A vihar helyett esély – Mit jelent az Alaptörvénymódosítás a családjainknak
Egy velünk azonos területen dolgozó kolléga egy levélben aggályait fejezi ki a gyermekjogokkal összefüggő Alaptörvény-módosítás kapcsán, ám úgy vélem, az általa levont következtetések félreértésen alapulhatnak. A tervezett szöveg, miszerint „a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz”, nem veszélyt, hanem lehetőséget kínál.
1. Az alapjogok egyensúlya – a családban élés kiemelt szerepe
Az Alaptörvény védi a családokat és a családban élést. A Nemzeti Hitvallás a családot a nemzet alapjaként definiálja, az XV. cikk (5) pedig a gyermekek védelmét kiemelt célként rögzíti. A módosított XVI. cikk a gyermekek fejlődésének fontosságát hangsúlyozza, nem más jogok háttérbe szorítását célozva.
2. Az eddigi gyakorlat
Az eddigi családvédelmi és gyermekjogi gyakorlat – amely sokszor valóban nem ideális – szempontjából a módosítás nem hoz változást. Sem az Alaptörvényhez, sem a meglévő jogi környezethez képest nem ad többletlehetőséget az államnak a gyerekek elvételére vagy a szülői jogok csorbítására. A VI. cikk továbbra is védi a magán- és családi életet, így az aggodalom nem megalapozott.
3. Az állam szerepe
A levél arra utal, hogy az állam túlzott beavatkozási teret nyerne, ám ez nem állja meg a helyét. A módosítás a gyermekek érdekében fogalmazódott, és inkább arra ad eszközt, hogy az állam indokolatlan beavatkozásait – például az oltáskötelezést vagy más, a családok életét érintő túlkapásokat – visszaszorítsuk, miközben az élethez való jog elsődleges marad.
4. A szülői jogok értelmezése
A levél azt sugallja, hogy a szülők jogai háttérbe szorulnának, ám ez téves felvetés. Ha a szülői jogokat a gyermekeké elé helyeznénk, az azt jelentené, hogy a szülők érdekei a gyermekeké fölé kerülnének, ami ellentétes az Alaptörvény családvédő szándékával és az etikus szemlélettel. A módosítás ehelyett a családok javára teremt egyensúlyt.
5. Nemzetközi párhuzam
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye is azt vallja, hogy a gyermekek fejlődésének alapja a családban való nevelkedés, amit az államnak támogatnia kell. A módosítás ezt az elvet követi, és új lendületet adhat a családok védelmének.
6. A megfelelő jogértelmezés
A „minden más jogot megelőz” kitétel nem bizonytalanságot szül, hanem egyértelmű prioritást ad a gyermekek fejlődésének. Ezt az Alaptörvény a családban éléssel tartja megfelelőnek, így a módosítás olyan eszköz, amellyel nemcsak az oltáskötelezés, hanem más, a családok autonómiáját sértő gyakorlatok ellen is fel lehet lépni.
7. A pánikkeltés helyett összefogás
Tisztelettel úgy vélem, nem érdemes pánikot kelteni vagy levelezéssel próbálkozni, hiszen ennek annyi értelme van, mintha egy hangya ágálna a vihar ellen. Ahelyett, hogy megosztást szítanánk vagy bizonytalanságot keltő félreértésekkel terhelnénk egymást, inkább a módosításban rejlő lehetőségeket kellene felismernünk és közösen kiaknáznunk a családok javára.
Összefoglalva
A módosítás nem fenyegeti az Alaptörvényben foglalt alapjogok és a családok rendjét, és az eddigi jogi környezethez képest sem hoz negatív változást. A levél aggályai túlzóak, ám a szövegben rejlő lehetőségek – a családok és gyermekek érdekében – kiaknázásra érdemesek. Az Alaptörvény és a józan belátás is erre ösztönöz.
https://www.parlament.hu/irom42/11152/11152.pdf
A következőt írja benne:
"[7] Az Alaptörvény módosítása rögzíti, hogy a gyermeknek a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi
fejlődéséhez való joga alapvető jogok ütközése esetén – az élethez való jog kivételével – minden
más alapvető jogot megelőz. "
Minden más alapvető jogot.
Mik ezek az alapvető jogok, amiket megelőzhet??
IV. cikk (1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. (…) (3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
VII. cikk (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához.
VIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.
stb.
A gyermek jogait nem a szülő jogaival versenyezteti meg. A szülők jogai most sincsenek sehol, ha a gyámügyről, gyermekvédelemről van szó. E tekintetben sem változik semmi. Csak legalább lesz indokuk rá.
A gyermek születéskori, meghatározott nemének alkotmányos védelme és annak művi megváltoztatására irányuló törekvés tilalma éppen konfrontációban áll az ellentétes nemű humán donortól származó biológiai szubsztrátumoknak – pl. vírusvakcinák hordozó anyagának, az ú.n. „sejtvonalakból” eredő szennyezéseknek – a tudatos és szándékos invazív bejuttatásával, Az ezáltal előidézett genetikai kontaminációt tudományosan nem vizsgálják, nem kutatják, az autizmus növekvő tendenciájához hasonlóan szőnyeg alá söprik. Erre is a „nemattólvan” ökölszabályt alkalmazzák. Wakefieldet leradírozták ugyan, de vajon arra is vannak-e perdöntő bizonyítékaik, hogy a szerencsétlen nembináris kreatúrákat nem éppen a fiú csecsemőknek beadott WI-38 és a kislányokba injektált MRC-5 okozza-e? Faraghatják az alkotmányt, „...a törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol.”