Gyerekoltásozzunk kicsit. Kis cáfolat a Telex és az abban megszólaló kolléga hazugságaira. Ilyeneket kérdezünk orvosoktól, de nem a rendelőben, hanem írásban

Es egy orvos sem tudott egyre sem sosem válaszolni a kb 200 orvos közül. EBből is látszik, nem tudják mit csinálnak.

Azt hallom, az is terjed oltásmániás körökben rólam, hogy félanalfabéta vagyok.

Félanalfabétaként kérdezünk orvosoktól, akik - valami rejtélyes okból - nem szoktak tudni válaszolni. Azt nem merjük feltételezni, hogy ők teljesen analfabéták lennének.

”… az Ön szíves válaszát kérve, mivel a szülők az illetékes népegészségügyi hatósághoz oltás alóli mentesítési kérelmet szeretnének benyújtani. Önt az Eütv. 13. § és 14. § (3) bekezdés szerint akkor is terheli a tájékoztatási kötelezettség, amennyiben a kezelés visszautasításának a joga nem illeti meg a beteget, így kérjük szíves tájékoztatását is a felmerülő kérdésekre.

A jelenleg esedékes oltások: Pneumococcus, Varicella (második adag), MMR, dTap+HiB+Polio.

Ügyfelem, XXX, közeledik 15 hónapos korához, és a magyar oltási rend szerint ebben az időszakban több oltás beadása esedékes. Szülei aggodalommal figyelik egészségét, különösen miután a 12 hónapos oltásokat 14 hónapos korában kapta meg, az állandó orrfolyása ellenére, de az oltást már nem tudták tovább halogatni.

Az oltások után XXX súlyos viselkedési reakciót mutatott: fejét a padlóba verte, ordított, majd hirtelen abbahagyta, mintha mi sem történt volna. Ezt jelezték az orvosnak, aki szerint ez „életkori sajátosság”, ám a szülők ezt nem fogadják el, és rendkívül furcsának találjuk, hogy az orvosk, védőnők normalizálni próbálnak egy olyan viselkedést, amely egy kisgyermeknél egyáltalán nem tekinthető egészségesnek.

Azt gyanítjuk, hogy oltási mellékhatásról lehet szó, hiszen az oltásokban neurotoxikus anyagok vannak, és a gyermekek ugyanabban az életkorban kapnak neurotoxikus anyagokat tartalmazó oltásokat.

Ráadásul XXX csecsemőkora óta gasztrointesztinális problémákkal küzd: 1 hónaposan véres széklettel került ügyeletre – ekkorra már egy BCG oltás beadásra került neki, és a mikrobiomja még gyakorlatilag nem is létezett, mint ahogy ebben a korban a csecsemőknek kialakulatlan. A gasztroenterológián tejfehérje-allergiát állapítottak meg, és bár XXX és édesanyja tejmentesen étkeznek, a napi hasfájás továbbra is fennáll. Ezek az élmények fokozzák a szülők félelmét a további oltásoktól

Az Egészségügyi törvény (Eütv.) 13. § (1)-(3) és 14. § (3) bekezdései alapján, amelyek a beteg teljes körű tájékoztatáshoz való jogát biztosítják, a szülők tisztelettel kérik az alábbi kérdésekre adott válaszait, különös tekintettel az oltások központi idegrendszerre és mikrobiomra gyakorolt hatásaira, valamint kumulatív jellegükre.

I. Általános kérdések az oltóanyagok összetételével és hatásaival kapcsolatban

1. Idegen DNS és plazmidok: Az MMR (WI-38 sejtvonal) és a Varicella (MRC-5 sejtvonal) oltások abortált magzati sejtvonalakat használnak, amelyek idegen DNS-t és esetleg plazmidokat tartalmazhatnak. Milyen klinikai adatokra támaszkodik annak megítéléséhez, hogy ezek az anyagok nem okoznak hosszú távú immunológiai vagy epigenetikai változásokat XXX központi idegrendszerében vagy bélmikrobiomjában, különösen egy olyan 15 hónapos gyermeknél, akinek immunrendszere még fejlődésben van, és aki oltás után neurológiai tüneteket mutatott?

2. Alumínium neurotoxikus kockázata: A Prevenar, Pentaxim és Infanrix-IPV+HiB oltások alumínium-hidroxidot tartalmaznak adjuvánsként. Tekintve, hogy XXX 15 hónapos koráig több alumíniumtartalmú oltást kapott, és az utolsó oltás után aggasztó neurológiai tüneteket mutatott, hogyan zárja ki az alumínium kumulatív neurotoxikus hatásának lehetőségét, amely a vér-agy gáton át szubklinikai gyulladást indíthat a központi idegrendszerben?

