Mi alapján kerülhet egy alkotmányba vagy alkotmánybírósági döntésbe, hogy az oltás (annak több pozitív mint negatív haszna) nem kédőjelezhető meg? Ezt hoonan vették? Ez egy “axióma”, a mai világunk egyik axiómája, mint az euklideszi geometria axiómái. Csakhogy tudjuk, van másfajta geometria is… Hogyan veszi a bátorságot egyetlen alkotmányozó, hogy egy tudományos állítást (amelyre pro és kontra érvek mindig is voltak) axiómaként kezeljen éppúgy mint az hogy pl “minden ember egyenlő”.
A 2023. szeptemberében – a kampányoltási értesítőre válaszul – elküldött beadványomban több mint egy tucat kérdést tettem föl a tisztifőorvosi hivatalnak. Köztük az alábbiakat:
Milyen jogi védelem és milyen mértékű kártérítési helytállás illeti meg az oltásra kötelezett állampolgárt Magyarországon? ... Minekutána az 1997. évi CLIV. törvény 58. § (10) bekezdése kártalanításról és nem kártérítésről szól, azt kell feltételeznünk, hogy a törvényalkotó szükséges és jogszerű, legitim károkozásnak tekinti azt a törvény végrehajtása következtében kialakuló lehetséges helyzetet, melynek során a népesség bizonyos hányada – jelesül túlnyomó részben a gyermek korosztály – kötelező oltással összefüggő egészségkárosodást kénytelen elszenvedni. T.i. kártalanítás egyértelműen a „jogszerűnek” ítélt károkozás eseteire vonatkozhat. ... És akkor még nem ejtettünk szót arról, hogy mit kell érteni egy fiatalkorú „eltartott hozzátartozója” alatt, akit a jogszabály kártalanítani rendel. Nyilvánvaló, hogy üres halmazon értelmezett fogalomról van szó, hacsak nem éppen a törvényalkotó arcátlan cinizmusát kellene látni benne, csakúgy mint egy elhunyt személy kártalanításának állami kötelezettségvállalása esetében.
Ez pedig a végtelenül empatikus, korrekt és nívós, adekvát válasz, amit a t. Hivatal cca. 5 hónap elteltével bírt kiköhögni:
„Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. § (10) bekezdése alapján... a kártalanítás mértékéről egyedi ügyekben a bíróság hoz döntést.”
Egyetlen bővített mondatban tehát elismerték, hogy kivétel nélkül minden esetben úgy kell kiperelni, kiverekedni az államtól a helytállást, ami minden valószínűség szerint úgyis eleve reménytelen, t.i. a bizonyítási teher (mármint az oltással való közvetlen ok-okozati összefüggésé) a károsultra hárul és itt is csak olyan elfogult szakvéleményekre lehetne támaszkodni, akár a mentesítések vonatkozásában. A törvény szellemére és a jogalkotó szándékára nem kívánnak reflektálni, azzal bizonyára semmi probléma nincsen. De a kormány képviselője még azt is „elfogadhatatlannak” tartja, hogy a károsult legalább a törvény betűje szerint élhessen a jogaival.
"nem kérdőjelezhető meg, hogy a védőoltások, köztük az életkorhoz kötött védőoltások az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják."
A valóság ezzel szemben az, hogy a TUDOMÁNY éppen az által fejlődik, hogy az adott tudományos kérdést átlátni képes emberek MEGKÉRDŐJELEZIK az adott korban divatos felfogásokat.
Ha egy "tudományos" eljárást, gyakorlatot nem lehet megkérdőjelezni, az nem tudomány, hanem DOGMA, és ahol ilyen dogmákat kényszerítenek rá az emberekre, akkor ott DIKTATÚRA van.
Édes Istenem... nemrég olvastam egy orvosi oldalon, hogy ezelőtt 50 (!!!) évvel még úgy "gyógyították" a veseelégtelenségben szenvedő betegeket, hogy a LEÁLLT veséjüket INFÚZIÓBAN adott nagy mennyiségű folyadékkal stimulálták... ez volt pár évtizeddel ezelőtt a "protokoll"... a betegek nyilván belehaltak, de ki merészelt volna szembe menni a protokollal?
