Az oltási program totális gonoszságának bizonyítéka az, hogy az oltások vizsgálata során nem alkalmaznak többváltozós elemzéseket
Ez az oltásokkal foglalkozó cikksorozathoz kapcsolódó cikk, az első rész egy könyvkritika, ezt itt olasvashatjátok el:
A matematikai elemző lángelme, Mathew Crawford egy briliáns cikksorozatban vizsgálja1 meg azt a lehetőséget, hogy a vakcinák hatékonysága - minden vakcina esetében – feltehetően nulla, és hogy az oltások állítólagos előnye tulajdonképpen csupán a „jólét hatása” (másképp fogalmazva, ha a jóléti tényezőt kivesszük, a vakcinák állítólagos előnye eltűnik). Szeretném hozzátenni a magam két centjét ehhez a vitához.
Amint azt sokan tudják, 2012-ben a Berkeley egyetemen a közigazgatási politika tudományok területén szereztem mesterdiplomát. Amit talán nem tudtok, hogy a UC Berkeley az ország legjobban minősített kvantitatív közigazgatáspolitikai képzésének számít. Ez tehát ebben az esetben azt jelenti, hogy erősen az önokometriai tudományokra koncentrál.
Az ökonometria gyönyörű. Általában kezdetként a népesség egy adott részére vonatkozó nagy adathalmaz a kiindulópont. Ezután kifinomult statisztikai szoftvereket (STATA, SPSS) használunk az adatok elemzéséhez. Az ökonometria során olyan masszív egyenleteket állítanak fel, amelyekkel egy konkrét változó hatását keresik, és eközben még számos további változót is ellenőríznek.
Az ökonometriának van egyfajta alázatossága is - úgynevezett "fiktív változókat " adnak hozzá, hogy olyan tényezőket is figyelembe vegyenek, amelyek felett esetleg átsiklottunk, és szinte minden egyenlethez hozzáadnak egy mérési hibát, hogy érzékeltessék, hogy ezeket az adatokat emberek gyűjtötték össze, így azokban mindig akad némi hiba.
Az ökonometriában az a lenyűgöző, hogy ha helyesen építjük fel a modellt, akkor a valaha látott legnagyobb hatás nagysága egyetlen változó esetében körülbelül 0,3. Ez azt jelenti, hogy az X beavatkozás az eredmény 30%-át magyarázza - a többit a többi tényező fejezi ki. Többváltozós világban élünk.
Még ekkora összetettség mellett is vannak olyanok (például a nagy közgazdász, Steve Keen), akik szerint az ökonometria a maga 15, 50 vagy akár 100 változójával továbbra is teljesen elégtelen, és ha valaki valóban meg akarja érteni, hogyan működik a világ, akkor a fizika (és a szuperszámítógépek) eszközeit kell felhasználnia, hogy több millió változót tartalmazó modelleket építsen, és figyelembe vegye a káoszelmélethez hasonló dolgokat (ezt a megközelítést nevezik ökonofizikának).
Ez volt tehát a hátterem, amikor 2015-ben, a politikai gazdaságtan doktori programom közepén elkezdtem kutatni az autizmus után, és úgy döntöttem, hogy először elolvasok egy oltóanyagbiztonsági hatástanulmányt. Körülbelül 20 olyan vizsgálat van, amelyekre a CDC hivatkozik, és amelyek azt bizonyítják, hogy nincs kapcsolat az oltóanyagok és az autizmus között.
Azt feltételeztem, hogy egyáltalán nem leszek képes elolvasni vagy megérteni ezeket a tanulmányokat. Tekintettel arra, amit az ökonometria összetettségéről tudtam, és tudva, hogy az emberi test, a biológia, a kémia és az immunrendszer még a közgazdaságtannál is összetettebb, feltételeztem, hogy olyan egyenleteket fogok nézegetni, amelyekben számítások szerepelnek, és amelyek fejlett statisztikai szoftvereket használnak az egészségre és betegségre ható változók százainak vagy talán ezreinek elemzésére.
A valóság egészen másról szól. Az oltóanyag-biztonsági vizsgálatok általában kétváltozósak - csak két változót vizsgálnak: a vakcinát (független változó) és azt, hogy valaki elszenvedett-e nemkívánatos eseményt (függő változó). Sőt, valójában még ennél is rosszabb a helyzet. Az oltásbiztonsági tanulmányok szinte mindig azokat a gyermekeket vizsgálják, akik a teljes oltási programot megkapták, és ezeket összehasonlítják azokkal a gyermekekkel, akik a teljes programot +1 plusz oltóanyagot kaptak. És ennek alapján döntik el, hogy az a plusz 1 vakcina biztonságos-e. Nincs oltatlan kontrollcsoport. És nem ellenőrzik az egészséget és a betegségeket befolyásoló több száz egyéb változót sem.