3. Kumulatív gyulladásos hatás: A magyar oltási rend szerint XXX 18 hónapos koráig több oltást kap (pl. DTaP+IPV+HiB, MMR, Prevenar), egyszerre vagy rövid időn belül. Milyen vizsgálatokkal (pl. CRP, citokinszintek) értékeli, hogy a többszörös antigén- és adjuvánsexpozíció nem vált ki kumulatív gyulladást, ami megzavarhatja XXX mikrobiomját vagy hozzájárulhat az oltás utáni neurológiai tüneteihez?

4. Mikrobiomra gyakorolt hatás: Az oltások összetevői (pl. alumínium, élő vírusok) befolyásolhatják a bélmikrobiom összetételét, amely szoros kapcsolatban áll a központi idegrendszer fejlődésével (bél-agy tengely). XXX napi hasfájása és tejfehérje-allergiája fényében milyen protokollt alkalmaz annak ellenőrzésére, hogy az oltások sorozata nem okoz diszbiózist, ami neurodevelopmentális problémákhoz vezethet?

5. Hosszú távú megfigyelés hiánya: Az oltások leírásaiban nem találhatók 5-10 éves, placebokontrollos vizsgálatok sóoldatos kontrollcsoporttal. Milyen tudományos bizonyítékokra támaszkodik annak igazolására, hogy az ismételt oltások nem jelentenek kockázatot XXX neurológiai és mikrobiális egészségére, különösen az oltás utáni tünetei és hasi problémái tükrében?

6. A dTap oltások (pl. Infanrix, Pentacel) gyártása során bovine eredetű anyagokat, például szarvasmarha szérumot vagy kivonatot használnak a táptalajban a pertussis komponens tenyésztéséhez. Milyen klinikai adatokra támaszkodik annak kizárására, hogy ezek a bovine maradványok, még ha nyomnyi mennyiségben is jelen vannak, nem válthatnak ki szubklinikai neuroinflammációt egy 18 hónapos gyermek központi idegrendszerében, különösen XXX esetében, aki a korábbi oltás után fejverési és ordítási epizódokat mutatott?

II. Oltásspecifikus kérdések

A. Pneumococcus oltás (pl. Prevenar, Vaxneuvance)

1. A Prevenar alumínium-foszfátot tartalmaz adjuvánsként. Milyen tanulmányokra hivatkozik annak alátámasztására, hogy az ismételt alumínium-expozíció nem járulhat hozzá szubakut vagy szubklinikai agyvelőgyulladáshoz olyan gyermeknél, mint XXX, aki oltás után neurológiai tüneteket mutatott?

2. Hogyan értékeli a Pneumococcus oltások tételről tételre változó minőségének kockázatát, különösen olyan szennyeződések, mint a Pseudomonas fluorescens tekintetében, amelyek alacsony fokú gyulladást válthatnak ki a központi idegrendszerben?

3. Ismer olyan klinikai vizsgálatokat, amelyek a Pneumococcus oltások hosszú távú neurológiai hatását vizsgálták olyan gyermekeknél, akiknek már eleve gasztrointesztinális problémái vannak, mint XXX tejfehérje-allergiája és krónikus hasfájása?

4. Milyen adatokra támaszkodik annak biztosítására, hogy a Prevenar poliszacharid-fehérje konjugátumai nem lépnek kölcsönhatásba a fejlődő vér-agy gáttal oly módon, hogy szubklinikai neuroinflammációt okozzanak, különösen egy korábban oltási reakciót mutató gyermeknél?

5. Hogyan kezeli a Pneumococcus oltások placebokontrollos (sóoldatos) vizsgálatainak hiányát annak kizárására, hogy az oltás hozzájárulhatott XXX fejverési tüneteinek kialakulásához?

B. MMR oltás

1. Az MMR vakcina WI-38 sejtvonalat használ, amely maradék plazmidokat vagy idegen DNS-t tartalmazhat. Milyen bizonyítékok támasztják alá, hogy ezek nem épülnek be az idegszövetekbe, és nem váltanak ki epigenetikai változásokat, amelyek szubklinikai agyvelőgyulladáshoz vezethetnek XXX esetében?

2. Az MMR élő vírusai figyelembevéve hogyan figyeli a szubakut neuroinflammációs válaszokat, amelyek potenciálisan összefüggésbe hozhatók XXX oltás utáni fejverési és ordítási epizódjaival?

3. Vannak-e vizsgálatok az MMR oltás bél-agy tengelyre gyakorolt hatásáról olyan gyermekeknél, akiknek már eleve bélproblémái vannak, mint XXX krónikus hasfájása, a mikrobiom által közvetített neurológiai hatások kizárására?

4. Hogyan értékeli az MMR oltások tételváltozékonyságának kockázatát, különösen olyan szennyeződések szempontjából, amelyek szubakut neurológiai gyulladást okozhatnak, és milyen tesztek biztosítják az adagok konzisztenciáját?