Isten segítsen , szemeket felnyitni az igazságot megmutatni és megnyerni ! Isten segítsen minket ,mindnyájunkat ,hogy az igazság a valóság felszínre kerüljön ! Azaz érvényesüljön! Köszönjük !
"Az AB határozat összességében úgy foglalt állást, hogy az Eütv.-ben és a kapcsolódó jogi szabályokban előírt életkorhoz kötött védőoltások alkalmas és szükséges eszköznek minősülnek egyfelől a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésnek biztosításához, másfelől az egész társadalom fertőző betegségekkel, járványokkal szembeni védelméhez."
Ez így nem igaz.
1. A gyermeknek NEM érdeke az, hogy invazív orvosi beavatkozások által "védjék meg" őket olyan fertőzésektől, és VESZÉLYEZTESSÉK ezáltal az egészségét, vagy akár az életét is, amikből egy egészséges immunrendszerű gyermek szövődmények nélkül gyógyul.
2. A gyermeknek NEM érdeke az, hogy ne találkozzon az immunrendszerét ERŐSÍTŐ fertőzésekkel. Ha az immunrendszer nincs edzésben, akkor nem csak a "rémes" kanyarót nem fogja tudni legyőzni, de egy egyszerű náthát sem.
3. A gyermekek szellemi és főként az "erkölcsi" fejlődését NEM segíti elő se a "védőoltások" miatt gyenge (tudatosan, direkt legyengített) immunrendszer, se az oltási szövődmények miatti maradandó károsodás, esetleg halál.
4. Mielőtt az orvosok bármilyen "vírusos" fertőző betegség eleln oltanák be gyermekek millióit, előtte mutassanak egy BIZONYÍTOTTAN az élő, fertőzött emberi szövetből vett vírust és bizonyítsák be ELLENŐRZÖTT kísérletben, hogy az a "vírus", amit a beteg szervezetében találtak, az képes arra, hogy megfertőzzön egy másik embert.
5. Szigorúan BÜNTETNI kellene a médiában napi szinten a nézők nyakába ömlő TUDATOS félrevezetést, ami szerint a "vírusokat" le lehet "gyengíteni" vagy "el lehet ölni" az oltóanyagokban (lásd kínai sars-cov vakcina) vagy el lehet pusztítani (lásd Domestos és társai a tévéreklámokban) ... a vírusok (amennyiben léteznek egyáltalán) a tudomány mai állása szerint NEM ÉLŐ lények, hanem élettelen örökítőanyag darabok. Ami meg NEM él, azt nyilvánvalóan nem lehet se "legyengíteni", se "elpusztítani".
És senkinek nem reklámozzák, hogy a BCG oltást nem 2-3 naposan, hanem később is be lehetne adni. És azt sem, hogy a BCG-oltásnál nem lehet ellenanyagot kimutatni, csupán statisztikai alapon gondolják, hogy hatásos. És valószínűleg már iskolás korban sem véd. És az oltás célja kizárólag a csecsemőkori meningitis ellen védekezés. Ezt az NNK-tól bárki megkérdezheti - én is megtettem 16 évvel ezelőtt, és most is. És még mindig él az a városi legenda, hogy ha nem lenne BCG-oltás, akkor visszatérne a TBC...
Normalizálni szükséges a jogszabályokat kitartó munkával Magyarországon és az egész Földön, Isten teremtő gondolatának erejével. Biztonságos Élete, jelene és jövője legyen mindenkinek BoldogAsszonyok keresztény országában és az egész Földön. Köszönöm, hogy tudásuk fényével normalizálják a jogszabályokat.
( Nyájimmunitás biztosítása nem lehetséges, ez elérhetetlen cél. Ez 2024 áprilisára már régen idejétmúlt gondolat. Olvasnivaló esetleg szülőknek erről http://www.ppek.hu/k1133.htm 61.oldal)
Magyarország szégyene ez a BCG. Szeretném, hogy eltűnjön. 98-tól nem ajánlott németeknél és itt 16 év után még belehal/megölik vele Ádámkát.
