Ki a felelős a Covid oltások miatti oltáskárosodásért?

EUB döntéselemzése

Ezzel kapcsolatban sok félreértés van a közösségi médiában, tévesen interpretálják.

A helyes értelmezés:

Összegzés

Orvosok: Nem felelősek, ha teljesítették a tájékoztatási és szakmai kötelezettségeiket. Az ítélet nem változtat ezen az elven.

Gyártók: Felelőssé tehetők, ha a vakcina hibás, de a bizonyítás a felperes feladata, ami nehéz lehet.

Konklúzió: Az ítélet inkább a jogi keretek tisztázásáról szól, nem pedig arról, hogy az orvosokat vagy a gyártókat automatikusan felelőssé tenné.

Elemzés

Az ügy száma C-621/23, és az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletet 2025. február 20-án. Az ügy egy francia bíróság (Cour de cassation) által feltett kérdésekre válaszol, amelyek a 85/374/EGK irányelv (a hibás termékekért való felelősségről szóló irányelv) értelmezésére vonatkoznak. Az alapügy egy felperes (Mme H. B.) keresetéről szól, aki azt állítja, hogy a Pfizer-BioNTech Covid-19 vakcina beadása után súlyos egészségügyi károkat szenvedett (pl. neurológiai problémák), és kártérítést követel az oltást beadó orvostól, a gyártótól (Pfizer), valamint a francia államtól.

Az ítélet tartalma

Az EUB az alábbi főbb kérdésekre válaszolt:

A vakcina "hibásságának" fogalma:

A 85/374/EGK irányelv szerint egy termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amelyet a fogyasztók jogosan elvárhatnak. Az ítélet kimondja, hogy a Covid-19 vakcinák esetében a biztonsági elvárásokat a sürgősségi engedélyezés (feltételes forgalomba hozatali engedély, CMA) kontextusában kell vizsgálni. Ez azt jelenti, hogy a vakcina nem tekinthető automatikusan hibásnak pusztán azért, mert mellékhatásokat okozott, ha ezek a mellékhatások a tudományos ismeretek alapján elfogadható kockázati körbe esnek.

Az ítélet hangsúlyozza, hogy a felperesnek kell bizonyítania a vakcina hibáját, a kár bekövetkeztét és az ok-okozati összefüggést.

Az orvos felelőssége:

Az ítélet nem közvetlenül az orvosok polgári jogi felelősségét vizsgálja, mivel az irányelv a termékfelelősségre vonatkozik, nem az orvosi műhibára. Azonban az alapügyben az orvos szerepe felmerül, mert ő adta be a vakcinát.

Az EUB implicit módon utal arra, hogy az orvos felelőssége nem az irányelv hatálya alá esik, hanem a nemzeti jog (jelen esetben a francia jog) alapján kell megítélni.

Ha az orvos teljesítette a tájékoztatási kötelezettségét (vagyis ismertette a vakcina lehetséges kockázatait a pácienssel), és az oltást szakszerűen adta be, akkor az orvos nem vonható felelősségre a vakcina esetleges hibája miatt.

Az orvos mentesülhet a felelősség alól, ha eleget tett a szakmai és jogi kötelezettségeinek.

A gyártó felelőssége (Pfizer):

Az ítélet megerősíti, hogy a gyártó (Pfizer) felelős lehet, ha bizonyítható, hogy a vakcina hibás volt. Azonban az EUB nem állapít meg konkrét hibát a Pfizer vakcinájával kapcsolatban, hanem a bizonyítási teherre helyezi a hangsúlyt. A felperesnek kell bizonyítania, hogy a vakcina nem felelt meg a jogos biztonsági elvárásoknak.

A sürgősségi engedélyezés miatt a gyártók felelőssége nem zárható ki, de az ítélet nem tér ki az EU-Pfizer beszerzési szerződésekben szereplő mentességekre, mivel ez nem az irányelv hatálya alá tartozik, hanem külön szerződéses jogi kérdés.

Az állam szerepe:

Az ítélet nem fókuszál az állam felelősségére, de az alapügyben a francia állam is alperesként szerepel. Ez arra utal, hogy a felperes az oltási program megszervezéséért vagy a tájékoztatás hiányosságaiért is felelőssé teheti az államot, ám ez szintén a nemzeti jog keretein belül dől el.

Az orvosok és gyártók felelősségéről

Orvosok: Az ítélet nem rója az orvosokra a vakcinák miatti károk elsődleges felelősségét. Az orvos felelőssége csak akkor merülhet fel, ha mulasztást követett el (pl. nem tájékoztatta a pácienst, vagy nem tartotta be az oltási protokollt). Ha az orvos megfelelően járt el, a felelősség nem őt terheli, hanem a vakcina hibája esetén a gyártót.

Gyártók: A Pfizer felelőssége elméletileg fennállhat, de az ítélet nem mondja ki, hogy a vakcina hibás lett volna. A bizonyítás nehézsége miatt a gyártók helyzete kedvezőbb, különösen a sürgősségi engedélyezés és az EU-s szerződések kontextusában.

A közösségi médiában terjedő narratíva:

A közösségi médiában olvasott értékelés, miszerint az ítélet az orvosokra hárítja a felelősséget, félreértelmezés vagy túlzó leegyszerűsítés. Az ítélet nem "bünteti" az orvosokat, hanem a termékfelelősségi irányelv kereteit pontosítja. Az orvosok felelőssége továbbra is a nemzeti jog szerint dől el, és nem az EUB ítélete alapján.