Leleplezett szakvélemény: Gyógyszeripari pénz írja az oltási döntéseket?
Miért hivatkozik egy oltási tanácsadó dialízisre egy gyermek hepatitis B oltása ügyében?
Egy szentendrei oltási ügy, amely mindenkit felháborít: egy „szakértő” szakvéleménye, amely a hatóságok számára szentírás, mégis tele van ellentmondásokkal. Miért hivatkozik egy orvos dialízisre, amikor a tények mást mutatnak? Miért írja felül egy oltási tanácsadó a kezelőorvos véleményét, és miért érkeznek milliók gyógyszeripari cégektől azokhoz, akik az oltási rendszert irányítják? Olvassátok el a megdöbbentő részleteket és azt, hogyan lepleztük le az érveiket lépésről lépésre – mert egy gyermek egészsége nem lehet játékszer!
Részlet az észrevételünkből:
Dr. Mészner Zsófia szakvéleményének elfogultsága és etikai problémái
A Hivatal által csatolt szakvélemény nem pártatlan, és annak figyelembe vétele súlyos jogsértést okozna, az alábbiak miatt:
1. Gyógyszeripari kapcsolatok és összeférhetetlenség:
Dr. Mészner Zsófia szoros pénzügyi kapcsolatokat ápol vakcinagyártó cégekkel, amelyek egyértelműen érdekeltek az oltási programok fenntartásában:
2023-ban 533 147 HUF támogatást kapott az AIPM-en keresztül, az EFPIA magyar tagozatától. (F2 melléklet) (Ezt érdemes olvasgatni, keresd meg a gyerekorvosod nevét, meg annak az oltási tanácsadónak a nevét akivel küzdesz, szinte biztos benne van)
Az európai vakcinagyártók 1189 EUR összeget fizettek neki 2023-ban. (F1 és F3 melléklet)
MSD, Pfizer és GSK cégektől személyes támogatásokat és tiszteletdíjakat kapott. (F5 melléklet)
A Sanofi-Pasteur támogatásával szerkesztette a Felnőttkori oltások kézikönyve című kiadványt. (F6 melléklet)
E cégek Hepatitis B és más oltások gyártói, és profitjuk az oltási arányoktól függ. Mészner e kapcsolatok miatt összeférhetetlen egy olyan eljárásban, ahol egy gyermek egészségéről döntenek. Az Eütv. 13. § és az Alaptörvény II. Cikk megköveteli a pártatlan szakértői értékelést. Mészner finanszírozói háttere miatt nem képes elfogulatlanul mérlegelni ZZZ mentesítési kérelmét, és szakvéleménye érvénytelennek minősítendő.
2. ________________ szakvéleményének elutasítása
Dr. Mészner ________________ neurológus és pszichiáter szakvéleményét „képtelennek” és „oltásellenes agitációnak” minősíti, figyelmen kívül hagyva annak relevanciáját. Ez etikátlan és elfogult:
NNNN kompetenciája: Dr. NNNN elismert szakember, aki autoimmun és neurológiai betegségekkel foglalkozik. XXXtünetei (szédülés, hányinger, hasfájás) az MMR és dTap oltások után neurológiai vagy immunológiai okokra utalhatnak, amelyeket NNNN szakmailag értékelt. Mészner e tüneteket nem vizsgálja, ehelyett NNNN véleményét leminősíti, anélkül hogy cáfolná vagy kivizsgálást javasolna.
Etikátlan megközelítés: Mészner NNNN a megjegyzéseit („oltássérült”, autisztikus tünetek) az oltás-autizmus mítoszhoz köti, figyelmen kívül hagyva a családi kórtörténet jelentőségét. Ez a kollégák iránti tisztelet hiányát mutatja, és sérti az orvosetika alapelveit.
Tünetek elhanyagolása: XXX tünetei kivizsgálatlanok, mégis Mészner az oltás szükségességét erőlteti, a dialízis távoli kockázatára hivatkozva. Ez ellentétes a betegközpontú ellátással (Eütv. 13. §).