BCG oltás (részletek Dr. Martin Hirtle: Védőoltások pro és kontra könyvéből, kiadói csatolás 2005)
BCG oltás Németországban sokéves szakmai vita után 1998 óta hivatalosan kimondottan nem ajánlott. A tbc előfordulásának jelentős csökkenése, a tbc helyzet erőteljes javulása tehát Magyarországon is a szociális körülmények és az egészségügyi ellátás fejlődéséhez kapcsolódott, és időben jóval megelőzte a később bevezetett BCG vakcina alkalmazását. Kampányoltások 1947-ben kezdődtek. A hat hónap és 20 év közötti korosztály oltása csak 1959-ben vált kötelezővé. A 70-es évek közepe-vége óta az éves újonnan diagnosztizált megbetegedések száma szinte teljesen állandó, évi 30-40 eset/100'000 lakos. Ha egyáltalán, a tendencia inkább lassan csökkenő. A betegség „újra terjed"-éséről szóló híreszteléseket a statisztikai adatok nem tükrözik.
Az ún. BCG (Bacille Calmette-Guerin) vakcina kifejlesztése 1921-ben, a Pasteur Intézetben Calmette és Guérin kutatók nevéhez fűződik. Az oltóanyag a marhatuberkulózis legyengített kórokozóját (Mycobacterium bovis) tartalmazza. Így egy élő attenuált oltóanyagról van szó.
A gyermekek legnagyobb része ezt az oltást rögtön születése után, általában 1-5 napos kora között kapja meg. A BCG-t Európa és a fejlett országok legnagyobb része ma már nem tekinti szakmailag korszerű stratégiának a tuberkulózis betegség elleni küzdelemben. Ebből következően egyre kevésbé alkalmazzák a tbc prevenció területén. Egyes országok, mint Németország, Ausztria vagy Svájc kifejezetten kerülik, és mára szakmailag korszerűtlennek tarják a rendelkezésre álló oltóanyagok (pl. a Copenhagen 1331-t) használatát.
Magyarországon a Statens Serum Institute (SSI), Copenhagen által előállított élő, attenuált Mycobacterium bovis (BCG), Danish strain 1331 törzsből készült liofilizált (fagyasztva szárított) vakcina van törzskönyvezve (Epinfo Módszertani levele 2001, különszám) A Copenhagen 1331-oltás Németországban egy 160.000 személyt átfogó propektív tanulmányban hatástalannak mutatkozott (Knuf 1999). A védettség kontrolljaként alkalmazott tuberkulin szűrővizsgálatok (tuberkulin-tapasz/pecsét, Mantoux-próba) eredménytelensége tehát gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné tette a BCG oltás tudományosan igazolható hatékonyságát.
Ennek realizálása a hazai oltási rendszerben 2002-ben csapódott le: törölték az oltási naptárból az effajta kontrollvizsgálatokat (Epinfo 2002). A védettség kontrolljaként alkalmazott tuberkulin szűrővizsgálatok (tuberkulin-tapasz/pecsét, Mantoux-próba) eredménytelensége tehát gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné tette a BCG oltás tudományosan igazolható hatékonyságát.
Az oltóanyag eredményességével kapcsolatos kérdőjeleket a nyugati országokban a 60-as évek közepén összegezték először. 1967-ben a Hamburg melletti Borstel (tbc-vel foglalkozó) kutatóintézetének vezetője mutatott rá először tanulmányában az újszülöttek általános BCG oltásának értelmetlenségére (Freeksen 1967). Ezt kollégái először cáfolták, ám 1971-ben egy újabb borsteli kutatás ismételten dokumentálta az oltóanyag hiányos hatékonyságát (Freerksen 1971). Ezt később megerősítette egy alaposan tervezett, kettős vaktesztet és placebót alkalmazó, 360 000 gyermeket érintő, 7 és fél évig tartó utánkövetéses vizsgálat (UMR 1980).
Az oltást eredményesnek beállító kommunikáció a lakosság körében ugyanakkor hamis biztonságérzetet kelthet.
A leggyakoribb súlyos szövődmények: nyirokcsomó-tályog az oltottak 1,5%-ában, oltási fekélyek, csontgyulladások, halál rejtett immunhiányos állapotnál (mely születéskor ismeretlen), disszeminált oltási tuberkulózis.