Amikor először olvastam egy oltásbiztonsági tanulmányt, elfogott a pánik - "nem, nem, nem, nem, ez nem lehet. Erre támaszkodik a Járványügyi Központ!? EZ az, amire a CDC azt állítja, hogy a vakcinák biztonságosak!?" Távolról sem túl fejlettek, ezek a tanulmányok annyira durvák, hogy bármelyik amerikai főiskola bármelyik statisztika kezdő óráján megbuknának. Elsírtam magam.
Így hát elolvastam még egy, és még egy, és még egy "oltásbiztonsági" tanulmányt (végül mind a 20-at elolvastam). És mind ugyanaz volt.
Ezek a tanulmányok teljesen abszurdak, nem képesek választ adni arra a problémára, amire megoldást keresnek, amiatt mert túlságosan egyszerű módszereket alkalmaznak. Az oltásbiztonsági tanulmányok nem tartalmaznak biológiai elemeket, nem foglalkoznak kémiai tényezőkkel és elenyészően kevés a statisztikai elem is bennük. Ezek az emberek egyszerűen csak rosszul számolnak. Valójában amit csinálnak közelebb áll egy bűvészmutatványhoz, semmint a tudományhoz.
Rájöttem, hogy a CDC-nek fogalma sincs arról, hogy mit csinál - az egész gyermekgyógyászat és közegészségügy egy Patyomkin-falu, egy Ponzi-séma, a legrosszabb intellektuális csalás, amit valaha láttam.
Sírtam amikor belegondoltam abba, hogy ez milyen következményekkel jár, miközben reménytelenül reméltem, hogy valamit félreértettem. Ezek olyan tanulmányok, amelyeknek a megállapításai a fejlett világ gyermekei 95%-ának egészségére kihatással vannak.
Ugyanakkor maga a tudományterület csak kezdetleges és elemi szakaszában van, legalább 100 éves elmaradásban a fizikai tudományok vagy akár a társadalomtudományok kvantitatív ágainak szintjéhez képest. Az oltóanyag-biztonsági tanulmányok otrombaságát a világ legkegyetlenebb iparának PR-gépezete (és a pénzügyi kapcsolatok hálója, amely "túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen") eltakarja.
(A szakdolgozatomban mind a 20 tanulmányból találhatóak idézetek, és a tanulmányok linkjei is).
Van egy nagyon lényeges dolog, és erre szeretnék rávilágítani: Az hogy a CDC az oltásbiztonsági elemzésekhez nem megfelelő statisztikai eszközöket használ (többváltozós elemzés és azon túl), nemzetbiztonsági veszéllyel jár. Azért támaszkodik a CDC egy olyan durva, kátváltozós elemzésre, amelyet kategorikusan elutasít minden egyéb tudományos terület (kivéve persze a vakcinák biztonságosságát vizsgáló tanulmányokat), hogy a tanulmányok manipulálásával elrejtsék azt, hogy az oltások nem működnek és katasztrofális károkat okoznak.
Ha a CDC valaha is megfelelő statisztikai módszereket alkalmazna, a nemzeti oltási program csikorogva leállna, mert az egész program csaláson alapul.
Viszont van valami, amit nem tudok megérteni - miért nem hívják fel a CDC által alkalmazott csalásra a figyelmet a más területeken dolgozó olyan kutatók, akik valóban értenek a dolgukhoz? Ami még ennél is rosszabb, ezek a más területeken dolgozó kutatók és tudósok miért mérgezik meg a saját gyerekeiket és magukat is? Hiszen, ha kellő gondossággal végeznék a munkájukat, 10 perc alatt kiszúrnák a hibákat ezekben a "vakcinabiztonsági tanulmányokban"? Az emberiség történetének legostobább korszakában élünk - megvannak az eszközeink, hogy jobban tudjunk és jobban csináljuk, és mégis a többségi társadalom a beilleszkedés vágyától hajtva asszisztál és részt vesz a népirtásban.
Isten áldja a harcosokat.
Imádkozzunk mindazokért, akik a világtörténelem legszörnyűbb csalása ellen harcolnak.
Várom a hozzászólásaitokat.
Tervezem lefordítani ezeket
Köszönöm!
Még kell egy kis idő, hogy alaposabban is átrágjam, és soha ne felejtsem el!