Discussion about this post

User's avatar
Marianna Csikos's avatar

Általában az aki egy hülyeséget próbál védeni, nem tud érvelni, hanem azt a stratégiát választja hogy a másikat dilettáns marhának mutatja be....

Ray Horvath, "The Source" :)'s avatar

A politikusokat képzik arra, hogy milyen zöldséget mondjanak, ha komoly kérdést tesznek fel nekik, ami persze egyre kevésbé valószínű, mert a médiát a világ körül már jó 10 éve megkaparintotta a globalista klikk.

Átfogalmazni, amit az ellenfél mond, csak egy a sok lehetőség közül.

A másik stratégia (amit a jelen esetben használnak) az asszociációs: nem baj, ha egy szó sem igaz belőle, elég, ha az emberek valami negatívumra asszociálnak a célpontot illetően. Ez még kérdésekben is műdödik: Az "Ölt-e már embert?" implikálja, hogy lehetsége, és az, hogy "Hány embert ölt meg?" azt, hogy már igen... Annyi a veszélye ennek a stratégiának, hogy a közönség rájöhet, hogy a forrás nem megbízható, és a továbbiakban nem támaszkodik rá, de ahhoz kettőig kéne tudni számolni a közönség tagjainak, márpedig az olyan ember, aki továbbvisz egy vonalat és rákérdez az ellentmondásokra, ritka, mint a fehér holló. Elegendő, ha Angelika segítői linkeket helyeznek el a rágalmazó oldalakon Angelika anyagához. Ha ügyesen vezetik be a dolgot, le sem tiltják őket.

A történelem során rendszerint az működött csak, hogy a hatalmasokat meggyőzték, hogy a változtatás NEKIK jó. Ez történt konfúcius esetében, aki meggyőzte az uralkodó osztályokat arról, hogy jobb, ha tehetséges emberek szolgálják őket, mint olyanok, akik öröklik a hivatalokat. A hatalmat kiszolgáló félelemben élő vagy kapzsiságtól hajtott elemeknek rá kell mutatni, hogy az a hatalom, amelyet az ember ellen alkalmaznak, bármikor ellenük is fordítható.

3 more comments...

No posts

Ready for more?