Oltási reakciók: Az oltás helyén az oltást követő második-harmadik héten kis, piros színű, esetenként nedvedző papula képződik. Ebből 5-10 mm átmérőjű oltási fekély alakulhat ki, ami később bevarasodik. A var általában 2-5 hónapon belül leesik, és helyén 2-10 mm átmérőjű felületi heg marad. Kialakulhat az axilláris nyirokcsomó(k) cseresznye-szilvanagyságú fájdalmatlan duzzanata, általában az oltást követően 2-4 hónap múlva. Rendellenes, bár még mindig jóindulatú elváltozás az előbbieknél nagyobb és elhúzódóan — 6 hónapon túl — gyógyuló helyi reakció, valamint a beolvadt tájéki nyirokcsomó. Ilyen elváltozás esetén a gyermeket a területileg illetékes gyermek-pulmonológus szakorvosnak kell bemutatni, és az esetet a „Johan Béla" Országos Epidemiológiai Központ Immunbiológiai készítmények minőségellenőrző főosztályának jelenteni (Epinfo Módszertani levele 2001, különszám).
„Az oltási fekély akkor tekinthető szövődménynek, ha 10 mm-nél nagyobb átmérőjű és 4 hónapnál hosszabb ideig fennáll. Gyakorisága az oltási technikától függően változó (0,0004-10%). Ugyanilyen változó gyakoriságú (0,0003-26%) a regionális nyirokcsomótályog képződése, ez azonban gyakorlatilag csak újszülöttkorban oltottakon (hazánkban a BCG oltás beadása szinte kizárólag újszülöttkorban történik — a kiadó) fordul elő. Magyarországon gyakorisága 0,7%... a beolvadt nyirokcsomót legjobb sebészileg, egyben még a sipolyképződés előtt eltávolítani." (Budai 1997) Különösen kockázatos a BCG oltóanyag alkalmazása olyan újszülötteknél, akiknek valamilyen immungyengesége még felfedezetlen. Ezeknél a rejtett immunhiányos eseteknél, amelyek egy része újszülöttkorban még nem diagnosztizálható, az élő kórokozó bejuttatása gyors lefolyású és súlyos, esetenként halálos kimenetelű BCG-generalizáció kialakulásához vezethet (Budai 2001).
Mi alapján kerülhet egy alkotmányba vagy alkotmánybírósági döntésbe, hogy az oltás (annak több pozitív mint negatív haszna) nem kédőjelezhető meg? Ezt hoonan vették? Ez egy “axióma”, a mai világunk egyik axiómája, mint az euklideszi geometria axiómái. Csakhogy tudjuk, van másfajta geometria is… Hogyan veszi a bátorságot egyetlen alkotmányozó, hogy egy tudományos állítást (amelyre pro és kontra érvek mindig is voltak) axiómaként kezeljen éppúgy mint az hogy pl “minden ember egyenlő”.
" Minden ember egyelo.De van aki egyenlobb ."G. Orwell
A 2023. szeptemberében – a kampányoltási értesítőre válaszul – elküldött beadványomban több mint egy tucat kérdést tettem föl a tisztifőorvosi hivatalnak. Köztük az alábbiakat:
Milyen jogi védelem és milyen mértékű kártérítési helytállás illeti meg az oltásra kötelezett állampolgárt Magyarországon? ... Minekutána az 1997. évi CLIV. törvény 58. § (10) bekezdése kártalanításról és nem kártérítésről szól, azt kell feltételeznünk, hogy a törvényalkotó szükséges és jogszerű, legitim károkozásnak tekinti azt a törvény végrehajtása következtében kialakuló lehetséges helyzetet, melynek során a népesség bizonyos hányada – jelesül túlnyomó részben a gyermek korosztály – kötelező oltással összefüggő egészségkárosodást kénytelen elszenvedni. T.i. kártalanítás egyértelműen a „jogszerűnek” ítélt károkozás eseteire vonatkozhat. ... És akkor még nem ejtettünk szót arról, hogy mit kell érteni egy fiatalkorú „eltartott hozzátartozója” alatt, akit a jogszabály kártalanítani rendel. Nyilvánvaló, hogy üres halmazon értelmezett fogalomról van szó, hacsak nem éppen a törvényalkotó arcátlan cinizmusát kellene látni benne, csakúgy mint egy elhunyt személy kártalanításának állami kötelezettségvállalása esetében.