5. Milyen hosszú távú klinikai adatokra támaszkodik annak bizonyítására, hogy az MMR oltás nem jelent CMR (karcinogén, mutagén, reprotoxikus) kockázatot a fejlődő központi idegrendszerre, különösen a hosszú távú placebokontrollos vizsgálatok hiányában?

6. Az MMR oltás gyártása során sertés hasnyálmirigyből származó tripszint alkalmaznak a vírusok tenyésztéséhez. Milyen klinikai bizonyítékokat vesz figyelembe annak megítéléséhez, hogy a sertés tripszin esetleges maradékai nem járulnak hozzá szubakut vagy szubklinikai neuroinflammációs folyamatokhoz XXX központi idegrendszerében, figyelembe véve, hogy az oltás utáni neurológiai tünetei (fejvérés, ordítás) potenciálisan összefüggésbe hozhatók az oltóanyag komponenseivel?

7. Tekintettel arra, hogy az MMR oltás előállításához sertés hasnyálmirigyből származó tripszint használnak, amely elméletileg molekuláris mimikri révén hasonlíthat az emberi hasnyálmirigy béta-sejtjeinek autoantigénjeire, milyen klinikai vagy kísérleti adatokra támaszkodik annak kizárására, hogy ezek a maradékok nem indíthatnak el autoimmun folyamatot, amely hosszú távon hozzájárulhat a gyermekkori 1-es típusú diabétesz kialakulásához egy olyan érzékeny gyermeknél, mint XXX, aki már mutatott oltás utáni szokatlan reakciókat?

C. Varicella oltás (pl. Varivax/Varilrix)

1. A Varicella oltás MRC-5 sejtvonalat használ, amely idegen DNS-t vagy plazmidokat tartalmazhat. Milyen tanulmányok igazolják, hogy ezek nem járulnak hozzá szubakut neuroinflammációs folyamatokhoz egy olyan 15 hónapos gyermek központi idegrendszerében, mint XXX, aki oltás után neurológiai tüneteket mutatott?

2. Hogyan értékeli, hogy a Varicella oltás élő attenuált vírusa nem vált ki alacsony fokú agyvelőgyulladást, különösen egy olyan gyermeknél, akinek már voltak oltás utáni viselkedési változásai, mint XXX esetében?

3. Léteznek-e klinikai protokollok a Varicella oltás szubklinikai neurológiai hatásainak monitorozására olyan gyermekeknél, akiknek bélrendszere eleve sérülékeny, mint XXX hasfájása és tejfehérje-allergiája esetén?

4. Milyen intézkedések biztosítják, hogy a Varicella oltások tételváltozékonysága ne vezessen olyan szennyeződésekhez, mint a Pseudomonas fluorescens, amelyek súlyosbíthatják a neuroinflammációt érzékeny gyermekeknél?

5. A hosszú távú placebokontrollos vizsgálatok hiányában milyen bizonyítékokra támaszkodik annak kizárására, hogy a Varicella oltás nem okoz krónikus, alacsony fokú neurológiai gyulladást, amely XXX tüneteiben nyilvánulhat meg?

III. Mentességi kérelem és szakvélemény

XXX jelenleg a krónikus bélproblémákkal és neurológiai tünetekkel küzd, a szülei az oltások további beadása miatt aggódnak, tekintettel a 12 hónapos oltások utáni súlyos reakciójára és folyamatos hasfájására. Úgy vélik, hogy a magas dózisú vitaminok segítettek enyhíteni az oltás utáni neurológiai tüneteit, ami megerősíti gyanújukat, hogy az oltások káros anyagokat juttattak a szervezetébe. E körülmények figyelembevételével kérjük, szíveskedjen szakvéleményt adni arról, hogy a az Eütv. 58. § (3) a) bekezdés szerinti azon feltételek fennállnak-e ügyfelünknél, hogy az oltások várhatóan károsan befolyásolnák az egésszégét, és a kumulatív hatásuk nem jelent-e potenciális kockázatot a központi idegrendszer és a mikrobiom épségére. Kérjük, tisztázza azt is, tudja-e garantálni, hogy az oltások nem károsítják XXX egészségét, különösen korábbi reakciója és bélproblémái fényében.

IV. Záró gondolatok

Tisztelt Dr. _______________! XXX egészsége a szülők számára a legfontosabb, és az Ön szaktudására, lelkiismeretes válaszára támaszkodnak döntésük meghozatalában. Kérjük, válaszában vegye figyelembe XXX életkorát (18 hónapos korig esedékes oltások), oltás utáni tüneteit, krónikus bélproblémáit, az oltási rend sűrűségét, valamint a hatályos jogszabályokat és protokollokat. Válaszát írásban, lehetőleg 2025. április 15-ig szíveskedjen megküldeni az alábbi címre vagy emailre: