Amiloidózis, hosszú Covi_d19 és a génterápia

Playback speed

Share post at current time

Share from 0:00

0:00

Amiloidózis, hosszú Covi_d19 és a génterápia – mi a közös bennük?

Jun 03, 2022

Mindenekelőtt: szakfordító vagyok, és nem orvos. Ez a cikk mindössze egy iránymutatást kíván adni, hogy merre indulj el, amennyiben hosszú kovidban vagy oltáskárosodásban szenvedsz és még nem diagnosztizálták a problémádat. Feltétlenül keress egy olyan orvost, akiben megbízol, és aki nem adja fel addig, amíg ki nem deríti, hogy konkrétan mi a bajod. Ne add fel. Nem vagy egyedül, a világon több tízmillió ember küzd hasonló betegséggel, mint ami neked van.

I. Az amiloidok és a hosszú-kovid, illetve az oltáskárosodások tünetei közötti kapcsolat

A SARS-CoV-2 tüskefehérje a vírus megbetegedést okozó része. Ez számos tünetet okoz az embereknél. Az orvosok nem teljesen értik, hogy ezek a tünetek miért alakulnak ki, és miért lépnek fel egyes embereknél erőteljesebben, míg másoknál úgy tűnik, mintha meg sem jelennének.

Több kutatás is folyt már arra vonatkozóan, hogy a SARS-CoV-2-ben található tüskefehérje átalakulhat-e amiloiddá a szervezetben. Ezzel már foglalkoztam itt. A kutatások során azt állapították meg, hogy a tüskefehérje több összetevője potenciálisan képes amiloidokat előállítani.

Az ebben a videóban ismertetett kórképeken túl az, ha valaki tartósan tüskefehérjének van kitéve, felgyorsítja az öregedést a mitokondriumok károsításával és amiloidózis is okozhat.

Az amiloidózis problematikáját a SARS-Cov” vírus és az általa okozott megbetegedés kapcsán 4 részre kell bontani.

1. Természetes Covid19 megbetegedés

Egy, az ebben a témakörben folyt kutatás során megállapították, hogy a SARS-Cov2 vírus tüskefehérje önmagában valószínűleg nem bomlana le amiloidokká, hanem valamivel reagálnia kell ahhoz, hogy amiloidok alakuljanak ki. Ez a „valami” egy olyan enzim (neutrofi elasztáz) amely a tüskefehérjét lebontja kisebb összetevőkre. Ezt az enzimet az egyik fehérvérsejt-típus, a neutrofil termeli. A kutatók az eredeti vírus tüskefehérjét ezzel az enzimmel kombinálták, és ennek hatására a tüskefehérje részekre bomlott, és ezekből amiloidok alakultak ki. Tehát a tüskefehérje és a neutrofil elasztáz kombinációja amiloidszerű fibrillákat hozott létre.

2. Génterápiás injekciók (Pfizer, Moderna, Astra-Zeneca, Janssen, Szputnyik)

A génterápia alkalmazásakor nem a vírusban lévő tüskefehérjének az mRNS-ét, DNS-ét alkalmazzák, hanem szintetikus anyagot, a normál tüskefehérje mRNS/DNS módosításra került. A módosítások hatására a tüskefehérje „előállítása” során gyakran „félreolvasás” történik. Így nem csupán tüskefehérje (ami maga is toxikus és megbetegedést okozhat), hanem amiloidfehérjék is létrejönnek, ezzel például itt, itt és itt foglalkoztam. Tehát itt nem feltétlenül van szükség arra, hogy a neutrofil elasztáz jelen legyen, a génterápia során alkalmazott módosítások következtében beinjektált szintetikus mRNS/DNS az amiloidfibrillákká alakulásra már „magától is képes”.

3. Covid19 fertőzés ÉS génterápia

Ebben az esetben az amiloidképződésnél mind az 1., mind a 2. pont szerepet játszhat.

4. Tüskefehérjének való kitettség „tüskeszórás” miatt

Az oltottak – ugyanazon mechanizmussal, ahogyan a betegek terjesztik a betegséget, azaz aeroszolokon – exoszómák kilélegzésén keresztül – „szórják” a tüskefehérjét. Ezzel itt és itt foglalkoztam, van már rá több tanulmány és bizonyíték, az irodalomjegyzékben megtalálhatod.

II. Mi az az amiloidózis?

Az amiloidózis egy betegségcsoport. Az ebbe a körbe tartozó betegségekben a szervezetben kóros, rostos, rendellenes fehérjék termelődnek (amiloid), amelyek fehérjeszálakká alakulnak, és ezek a fehérjeszálak (fibrillumok) a különböző szövetekben és szervekben lerakódnak és felszaporodnak, majd károsítják a szervek és szövetek normális működését, súlyos egészségügyi problémákat és életveszélyes szervi károsodásokat okozva.

Vannak jól ismert amiloid-betegségek, például az Alzheimer-kór, a Parkinson kór, egyes leukémiák. Az Alzheimer kór a gondolkodást és a memóriát érinti, a Parkinson kór is központi idegrendszeri megbetegedés, míg a leukémia a vérképző szervek rendellenes működése. De az amiloidok számos más egészségügyi problémával is összefüggésbe hozhatók, többek között bőrproblémák, központi idegrendszeri problémák, neurodegeneratív problémák, szívritmuszavarok, érelmeszesedés, 2-es típusú cukorbetegség, reumás ízületi gyulladás és sok más súlyos állapot.