Ez pedig a végtelenül empatikus, korrekt és nívós, adekvát válasz, amit a t. Hivatal cca. 5 hónap elteltével bírt kiköhögni:
„Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. § (10) bekezdése alapján... a kártalanítás mértékéről egyedi ügyekben a bíróság hoz döntést.”
Egyetlen bővített mondatban tehát elismerték, hogy kivétel nélkül minden esetben úgy kell kiperelni, kiverekedni az államtól a helytállást, ami minden valószínűség szerint úgyis eleve reménytelen, t.i. a bizonyítási teher (mármint az oltással való közvetlen ok-okozati összefüggésé) a károsultra hárul és itt is csak olyan elfogult szakvéleményekre lehetne támaszkodni, akár a mentesítések vonatkozásában. A törvény szellemére és a jogalkotó szándékára nem kívánnak reflektálni, azzal bizonyára semmi probléma nincsen. De a kormány képviselője még azt is „elfogadhatatlannak” tartja, hogy a károsult legalább a törvény betűje szerint élhessen a jogaival.
"nem kérdőjelezhető meg, hogy a védőoltások, köztük az életkorhoz kötött védőoltások az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják."
A valóság ezzel szemben az, hogy a TUDOMÁNY éppen az által fejlődik, hogy az adott tudományos kérdést átlátni képes emberek MEGKÉRDŐJELEZIK az adott korban divatos felfogásokat.
Ha egy "tudományos" eljárást, gyakorlatot nem lehet megkérdőjelezni, az nem tudomány, hanem DOGMA, és ahol ilyen dogmákat kényszerítenek rá az emberekre, akkor ott DIKTATÚRA van.
Édes Istenem... nemrég olvastam egy orvosi oldalon, hogy ezelőtt 50 (!!!) évvel még úgy "gyógyították" a veseelégtelenségben szenvedő betegeket, hogy a LEÁLLT veséjüket INFÚZIÓBAN adott nagy mennyiségű folyadékkal stimulálták... ez volt pár évtizeddel ezelőtt a "protokoll"... a betegek nyilván belehaltak, de ki merészelt volna szembe menni a protokollal?
Itt a leírás: https://u-szeged.hu/szakk/urologia/klinika-tortenete
És akkor Semmelweis példáját még nem is említettem, akit agyonvertek az eretnek nézetei miatt.
Isten segítsen , szemeket felnyitni az igazságot megmutatni és megnyerni ! Isten segítsen minket ,mindnyájunkat ,hogy az igazság a valóság felszínre kerüljön ! Azaz érvényesüljön! Köszönjük !
"Az AB határozat összességében úgy foglalt állást, hogy az Eütv.-ben és a kapcsolódó jogi szabályokban előírt életkorhoz kötött védőoltások alkalmas és szükséges eszköznek minősülnek egyfelől a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésnek biztosításához, másfelől az egész társadalom fertőző betegségekkel, járványokkal szembeni védelméhez."
Ez így nem igaz.
1. A gyermeknek NEM érdeke az, hogy invazív orvosi beavatkozások által "védjék meg" őket olyan fertőzésektől, és VESZÉLYEZTESSÉK ezáltal az egészségét, vagy akár az életét is, amikből egy egészséges immunrendszerű gyermek szövődmények nélkül gyógyul.
2. A gyermeknek NEM érdeke az, hogy ne találkozzon az immunrendszerét ERŐSÍTŐ fertőzésekkel. Ha az immunrendszer nincs edzésben, akkor nem csak a "rémes" kanyarót nem fogja tudni legyőzni, de egy egyszerű náthát sem.
3. A gyermekek szellemi és főként az "erkölcsi" fejlődését NEM segíti elő se a "védőoltások" miatt gyenge (tudatosan, direkt legyengített) immunrendszer, se az oltási szövődmények miatti maradandó károsodás, esetleg halál.
4. Mielőtt az orvosok bármilyen "vírusos" fertőző betegség eleln oltanák be gyermekek millióit, előtte mutassanak egy BIZONYÍTOTTAN az élő, fertőzött emberi szövetből vett vírust és bizonyítsák be ELLENŐRZÖTT kísérletben, hogy az a "vírus", amit a beteg szervezetében találtak, az képes arra, hogy megfertőzzön egy másik embert.
5. Szigorúan BÜNTETNI kellene a médiában napi szinten a nézők nyakába ömlő TUDATOS félrevezetést, ami szerint a "vírusokat" le lehet "gyengíteni" vagy "el lehet ölni" az oltóanyagokban (lásd kínai sars-cov vakcina) vagy el lehet pusztítani (lásd Domestos és társai a tévéreklámokban) ... a vírusok (amennyiben léteznek egyáltalán) a tudomány mai állása szerint NEM ÉLŐ lények, hanem élettelen örökítőanyag darabok. Ami meg NEM él, azt nyilvánvalóan nem lehet se "legyengíteni", se "elpusztítani".
És senkinek nem reklámozzák, hogy a BCG oltást nem 2-3 naposan, hanem később is be lehetne adni. És azt sem, hogy a BCG-oltásnál nem lehet ellenanyagot kimutatni, csupán statisztikai alapon gondolják, hogy hatásos. És valószínűleg már iskolás korban sem véd. És az oltás célja kizárólag a csecsemőkori meningitis ellen védekezés. Ezt az NNK-tól bárki megkérdezheti - én is megtettem 16 évvel ezelőtt, és most is. És még mindig él az a városi legenda, hogy ha nem lenne BCG-oltás, akkor visszatérne a TBC...
Normalizálni szükséges a jogszabályokat kitartó munkával Magyarországon és az egész Földön, Isten teremtő gondolatának erejével. Biztonságos Élete, jelene és jövője legyen mindenkinek BoldogAsszonyok keresztény országában és az egész Földön. Köszönöm, hogy tudásuk fényével normalizálják a jogszabályokat.
( Nyájimmunitás biztosítása nem lehetséges, ez elérhetetlen cél. Ez 2024 áprilisára már régen idejétmúlt gondolat. Olvasnivaló esetleg szülőknek erről http://www.ppek.hu/k1133.htm 61.oldal)
Magyarország szégyene ez a BCG. Szeretném, hogy eltűnjön. 98-tól nem ajánlott németeknél és itt 16 év után még belehal/megölik vele Ádámkát.
BCG oltás (részletek Dr. Martin Hirtle: Védőoltások pro és kontra könyvéből, kiadói csatolás 2005)
BCG oltás Németországban sokéves szakmai vita után 1998 óta hivatalosan kimondottan nem ajánlott. A tbc előfordulásának jelentős csökkenése, a tbc helyzet erőteljes javulása tehát Magyarországon is a szociális körülmények és az egészségügyi ellátás fejlődéséhez kapcsolódott, és időben jóval megelőzte a később bevezetett BCG vakcina alkalmazását. Kampányoltások 1947-ben kezdődtek. A hat hónap és 20 év közötti korosztály oltása csak 1959-ben vált kötelezővé. A 70-es évek közepe-vége óta az éves újonnan diagnosztizált megbetegedések száma szinte teljesen állandó, évi 30-40 eset/100'000 lakos. Ha egyáltalán, a tendencia inkább lassan csökkenő. A betegség „újra terjed"-éséről szóló híreszteléseket a statisztikai adatok nem tükrözik.
Az ún. BCG (Bacille Calmette-Guerin) vakcina kifejlesztése 1921-ben, a Pasteur Intézetben Calmette és Guérin kutatók nevéhez fűződik. Az oltóanyag a marhatuberkulózis legyengített kórokozóját (Mycobacterium bovis) tartalmazza. Így egy élő attenuált oltóanyagról van szó.
A gyermekek legnagyobb része ezt az oltást rögtön születése után, általában 1-5 napos kora között kapja meg. A BCG-t Európa és a fejlett országok legnagyobb része ma már nem tekinti szakmailag korszerű stratégiának a tuberkulózis betegség elleni küzdelemben. Ebből következően egyre kevésbé alkalmazzák a tbc prevenció területén. Egyes országok, mint Németország, Ausztria vagy Svájc kifejezetten kerülik, és mára szakmailag korszerűtlennek tarják a rendelkezésre álló oltóanyagok (pl. a Copenhagen 1331-t) használatát.