3. MIKMT-beli szerep
Mészner vezető pozíciót tölt be a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaságban (MIKMT), amely 5 000 000 HUF támogatást kapott a GSK-tól 2021–2023 között. (F5 melléklet).
Az MIKMT oltáspárti irányelvei és Mészner vakcinológiai tevékenysége strukturális elfogultságot eredményez, amely alkalmatlanná teszi őt egy független szakvélemény készítésére.
4. A Hivatal mulasztása
A Hivatal súlyos hibát követ el, ha Mészner elfogult szakvéleményére támaszkodik anélkül, hogy annak pártatlanságát ellenőrizné [Ákr. 62. § (1)]. Ez sérti XXX Alaptörvény XXIV. Cikk szerinti jogait, és aláássa az eljárás legitimitását.
5. A dialízis kockázatának spekulatív említése
Dr. Mészner nem támasztja alá XXX aktuális egészségi állapotára vonatkozó konkrét adatokkal (pl. vesefunkciós paraméterek, nefrológiai leletek), hogy a dialízis reális vagy közeli kockázatot jelentene. Az egy vesével élő betegek nem feltétlenül szorulnak dialízisre, különösen stabil veseműködés esetén. A szakvélemény hipotetikus forgatókönyvre épít, ami ellentétes a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveivel és figyelmen kívül hagyja a beteg egyéni körülményeit.
6. A HBV-fertőzés elhanyagolható kockázata dialízis és vesetranszplantáció során
Dr. Mészner túlzóan hangsúlyozza a HBV védettség szükségességét dialízis esetén, holott a magyar egészségügyi rendszer szigorú protokolljai minimálisra csökkentik a fertőzés kockázatát. Az alábbiak ezt részletezik:
Szigorú szűrési rendszerek: Magyarországon a dialízis előtt és alatt a betegeket rendszeresen szűrik HBV-re (HBsAg, anti-HBc, HBV-DNA tesztek) az Országos Vérellátó Szolgálat és a dialízisközpontok előírásai szerint. Egy 2015-ös tanulmány szerint a fejlett országokban a HBV előfordulása dializált betegek körében 0–7% [Forrás: Journal of Viral Hepatitis, 2015, DOI: 10.1111/jvh.12387]. A szűrési rendszerek hatékonysága miatt a fertőzés kockázata elhanyagolható.
Fertőtlenítési és izolációs intézkedések: A dialízis során kizárólag egyszer használatos eszközöket (tűk, szűrők) alkalmaznak, a gépeket minden kezelés után fertőtlenítik a WHO és a magyar előírások szerint. Fertőzött betegeket elkülönítve kezelnek, így a keresztfertőzés esélye minimális [Forrás: Kidney International, 2019, DOI: 10.1016/j.kint.2018.08.030].
Vérkészítmények biztonsága: Minden vérkészítményt szűrnek HBV-re, így a vérátömlesztés nem jelent kockázatot HepatitisB fertőzésre [Forrás: OVSZ protokollok, https://www.ovsz.hu/hu/veradas/biztonsag].
Vesetranszplantáció alacsony kockázata: A donorokat az Eurotransplant és magyar protokollok szerint szűrik HBV-re (HBsAg, HBV-DNA, anti-HBc). A recipiensek szoros monitorozása és az antivirális terápia elérhetősége tovább csökkenti a kockázatot [Forrás: Eurotransplant Manual, https://www.eurotransplant.org].
Alacsony incidencia: A fejlett országokban a nosocomiális HBV-fertőzések aránya elhanyagolható a modern fertőzéskontroll miatt [Forrás: American Journal of Kidney Diseases, 2015, DOI: 10.1053/j.ajkd.2014.07.019]. Magyarországon a szigorú protokollok ezt tovább erősítik.
Egy vesével élők helyzete: Az egy vesével élő betegek nem feltétlenül kerülnek dialízisre, és a HBV-kockázat csak akkor releváns, ha ez bekövetkezik. A fenti intézkedések miatt azonban ez a kockázat minimális.
Összegzés: A HBV-fertőzés kockázata dialízis és vesetranszplantáció során Magyarországon elhanyagolható, így a szakvélemény állítása, miszerint a HBV védettség „kiemelten fontos”, nem megalapozott.
7. XXX egyéni körülményeinek figyelmen kívül hagyása
Dr. Mészner nem mérlegeli XXX korábbi oltások utáni tüneteit (szédülés, hányinger, hasfájás), amelyek kivizsgálatlanok maradtak. Egy vesével élő gyermekeknél az immunrendszer terhelése különös figyelmet igényel, mivel a vesefunkció és az immunválasz összefügg. Az 1997. évi CLIV. törvény 58. § (10) bekezdése elismeri az oltások súlyos mellékhatásainak lehetőségét, így a szakvéleménynek értékelnie kellett volna ezeket a kockázatokat XXX esetében.
8. Szakmai megalapozottság és pártatlanság kérdése
A fenti hiányosságok felvetik, hogy Dr. Mészner vagy nem rendelkezik naprakész ismeretekkel a HBV-fertőzés és dialízis összefüggéseiről, vagy szakvéleményét olyan tényezők befolyásolták, amelyek nem a beteg érdekét szolgálják. A csatolt dokumentumok (F1–F6 mellékletek) alapján Dr. Mészner jelentős pénzügyi kapcsolatokkal rendelkezik HBV-oltásokat gyártó cégekkel (pl. GSK, MSD, Pfizer). Ezek a kapcsolatok objektív összeférhetetlenséget sugallnak, ami aláássa a szakvélemény hitelességét [Forrás: Ákr. 62. § (1)].
Ezt már nem tettük bele a válasziratba, de mi is az az EFPIA:
Az Európai Innovatív Gyógyszergyártók (hivatalos nevén European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations, röviden EFPIA) egy brüsszeli székhelyű, európai szintű szakmai szövetség, amely az innovatív gyógyszeripar érdekeit képviseli. Az EFPIA a vezető gyógyszeripari vállalatokat és azok nemzeti szövetségeit fogja össze, hogy előmozdítsa a kutatás-fejlesztést, az egészségügyi innovációkat, és az európai betegek hozzáférését a korszerű gyógyszerekhez. Magyarországon például az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a tagja. Tagok: Az EFPIA tagjai között megtalálhatók a világ legnagyobb gyógyszeripari cégei (pl. Pfizer, GSK, Novartis, Sanofi), valamint 33 európai ország nemzeti gyógyszeripari szövetségei. Céljai: az innovatív gyógyszerfejlesztés támogatása, különösen olyan területeken, mint a rák, ritka betegségek, vagy fertőző betegségek (pl. vakcinák). Együttműködés az európai döntéshozókkal (pl. Európai Unió intézményei) az egészségügyi szabályozások és finanszírozási rendszerek fejlesztéséért. Az EFPIA a gyógyszeripar érdekeit képviseli, Az EFPIA tevékenysége azért jelentős, mert befolyásolja az európai gyógyszerpiacot, a kutatási prioritásokat és a közegészségügyi politikákat. Az általuk közzétett jelentések, mint a 2023-as magyar összefoglaló, azt mutatják, hogy a gyógyszeripari cégek milyen mértékben támogatnak orvosokat, kutatókat vagy intézményeket, ami az átláthatóságot és az etikus együttműködést hivatott elősegíteni. Például Mészner Zsófia Anna esetében az 533 147 HUF támogatás is ilyen átlátható közzététel része.
Ez a céljuk, a teljes brossúra letölthető angolul ezen a linken: https://www.vaccineseurope.eu/vaccines-ecosystem/vaccines-pipeline/, nincs időm lefordítani, csak egy oldal belőle magyarul:
Na, ha gyógyszergyártó lennék, nekem is ez lenne a célom, főleg az Eütv. 58. § (10) bekezdés takarásában, amikor senki nem felel a vakcinákkal okozott károkért. Naná. A világ legjobb üzlete, igaz-e?
A Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság (MIKMT) - AMELYBEN PL. sZLÁVIK jÁNOS ÉS mÉSZNER zSÓFIA IS VEZETŐ SZEREPELT TÖLT BE - finanszírozása több forrásból származik, de a pontos adatok nyilvános elérhetősége korlátozott, különösen a legfrissebb információk tekintetében. Az alábbiakban összefoglalom a rendelkezésre álló információkat, kiegészítve a lehetséges forrásokkal, és megvizsgálom a gyógyszeripari kapcsolatokat, különös tekintettel a Pfizerre és más gyártókra, valamint azok hatását a magyar oltási politikákra.
A MIKMT működését részben tagdíjak, állami támogatások és konferenciaszervezésből származó bevételek fedezik, de jelentős szerepet játszanak a gyógyszeripari szponzorációk. Az Európai Gyógyszeripari Szövetségek Szövetségén (EFPIA) keresztül, annak magyar tagozatán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületén (AIPM) keresztül a társaság támogatást kap olyan cégektől, mint a GSK, Pfizer, MSD és Sanofi-Pasteur. Például a GSK 2021–2023 között 5 millió HUF támogatást nyújtott a MIKMT-nek, amely főként konferenciák és továbbképzések szervezésére irányult.
A Pfizer konkrét támogatása a MIKMT számára nem mindig különíthető el egyértelműen a nyilvános adatokból, de a cég jelentős szereplő a magyar gyógyszerpiacon, és 2017-ben 36 milliárd HUF árbevételt ért el Magyarországon, többek között oltóanyagok forgalmazásával [Forrás: https://www.pfizer.hu]. A Pfizer szponzorál klinikai vizsgálatokat és továbbképzéseket, amelyekben a MIKMT tagjai részt vesznek. Az Astellas Pharma és a Roche is támogatott MIKMT-rendezvényeket, például a 2010-es kőszegi vándorgyűlést, bár ezek összegei nem nyilvánosak.
További lehetséges források közé tartoznak más gyógyszeripari cégek, például a Novartis vagy a Bayer, amelyek szintén aktívak az infektológiai területen, de ezekre vonatkozó konkrét adatok hiányoznak. A MIKMT konferenciáinak programfüzetei (pl. 2017-es pécsi vagy 2019-es győri kongresszus) gyakran említenek „kiemelt támogatókat”, de a pontos összegek nem transzparensek. Az Infektológia Jövőjéért Vas Megyei Alapítvány is hozzájárult a társaság eseményeihez, például a 2010-es vándorgyűléshez, ám ennek mértéke szintén nem ismert.
A gyógyszeripari finanszírozás jelentős befolyást gyakorol a magyar oltási politikákra. A MIKMT tagjai, különösen Mészner Zsófia, aktívan részt vettek az oltási programok kidolgozásában, például a bárányhimló (varicella), hepatitis B vagy pneumococcus vakcinák bevezetésében. A társaság oltáspárti irányelvei gyakran összhangban állnak a támogató cégek érdekeivel, például a kötelező oltások körének bővítésével vagy új vakcinák bevezetésével. A finanszírozók érdekei és a tudományos ajánlások közötti átfedés miatt a MIKMT állásfoglalásai nem mindig tekinthetők függetlennek, ami az oltási politikák alakításában elfogultságot sugall.
MÉSZNER megszűnt orvosnak lenni, amikor együttműködésre lépett a BigFarrmával. MÉSZNER, azóta "gyógyszer"-ügynök.
Ezt kellene valahogy tudatosítani az orvosokkal, hogy: VAGY ORVOS, vagy KERESKEDŐ!
Ezt ugyanúgy törvénybe kellene iktatni, mint a hálapénz tilalmát. Ugyanis, EZ IS HÁLAPÉNZ!!! ...csak nem a beteg fizeti az orvosnak, hanem a GYÁRTÓ.
Ez miért nem világos...?? ...egy bírónak...??
És most azt is jól megdefiniálták, hogy ki az a szakorvos, akinek elfogadják a szakvéleményét.
Gyerekorvos, infektológus, szuritanacsadó.
Akik ugye mindenkinek kb. ugyanazt írják. Mert velejükig korrupt gyerekgyilkosok, szent nemes magasztos dicsőséges fehér köpenyes bőrbe bújtatva.
Ennyi erővel egyébként felesleges volt ennyit tanulni, egy asztalos is lehetne szuritanacsadó, ctrl + C, ctrl + V.