálják az mRNS minden egyes szálának hozamát. Az egyik taktikai döntésük az volt, hogy az egész tüskegenomban kodonoptimalizálást alkalmaztak. (Volt még néhány más vakmerő döntésük is.) Nem vették figyelembe, hogy a vírus genomjának a vakcina készítéséhez való meggondolatlan módosítása nem kívánt következményekkel járhat. Sajnos a kodonoptimalizálás jelentősen eltorzítja az mRNS funkcionalitását és tulajdonságait, különösen a transzlációs folyamatot, ami potenciálisan kedvezőtlen következményekkel járó hiba.
Mit tárt fel a tanulmány?
Először is, megfigyelték, hogy a kodonoptimalizálás elérte célját, jelentősen növelve az oltóanyagokban lévő mRNS által termelt fehérjehozamot. Pechünkre, mivel a tüskefehérjék hihetetlenül toxikusak, ez számunkra nem jó dolog, és innentől minden csak lefelé mehet.
Aztán kiderült, hogy a vakcinával optimalizált tüskefehérjék különböző mutációk egész tárházát hordozzák a tüskefehérje teljes hosszában. Érdekes módon, annak ellenére, hogy sokkal nagyobb mennyiségű tüskefehérjét termelnek, a natív vírus tüskefehérjéből sokkal kisebb mennyiséget használó pszeudovírusok mégis sokkal fertőzőbbek maradtak, mint azok a pszeudovírusok, amelyek nagyobb mennyiségű módosított vakcina tüskefehérjét tartalmaztak. Egyszerűen fogalmazva, a vakcina mRNS-ből előállított mutáns tüskék körülbelül annyira működtek, mint az alacsony minőségű, olcsó kínai koppintások. Ez nem azt jelenti, hogy az összes tüskefehérje "elrontott" lenne, csak azt, hogy jelentős százalékuk igen.
Ennek hátborzongató következményei vannak a vakcinák által kiváltott immunválaszra nézve (nyilvánvalóan nem érdekelne minket, hogy a tüskefehérjék jól működnek-e, ha valódi kovid vírusrészecskékhez kapcsolódnának).
A különböző módon furcsán mutálódott tüskefehérjék hatására az immunrendszer a furcsa vagy rossz alakú tüskefehérjékkel szemben termel ellenanyagokat. Ezek az antitestek viszont nem fognak jól vagy egyáltalán nem fognak működni egy tényleges kovidot okozó vírus tüskefehérjéjével szemben, mert a kórokozó-specifikus sejtek, különösen a T/B-sejtek és a vakcina tüskéi ellen termelt antitestek úgy vannak programozva, hogy felismerjék és kötődjenek a tüskefehérje egy olyan részéhez, amely tulajdonképpen nem is létezik a vírus tüskefehérjén (semmilyen változatban).
Lehet, hogy ezek a fajta megroggyant antitestek az ADE (Antibody Disease Enhancement) vagy az OAS (Eredeti antigén bűn - Original Antigenic Sin vagy Antigenic Priming) patológiáját okozzák, vagy erősítik fel, mert a vakcinára válaszul létrehozott antitestek jelentős része ezeket a mutáns tüskéket céloza meg? Valószínűleg igen.
(Röviden: az ADE arra a jelenségre utal, amikor a kórokozóra specifikus, nem megfelelő immunsejtek ahelyett, hogy a kórokozó elleni küzdelemben segítenének, a kórokozót "erősebbé" vagy potensebbé teszik; az OAS arra a jelenségre utal, amikor az immunrendszer "rögzíti" a kórokozónak azt az első változatát, amellyel kapcsolatba került, így ha később a kórokozó egy másik törzsével fertőződünk meg, az immunrendszer ahelyett, hogy olyan új immunsejteket termelnek, amelyek megfelelnek a kórokozó új törzse "frissített" részeinek, az immunrendszer az eredeti törzsre tervezett immunsejteket gyártja az új törzs elleni küzdelemhez.)
És ez még nem minden. Mint azt valószínűleg mindenki tudja, azt is felfedezték, hogy a tüskefehérje-darabkák képesek behatolni a sejtmagba, ahol károsíthatják vagy gátolhatják a DNS-javító mechanizmusokat, amelyek a nem kívánatos folyamatok, például a rákos megbetegedések megelőzéséhez szükségesek (és talán más kritikus funkciókba is beavatkoznak, amelyeket még nem fedeztünk fel). Tehát mire képes egy válogatott, furcsán mutálódott tüskékből álló szortiment? Hová kerülhetnek? Jó kérdés, de figyelembe véve a kovid vakcinák által már eddig is okozott elképesztő vérontást, a válasz valószínűleg kellemetlen lesz.
Végső soron fogalmunk sincs arról, hogy milyen potenciálisan mérgező mutáns peptidek termelődnek releváns mennyiségben, és hogy az anatómiában hol jelentkezhet ilyen toxicitás; és azt sem tudjuk, hogy ez hogyan hat az immunrendszerre. Az, hogy ilyen alapvetően ismeretlen tényezőkkel kell szembenéznünk a vakcinákkal kapcsolatban, a szabályozó rendszerek totális összeomlásáról árulkodik.
Stephane Bancellal készült pár perces interjú: https://www.angelikamihalik.com/451866373
Egyes tanulmányok a Furin hasítóhelyre úgy hivatkoznak, mint amely a PRRA előtti és/vagy utáni maradékot foglalja magában, ez a megkülönböztetés azonban e cikk szempontjából nem jelent különbséget.
Nagyon szépen köszönöm :))
Ez egy csodálatos munka!!
A beillesztett további képek sokkal szebben néznek ki ☻☺