Magyarországon a Statens Serum Institute (SSI), Copenhagen által előállított élő, attenuált Mycobacterium bovis (BCG), Danish strain 1331 törzsből készült liofilizált (fagyasztva szárított) vakcina van törzskönyvezve (Epinfo Módszertani levele 2001, különszám) A Copenhagen 1331-oltás Németországban egy 160.000 személyt átfogó propektív tanulmányban hatástalannak mutatkozott (Knuf 1999). A védettség kontrolljaként alkalmazott tuberkulin szűrővizsgálatok (tuberkulin-tapasz/pecsét, Mantoux-próba) eredménytelensége tehát gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné tette a BCG oltás tudományosan igazolható hatékonyságát.
Ennek realizálása a hazai oltási rendszerben 2002-ben csapódott le: törölték az oltási naptárból az effajta kontrollvizsgálatokat (Epinfo 2002). A védettség kontrolljaként alkalmazott tuberkulin szűrővizsgálatok (tuberkulin-tapasz/pecsét, Mantoux-próba) eredménytelensége tehát gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné tette a BCG oltás tudományosan igazolható hatékonyságát.
Az oltóanyag eredményességével kapcsolatos kérdőjeleket a nyugati országokban a 60-as évek közepén összegezték először. 1967-ben a Hamburg melletti Borstel (tbc-vel foglalkozó) kutatóintézetének vezetője mutatott rá először tanulmányában az újszülöttek általános BCG oltásának értelmetlenségére (Freeksen 1967). Ezt kollégái először cáfolták, ám 1971-ben egy újabb borsteli kutatás ismételten dokumentálta az oltóanyag hiányos hatékonyságát (Freerksen 1971). Ezt később megerősítette egy alaposan tervezett, kettős vaktesztet és placebót alkalmazó, 360 000 gyermeket érintő, 7 és fél évig tartó utánkövetéses vizsgálat (UMR 1980).
Az oltást eredményesnek beállító kommunikáció a lakosság körében ugyanakkor hamis biztonságérzetet kelthet.
A leggyakoribb súlyos szövődmények: nyirokcsomó-tályog az oltottak 1,5%-ában, oltási fekélyek, csontgyulladások, halál rejtett immunhiányos állapotnál (mely születéskor ismeretlen), disszeminált oltási tuberkulózis.
Oltási reakciók: Az oltás helyén az oltást követő második-harmadik héten kis, piros színű, esetenként nedvedző papula képződik. Ebből 5-10 mm átmérőjű oltási fekély alakulhat ki, ami később bevarasodik. A var általában 2-5 hónapon belül leesik, és helyén 2-10 mm átmérőjű felületi heg marad. Kialakulhat az axilláris nyirokcsomó(k) cseresznye-szilvanagyságú fájdalmatlan duzzanata, általában az oltást követően 2-4 hónap múlva. Rendellenes, bár még mindig jóindulatú elváltozás az előbbieknél nagyobb és elhúzódóan — 6 hónapon túl — gyógyuló helyi reakció, valamint a beolvadt tájéki nyirokcsomó. Ilyen elváltozás esetén a gyermeket a területileg illetékes gyermek-pulmonológus szakorvosnak kell bemutatni, és az esetet a „Johan Béla" Országos Epidemiológiai Központ Immunbiológiai készítmények minőségellenőrző főosztályának jelenteni (Epinfo Módszertani levele 2001, különszám).
„Az oltási fekély akkor tekinthető szövődménynek, ha 10 mm-nél nagyobb átmérőjű és 4 hónapnál hosszabb ideig fennáll. Gyakorisága az oltási technikától függően változó (0,0004-10%). Ugyanilyen változó gyakoriságú (0,0003-26%) a regionális nyirokcsomótályog képződése, ez azonban gyakorlatilag csak újszülöttkorban oltottakon (hazánkban a BCG oltás beadása szinte kizárólag újszülöttkorban történik — a kiadó) fordul elő. Magyarországon gyakorisága 0,7%... a beolvadt nyirokcsomót legjobb sebészileg, egyben még a sipolyképződés előtt eltávolítani." (Budai 1997) Különösen kockázatos a BCG oltóanyag alkalmazása olyan újszülötteknél, akiknek valamilyen immungyengesége még felfedezetlen. Ezeknél a rejtett immunhiányos eseteknél, amelyek egy része újszülöttkorban még nem diagnosztizálható, az élő kórokozó bejuttatása gyors lefolyású és súlyos, esetenként halálos kimenetelű BCG-generalizáció kialakulásához vezethet (Budai 2001).