A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-vakcinák részletes elemzése és kritikus értékelése
angelikamihalik.substack.com
Ez a cikk a https://www.ncbi.nlm.nih.gov/labs/pmc/articles/PMC8310186/ fordítása. Szerző: Xuhua Xia Hatem A. Elshabrawy, tudományos szerkesztő Összefoglaló: A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-vakcinák tervezésekor számos, különböző típusú optimalizálást végeztek. Ezt azért tették, mert vakcinában lévő mRNS megfelelő optimalizálása csökkentheti az egyes injekciókhoz szükséges dózist, ami hatékonyabb immunizációs programokat eredményezhet. A vakcina mRNS-komponenseinek rendelkezniük kell 5′-UTR-rel, hogy a transzláció beindításához a mRNS-hez a riboszómák hatékonyan tudjanak kapcsolódni, a transzláció hatékony meghosszabbodásához pedig optimális kodonok használatára van szükség, a transzláció hatékony befejezéséhez pedig optimális stop-kodonra. Mind az 5′-UTR-nek, mind a downstream 3′-UTR-nek az mRNS stabilitása érdekében optimalizáltnak kell lennie. Mindkét oltás esetében az uridin N1-metil-pszeudourininnel (Ψ) való helyettesítése megnehezíti ezen optimalizálási folyamatok némelyikét, mivel a Ψ könnyedén hoz létre bázispárosodást két nukleotid között az RNS-molekulákban, mint az U. A különböző optimalizálások ütközhetnek egymással, így kompromisszumokra lehet szükség. Kiemelem a Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-vakcinák közötti hasonlóságokat és különbségeket, és kitérek az egyes vakcinák előnyeire és hátrányaira, hogy megkönnyítsem a jövőbeli vakcinafejlesztést. Ezen belül rámutatok néhány nem megfelelően elvégzett optimalizálásra a két mRNS-vakcina tervezésében.
A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-vakcinák részletes elemzése és kritikus értékelése
A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-vakcinák…
A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-vakcinák részletes elemzése és kritikus értékelése
Ez a cikk a https://www.ncbi.nlm.nih.gov/labs/pmc/articles/PMC8310186/ fordítása. Szerző: Xuhua Xia Hatem A. Elshabrawy, tudományos szerkesztő Összefoglaló: A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-vakcinák tervezésekor számos, különböző típusú optimalizálást végeztek. Ezt azért tették, mert vakcinában lévő mRNS megfelelő optimalizálása csökkentheti az egyes injekciókhoz szükséges dózist, ami hatékonyabb immunizációs programokat eredményezhet. A vakcina mRNS-komponenseinek rendelkezniük kell 5′-UTR-rel, hogy a transzláció beindításához a mRNS-hez a riboszómák hatékonyan tudjanak kapcsolódni, a transzláció hatékony meghosszabbodásához pedig optimális kodonok használatára van szükség, a transzláció hatékony befejezéséhez pedig optimális stop-kodonra. Mind az 5′-UTR-nek, mind a downstream 3′-UTR-nek az mRNS stabilitása érdekében optimalizáltnak kell lennie. Mindkét oltás esetében az uridin N1-metil-pszeudourininnel (Ψ) való helyettesítése megnehezíti ezen optimalizálási folyamatok némelyikét, mivel a Ψ könnyedén hoz létre bázispárosodást két nukleotid között az RNS-molekulákban, mint az U. A különböző optimalizálások ütközhetnek egymással, így kompromisszumokra lehet szükség. Kiemelem a Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-vakcinák közötti hasonlóságokat és különbségeket, és kitérek az egyes vakcinák előnyeire és hátrányaira, hogy megkönnyítsem a jövőbeli vakcinafejlesztést. Ezen belül rámutatok néhány nem megfelelően elvégzett optimalizálásra a két mRNS-vakcina tervezésében.