Az amiloidózis tünetei:

kimerültség; extrém fáradékonyság; szédülés; nehéz légzés; mellkasi nyomás; memóriazavarok; agyköd; zsibbadások a kézen, lábban; hangyamászásérzés; fülzúgás; lábdagadás; szívritmuszavarok; extrém magas pulzus; bőrpír, bőrelszíneződések, véraláfutások, „vörös pöttyök” a bőrön; izmok sorvadása; kóros fogyás; szenzomotoros polineuropátia, idegi eredetű izomsorvadás, trophicus zavarok (a bőr elvékonyodása, a verejtékmirigyek és szőrtüszők megfogyatkozása, hasmenés és következményes fogyás, székrekedés, impotencia, hólyagürítési zavar, inkontinencia, orthostaticus hypotonia (álló testhelyzetben bekövetkező ájulásérzet).

A jelek és tünetek közé tartozik többek közt még az esetek 20 %-ában előforduló nyelv-megnagyobbodás, a máj és a lép megnagyobbodása.

A betegség érinthet egy (lokalizált) vagy egyszerre több (szisztémás) szervet vagy szövettípust is.

III. Az amiloidózis kimutatására szolgáló diagnosztikai eszközök

Nagyon nehéz diagnosztizálni, mivel egy „rejtőzködő” kórkép.

a) Létezik tünetmentes amiloidózis, amely csak a halált követően kerül megállapításra. Az egyik erre vonatkozó esettanulmány itt olvasható. Ezekben az esetekben megmagyarázhatatlan szívmegállás következett be, azonban a betegeket sikerült kórházba szállítani, többszöri újraélesztés történt, és minden eredményük (fizikális és labor) normál tartományon belül volt, ennek ellenére rövid időn belül elhunytak. Az elhalálozást követő boncolás váratlanul több szervrendszerre kiterjedő, diffúz, szisztémás amiloidózist tárt fel.

b) Gyakran előfordul, hogy az oltáskárosultakban illetve hosszú kovidban szenvedőknél az orvosok sem találnak "semmi rosszat", és a fizikai vizsgálatok és az életjelek a normális határértékeken belül vannak.

Emiatt célszerű az amiloidózis kizárására vonatkozó diagnosztikai eszközöket használni.

Melyek ezek? A rutin vér- és vizeletvizsgálat, valamint a képalkotó vizsgálatok nem mutatják ki a megbetegedést. Célszerű fehérje elektroforézist és immunofixaciós elektroforézist végezni, kombinálva a zsírpárna és szervbiopsziával (kongóvörös festéssel).

IV. Az amiloidózis terápiája

Az oltáskárosodások kezelésére tõbb orvoscsoport és szakember is kialakított egy protokolljavaslatot, de ezek nem laikusoknak szólnak, hanem orvosoknak kívánnak ezzel segítséget nyújtani. Itt van például az oltáskárosodásokra az American Frontline Doctors áltsal kidolgozott FLCC protokoll. Egy neves orvos, akinek óriási tapasztalata van a koviddal kapcsolatban szintén kidolgozott egy protokollt, ez Gustavo Aguirre protokollja. Ezek azonban az amiloidózisra nem specifikusak, a fibrillák oldására nem terjednek ki.

Az amiloidózisnak a kezelése nagyban függ attól, hogy szisztémás, azaz minden szervre kiterjedő, vagy konkrétan valamely szervet érinti az amiloidózis. Én beléptem egy amiloidózis csoportba, ahol nagyon sok tapasztalat összegyűlt már, onnan sok infirmációt össze lehet gyűjteni. Ez angol nyelvű csoport.

Vannak kutatások az amiloidózisban a kóros fehérjék kialakulásának akadályozására vonatkozó készítményekre, illetve a már kialakult amiloid fibrillákat lebontó anyagokra és életmódra. Ezekből pár példa, miket használnak jelenleg, illetve milyen irányban folynak kutatások.

A mitokondriumok újraépítésére:

Niacinamid (B3 vitamin)

B1 vitamin

Fibrinek kialakulását gátló készítmények:

Artemissia

Melatonin

N-acetyl L-cysteine

Kurkuma

Glutation

Lambrokináz (ebből egy cikkben 20 mg 4-6 tabletta/nap mennyiséget olvastam)

Ígéretes kutatások folynak kínai szakemberek által, és azt találták, hogy egy antibiotikum, a minocycline erőteljes antifibrinogén hatással rendelkezik.

Fibrinek bontása életmóddal:

Rendszeres böjtök, minimum 3 nap, de – amennyiben lehetőség van rá – 3-5 nap is lehet. Ezalatt a szervezet kénytelen a tartalékokhoz nyúlni, és „megeszi” a fibrinszálakat.

Részleges böjt, tehát 8 órás idősávban étkezni, fennmaradó részben nem.

Rendszeres testmozgás (amennyiben az állapot engedi).

Alvás.

Magasnyomású oxigénterápia (Hiperbár)

Ez nem egy orvosi tanács, de talán segítséget nyújt abban, hogy tudd, merre kutass tovább.

Irodalomjegyzék:

Amiloidózis tüskefehérje:

https://www.medicalnewstoday.com/articles/318725#IAPP-in-type-2-diabetes

,https://portlandpress.com/bioscirep/article/41/8/BSR20210611/229418/SARS-CoV-2-spike-protein-S1-induces-fibrin-ogen

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4286994/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/3346691/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8374125/